Az NGM-ben már 4%-os GDP-növekedést látnak
A Figyelő úgy tudja, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumban már 4% körüli GDP-növekedéssel kalkulálnak jövőre és a makropálya áttekintése folyamatban van.
A Figyelő úgy tudja, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumban már 4% körüli GDP-növekedéssel kalkulálnak jövőre és a makropálya áttekintése folyamatban van.
Élénkülhet a magyar gazdaság növekedése 2017-ben, amit a költségvetési lazítás is támogathat - olvasható a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) hétfőn megjelent előrejelzésében. A nemzetközi szervezet közgazdászai elismerik, hogy komoly mozgástér van a magyar büdzsében, viszont szerintük más irányba kellene elindulni, mint amit a kormány tervez.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy csak a kormányon múlik, mennyivel akarja idén csökkenteni a GDP-arányos adósságrátát. A kötelező feladatot gyakorlatilag már szeptember végére kipipálták, és nincs megállás, a negyedik negyedévben tovább csökkenhet az adósságrátánk. Sőt, akár Orbán Viktor legmerészebb álma is teljesülhet idén, hogy az adósság összegszerűen, forintban kifejezve is csökkenjen, amire csak a legritkább esetekben volt eddig példa.
A 2,1 százalékos elemzői várakozással szemben 2 százalékkal bővült a magyar gazdaság a harmadik negyedévben. Ez jelentős lassulást jelent a második negyedéves 2,8 százalékos növekedéshez képest, ami valószínűleg elsősorban az ipar gyengélkedésével magyarázható.
A harmadik negyedévben 0,2%-kal bővült a német gazdaság szemben a várt 0,3%-os mértékkel (az előző negyedévhez viszonyítva).
Hetek óta látható, hogy a külföldi elemzők kiemelt figyelemmel kísérik a magyar gazdaságot, különösen azóta, hogy szeptember közepén az S&P váratlanul felminősített. A napokban ismét három részletes elemzés érkezett Magyarországgal kapcsolatban. Az Unicredit Bank szerint például a 2,5% feletti növekedés sem irreális az idei évre, majd ez jövőre tovább élénkülhet. A szakemberek abban egyetértenek, hogy az MNB fő célja a forint erősödésének megfékezése lehet, kérdés, hogy ezt milyen eszközökkel tudják elérni.
Az egész visegrádi régió megsínyli a tavalyinál jóval kevesebb uniós pénz beáramlását idén, de Magyarország még egészen jól áll a csehekkel és a lengyelekkel összevetve - derül ki a JPMorgan friss elemzéséből. Közben a románoknál meglepőnek tűnő folyamat zajlik: még a tavalyinál is több EU-pénzt tudtak idén szeptemberig lehívni.
Idén mindössze 2%-os, jövőre pedig csak 2,5%-os átlagos magyar GDP-növekedés várható, azaz elmarad a nagy fellendülés - olvasható ki a Nemzetközi Valutaalap által ma közzétett jelentésből. Ez alkalmat ad a régiós összevetésre is, így kiderül, hogy az EU-hoz 2004 után csatlakozott 11 ország között ezek az adatok hátulról harmadik helyre elegendők. A pesszimista IMF-es hozzáállás nemcsak a gazdasági növekedési előrejelzésükre igaz, hanem az adósságráta becslésükre is, hiszen idénre egyáltalán nem számítanak a GDP-arányos adósság lefaragására, jövőre pedig csak hajszálnyit mehet lejjebb a mutatónk szerintük. Érdekes az is, hogy míg idehaza a lakossági fogyasztás érdemi gyorsulására sokan számítanak jövőre, addig az IMF szerint 2017-ben ennek növekedési üteme is a régió egyik leglassabbja lehet.
Az eddigi 2,6%-ról hirtelen 1,8%-ra vágta le a magyar gazdaság átlagos idei GDP-növekedési ütemére adott előrejelzését a Morgan Stanley és ezzel párhuzamosan a jövő évi előrejelzését is lehúzta 2,7%-ról 2,5%-ra - derült ki a befektetési bank múlt hétvégén közzétett régiós összefoglalójából.
Az eurózóna gazdasága ugyanolyan lassú ütemű növekedést tudhatott maga mögött a harmadik negyedévben, mint a másodikban, a maginfláció pedig mérséklődött októberben. Mindez felerősíti a várakozásokat, hogy az Európai Központi Bank decemberben meghosszabbítja jelenlegi eszközvásárlási programját.
A Raiffeisen Bank elemzői szerint idén 2,3, jövőre 2,7 százalékos gazdasági növekedés várható Magyarországon - mondta Török Zoltán, a pénzintézet vezető elemzője szerdán Budapesten sajtótájékoztatón. A szakember szerint a kormány által belengetett nagymértékű járulékcsökkentés is csak enyhítene a munkaerőpiaci problémákon, a valódi megoldáshoz komolyabb reform kellene.
Az elmúlt 5-6 év gazdasági szempontból háborús időszak volt Magyarországon, de most már van idő kérdezni, és ha kell, csak azután lőni. Szabó László, a Concorde Alapkezelő portfóliómendzsere és elnöke szerint a magyar gazdaság javuló helyzetére utal, hogy beindult a lakossági fogyasztás, ezzel pedig kezd újra kinőni a GDP hiányzó lába. Globális szinten a szakember bízik benne, hogy előbb-utóbb bekövetkezik a fordulat, és búcsút inthetünk a negatív kamatoknak. A Portfolio-nak adott interjújában mesél többek között arról is, hogy miért jó bivalyokat tenyészteni, milyen kihívásokkal szembesülnek a hazai alapkezelők, hogyan tud versenyezni egy befektetési alap egy állampapírral, és minek kellene teljesülnie ahhoz, hogy beinduljon egy sikeres tőzsdefejlesztés Magyarországon.
Londoni pénzügyi elemzők szerint a legutóbbi időszak meglehetősen erőteljes aktivitási adatai miatt csökkent annak a kockázata, hogy a brit gazdaságot az EU-népszavazás utáni sokk recesszióba sodorja.
A kínai gazdaság a kormány által várt mértékben lassul az idén - derül ki egy szerdán nyilvánosságra hozott tanulmányból. Ennek megfelelően a kínai gazdaság 6,6 százalékkal nő a negyedik negyedévben.
Londoni elemzők szerint a legutóbbi üzleti felmérések és reálgazdasági aktivitási adatok arra vallanak, hogy a brit gazdaság meglehetősen ellenállónak bizonyult a Brexit-sokkal szemben, és így a korábban gondoltnál kisebb a recesszió kockázata.
Jó eséllyel a harmadik parlamenti választást is meg kell tartani egy éven belül Spanyolországban, miután a múlt héten ismét nem sikerült kormányt alakítani a parlamenti patthelyzet miatt. Pedig sürgősen szükség lenne egy erős kormányra, mely végre meg tudja hozni a régóta halogatott döntéseket, hiszen a munkanélküliség majdnem húsz százalék az országban, a költségvetés hiánya pedig tavaly meghaladta a GDP 5 százalékát. Ennek ellenére a növekedésre nem lehet panasz, Spanyolország folyamatosan az európai élmezőnyben van.
Bár tavaly év végével az egész régióban véget ért az előző uniós ciklus pénzfelhasználási hajrája, a friss GDP-adatok alapján mégis úgy tűnik, hogy ez Magyarországot sújtja a leginkább. Az elapadó EU-források ilyen erős visszahúzó hatása persze nem véletlen, hiszen a térségi országokon belül egyrészt nálunk volt messze a legnagyobb az EU-támogatások felhasználása, másrészt az eleve alacsony beruházási rátán belül messze a legmagasabb volt az EU-forrásokból megvalósított beruházások aránya. Egy ma közzétett elemzés hosszabb távon is borús kilátásokat vázol nekünk, illetve a régiónak, részben az EU-támogatások csökkenése miatt.
Fordulóponthoz érkezett a közép-európai régió, az elmúlt két évtized növekedési modellje ugyanis a végéhez ért - kongatták meg a vészharangot a térség döntéshozói számára legfrissebb átfogó elemzésükben a Citibank közgazdászai. A szakértők szerint strukturális reformokra van szükség, hogy a leszakadást megállítsák a kormányok, különben az ördögi körből nem tudnak kiszakadni ezek az országok. A lesújtó üzenetek mellett kedvező hír, hogy Magyarország viszonylag jól áll a többi régiós országhoz képest.
Összességében nem módosított idei növekedési előrejelzésén az elemzők többsége a második negyedéves részletes adatok keddi megjelenése után. Néhányan még javítottak is korábbi előrejelzésükön. A Commerzbank szakembere ugyanakkor a többieknél sokkal pesszimistábban látja a jövőt.
Egy év alatt így is 19,1%-os volt a fővárosi infláció.
Állítólag jelentős sikert is elértek.
Szerintük nem befolyásolták az energiacégeket.
Összeférhetetlenségi ügyből lett botrány.
Sokan utaznak Horvátországba, Olaszországba és Ausztriába.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
