Emmanuel Macron francia államfő tetszési mutatója hat százalékpontot emelkedett egy hónap alatt, és a franciák többsége (52 százalék) ismét elégedett az elnök politikai tevékenységével - derül ki az IFOP közvélemény-kutatóintézet felméréséből, amelyet a Le Journal du Dimanche című hetilap ismertetett vasárnap.
Továbbra is magas fordulatszámon pörög a francia kormányzati energiapolitika; a kabinet két folyami gát lebontásáról hozott meg egy évek óta húzódó döntést az előző héten, és egy jelentős, 10-12 milliárd eurós épületenergetikai tervet is bejelentett, amelyet a következő öt évben valósítana meg. Mindemellett a háttérben továbbra is intenzíven dolgoznak az EDF és nukleáris ágazata konszolidációján, értesülések szerint az egyik megoldási lehetőséget az üzletág egy "német típusú" leválasztása jelentheti.
Franciaország második legnagyobb bankja, a Société Générale felszólította a Front Nationalt (FN), hogy zárja be az összes bankszámláját a pénzintézetnél. A Marine Le Pen által vezetett szélsőjobboldali párt közel harminc évig vette igénybe a bank szolgáltatásait - írja a Guardian.
Párizsba költöztetik majd az Európai Bankhatóságot (EBA) Londonból az Egyesült Királyság európai uniós tagságának tervezett megszűnése után - döntött az EU-tagállamok kormányait tömörítő tanács hétfőn Brüsszelben.
Nicolas Hulot francia környezetvédelmi miniszter kedden bejelentette, hogy Franciaország nem tudja a lakossági energiaellátásban 2025-ig 50 százalékra csökkenteni a nukleáris energia arányát, ahogy azt az energetikai átmenetről szóló törvény előírja.
Egyre komolyabb hiány alakul ki Franciaországban vajból, ami azért különösen fájdalmas, mert a világ legnagyobb vajfogyasztóiról beszélhetünk. A Bloomberg cikke szerint elsősorban a termelők és az üzletláncok közti patthelyzet okolható a hiányért.
Jamie Dimon, a JP Morgan vezérigazgatója Bruno Le Maire, francia pénzügyminiszterrel való találkozása során megerősítette, hogy a Brexit után munkahelyeket helyezhetnek át Londonból a francia fővárosba - írja a Financial Times.
Európa legerősebb bankjai közé került mára a két legnagyobb francia bank, a BNP Paribas és a Société Générale - hívja fel a figyelmet a The Wall Street Journal. A válság elején pedig még Európa egyik beteg emberének tűnt a francia bankszektor.
A francia jobbközép ellenzék megőrizte a többségét a szenátusban és a szocialisták is jobb eredményt értek el a vártnál a vasárnapi részleges választásokon. Emmanuel Macron államfő a Köztársaság lendületben (LREM) nevű pártjának viszont nem sikerült a remélt áttörés a felsőházban, s a harmadik helyre szorult.
Megkezdődtek vasárnap reggel a részleges szenátusi választások Franciaországban, amelyeken a parlament jelenleg jobboldali többségű felsőháza 348 tagjának mintegy felét, 171 szenátort választanak meg hat évre.
Aláírta pénteken Emmanuel Macron francia államfő a munkajogi reform öt rendeletét az előző napi szakszervezeti és a hétvégére tervezett politikai tiltakozás ellenére.
Mivel az Európai Bizottság szerint nem indokolt már az európai belső határokon az ideiglenes ellenőrzés, a The Times információi szerint a német és a francia kormány olyan javaslatot készített, hogy a menekültválságból és terrorizmusból fakadó biztonsági kockázatokra hivatkozva akár 4 évig is korlátozni lehessen az egyik uniós alapjogot, a szabad mozgást. Ez a gyakorlatban a schengeni övezetbeli szabad, határellenőrzés (és útlevél) nélküli mozgásra vonatkozna, ami Magyarország kapcsán például a hegyeshalmi határellenőrzés fennmaradásában ölthetne testet.
A németeknél tavasz óta megduplázódott, a franciáknál pedig háromszorosára ugrott azoknak az embereknek az aránya, akik szerint összességében jól mennek az országa dolgai - derült ki a Bertelsmann Alapítvány héten közzétett friss felméréséből. A hangulati fordulat jelei egyébként az Eurobarometer nyáron közölt éves felmérésében is látszanak valamelyest, ahogy az is, hogy a lengyelek, de különösen a csehek EU-val és euróval kapcsolatos megítélése meredeken romlott az elmúlt években.
Míg Emmanuel Macron francia elnök akár 500 milliárd eurós közös eurózóna költségvetést szeretne felállítani, addig Angela Merkel német kancellár semmiképpen sem gondolkodik százmilliárd eurós méretű büdzsében, azaz nagyságrendi különbség látszik a két vezető elképzeléseiben.
"Több formájú Európát kell elgondolnunk, messzebb kell mennünk azokkal, akik haladni szeretnének, nem akadályoztatva azon államok által, amelyek erre nem vágynak. Nekik is jogukban áll lassabban vagy kevésbé messze haladni" - hangsúlyozta mai párizsi beszédében Emmanuel Macron köztársasági elnök, amellyel a többsávosnak mondott EU modelljét szorgalmazta újra, de a nagyjából 10 területre kiterjedő részletes tervével megvárja a szeptember 24-i német választást. Ennek nagy esélyese Angela Merkel német kancellár, aki szintén érintette ma az EU jövőjével kapcsolatos témát és megerősítette, hogy jó ötletnek tartja a közös eurózóna költségvetés létrehozását, és azt is, hogy az euróövezeti állandó válságkezelési mechanizmus (ESM) alapjaira építsenek fel egy új intézményt, az euróövezeti valutaalapot (EMF).
Lengyelország az Európai Unió érdekeivel szembemegy, és azt kockáztatja, hogy több kérdésben is a blokk partvonalára lavírozza magát - jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök pénteken Várnában.
Úgy tűnik, egyelőre kitart az eurózónás konjunktúra idei látványos fellendülése, legalábbis erre lehet következtetni a Markit kutatóintézet által közzétett augusztusi beszerzésimenedszer-indexek értékeiből. Az ipari aktivitás több éve nem látott szintek közelében van, a szolgáltatói szektor teljesítménye viszont lefordult ciklikus csúcsáról, igaz, a konjunktúramutatókból még mindig a szektor dinamikus bővülése olvasható ki.
"Az a politikámnak az alapja, hogy legyünk közel Európa magjához, Németországhoz és Franciaországhoz" és bár "együtt akarok működni a Visegrádi Négyekkel, de Szlovákiának az EU az alapvető érdeke" - jelentette ki a különutas Magyarország és Lengyelország felé beszólásként értelmezhető mondatokat tegnap Robert Fico szlovák kormányfő.