franciaország

Olyan menő lett Európa, hogy az már neki is fáj

Lassan mindenki eurót akar venni, egy év alatt 15%-kal erősödött az európai deviza a dollárral szemben. Bármilyen meglepő, ennek a legnagyobb vesztese mégis néhány európai ország, melyek akár a teljes kontinenst visszahúzhatják, vagy legalábbis lelassíthatják az utóbbi években kirajzolódott fellendülést. Márpedig a kontinens csak saját magára hagyatkozhat, a dollár oldaláról aligha várhat friss impulzust, sőt a tenger túloldalán dörzsölik a markukat, hogy végre kicsit leértékelődött az amerikai deviza.

Komoly reformokba kell kezdenie az EU-nak legkésőbb 2019-ig

A francia pénzügyminiszter szerint az eurozónának meg kell tennie az első lépéseket a gazdasági szabályok és intézmények reformja felé legkésőbb 2019-ig annak érdekében, hogy az egységes EU-s válságkezelési és költségvetési mechanizmus kiépítése megkezdődhessen - írja a Reuters.

Békülnének a törökök a németekkel, kioktatta Macron Erdogant

Barátkozó hangvételű, a német-török kapcsolatok helyreállítását szorgalmazó cikket írt a török külügyminiszter pénteken német lapokba azelőtt egy nappal, hogy Németországba látogat. Közben Recep Tayyip Erdogan török elnök ma Párizsban járt, szintén az uniós kapcsolatok javításának reményével, de Emmanuel Macron francia elnök világossá tette, hogy a jogállamisági és emberi jogi problémák miatt nem lehetséges előrehaladás Törökország uniós csatlakozásában. Tapintani lehetett a feszültséget Macron és Erdogan közös sajtótájékoztatóján, ahol a török elnök elég keményen kiosztotta a zűrös ügyről kérdezni merészelő újságírót.

Még a francia gazdaság is élénkül

A francia gazdaság 0,6 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben ugyanúgy, mint a második negyedévben és nagyobb ütemben a szakértők által várt 0,5 százaléknál.

Feltámadt Macron

Emmanuel Macron francia államfő tetszési mutatója hat százalékpontot emelkedett egy hónap alatt, és a franciák többsége (52 százalék) ismét elégedett az elnök politikai tevékenységével - derül ki az IFOP közvélemény-kutatóintézet felméréséből, amelyet a Le Journal du Dimanche című hetilap ismertetett vasárnap.

Páratlan gátrombolásról és óriási ingatlanfelújítási tervről döntött Párizs

Továbbra is magas fordulatszámon pörög a francia kormányzati energiapolitika; a kabinet két folyami gát lebontásáról hozott meg egy évek óta húzódó döntést az előző héten, és egy jelentős, 10-12 milliárd eurós épületenergetikai tervet is bejelentett, amelyet a következő öt évben valósítana meg. Mindemellett a háttérben továbbra is intenzíven dolgoznak az EDF és nukleáris ágazata konszolidációján, értesülések szerint az egyik megoldási lehetőséget az üzletág egy "német típusú" leválasztása jelentheti.

Kiutálta a nagybank a szélsőjobbot

Franciaország második legnagyobb bankja, a Société Générale felszólította a Front Nationalt (FN), hogy zárja be az összes bankszámláját a pénzintézetnél. A Marine Le Pen által vezetett szélsőjobboldali párt közel harminc évig vette igénybe a bank szolgáltatásait - írja a Guardian.

Párizsba költözik az Európai Bankhatóság

Párizsba költöztetik majd az Európai Bankhatóságot (EBA) Londonból az Egyesült Királyság európai uniós tagságának tervezett megszűnése után - döntött az EU-tagállamok kormányait tömörítő tanács hétfőn Brüsszelben.

Ilyen se volt még: klímatérképet készített magának, hogy lássa, hol van veszélyben a befektetése

Elhalasztja Franciaország az atomerőművek bezárását

Nicolas Hulot francia környezetvédelmi miniszter kedden bejelentette, hogy Franciaország nem tudja a lakossági energiaellátásban 2025-ig 50 százalékra csökkenteni a nukleáris energia arányát, ahogy azt az energetikai átmenetről szóló törvény előírja.

A franciák legdurvább rémálma vált valóra

Egyre komolyabb hiány alakul ki Franciaországban vajból, ami azért különösen fájdalmas, mert a világ legnagyobb vajfogyasztóiról beszélhetünk. A Bloomberg cikke szerint elsősorban a termelők és az üzletláncok közti patthelyzet okolható a hiányért.

Megvan, hova menekül a Brexit elől a JP Morgan

Jamie Dimon, a JP Morgan vezérigazgatója Bruno Le Maire, francia pénzügyminiszterrel való találkozása során megerősítette, hogy a Brexit után munkahelyeket helyezhetnek át Londonból a francia fővárosba - írja a Financial Times.

Nem várt helyről érkeznek az európai bankszektor új sztárjai

Európa legerősebb bankjai közé került mára a két legnagyobb francia bank, a BNP Paribas és a Société Générale - hívja fel a figyelmet a The Wall Street Journal. A válság elején pedig még Európa egyik beteg emberének tűnt a francia bankszektor.

Macronnak most nem jött össze

A francia jobbközép ellenzék megőrizte a többségét a szenátusban és a szocialisták is jobb eredményt értek el a vártnál a vasárnapi részleges választásokon. Emmanuel Macron államfő a Köztársaság lendületben (LREM) nevű pártjának viszont nem sikerült a remélt áttörés a felsőházban, s a harmadik helyre szorult.

Nem csak a németek, a franciák is választanak ma

Megkezdődtek vasárnap reggel a részleges szenátusi választások Franciaországban, amelyeken a parlament jelenleg jobboldali többségű felsőháza 348 tagjának mintegy felét, 171 szenátort választanak meg hat évre.

Hiába a francia tüntetések, aláírta az államfő a munkajogi reformokat

Aláírta pénteken Emmanuel Macron francia államfő a munkajogi reform öt rendeletét az előző napi szakszervezeti és a hétvégére tervezett politikai tiltakozás ellenére.

Itt az újabb ötlet: akár 4 évig is maradna a határellenőrzés Hegyeshalomnál

Mivel az Európai Bizottság szerint nem indokolt már az európai belső határokon az ideiglenes ellenőrzés, a The Times információi szerint a német és a francia kormány olyan javaslatot készített, hogy a menekültválságból és terrorizmusból fakadó biztonsági kockázatokra hivatkozva akár 4 évig is korlátozni lehessen az egyik uniós alapjogot, a szabad mozgást. Ez a gyakorlatban a schengeni övezetbeli szabad, határellenőrzés (és útlevél) nélküli mozgásra vonatkozna, ami Magyarország kapcsán például a hegyeshalmi határellenőrzés fennmaradásában ölthetne testet.

Hatalmas hangulati fordulat következett be tavasz óta a németeknél és a franciáknál

A németeknél tavasz óta megduplázódott, a franciáknál pedig háromszorosára ugrott azoknak az embereknek az aránya, akik szerint összességében jól mennek az országa dolgai - derült ki a Bertelsmann Alapítvány héten közzétett friss felméréséből. A hangulati fordulat jelei egyébként az Eurobarometer nyáron közölt éves felmérésében is látszanak valamelyest, ahogy az is, hogy a lengyelek, de különösen a csehek EU-val és euróval kapcsolatos megítélése meredeken romlott az elmúlt években.

Máris összekülönbözött Merkel és Macron az eurózóna jövőjéről

Míg Emmanuel Macron francia elnök akár 500 milliárd eurós közös eurózóna költségvetést szeretne felállítani, addig Angela Merkel német kancellár semmiképpen sem gondolkodik százmilliárd eurós méretű büdzsében, azaz nagyságrendi különbség látszik a két vezető elképzeléseiben.

Nagyratörő tervei vannak Merkelnek és Macronnak az EU jövőjéről

"Több formájú Európát kell elgondolnunk, messzebb kell mennünk azokkal, akik haladni szeretnének, nem akadályoztatva azon államok által, amelyek erre nem vágynak. Nekik is jogukban áll lassabban vagy kevésbé messze haladni" - hangsúlyozta mai párizsi beszédében Emmanuel Macron köztársasági elnök, amellyel a többsávosnak mondott EU modelljét szorgalmazta újra, de a nagyjából 10 területre kiterjedő részletes tervével megvárja a szeptember 24-i német választást. Ennek nagy esélyese Angela Merkel német kancellár, aki szintén érintette ma az EU jövőjével kapcsolatos témát és megerősítette, hogy jó ötletnek tartja a közös eurózóna költségvetés létrehozását, és azt is, hogy az euróövezeti állandó válságkezelési mechanizmus (ESM) alapjaira építsenek fel egy új intézményt, az euróövezeti valutaalapot (EMF).