Az Iráni Forradalmi Gárda rakéta- és dróntámadásokat hajtott végre Irak északi, kurd régiójában szerdán - közölte az IRNA iráni állami hírügynökség, közlésük szerint terroristákra mértek csapást.
Megszokhattuk, hogy a Közel-Keletről általában kaotikus hírek jönnek, tüntetésekről, azoknak a leveréséről, megtorlásokról, és törzsi, vagy felekezeti jellegű összetűzésekről. Első ránézésre Irak jelenlegi helyzete sem tér el nagyban ettől; virágzik a korrupció, nem működnek sokszor az alapvető állami szolgáltatások sem, egymást érik az erőszakos tüntetések, az elmúlt hetekben még a parlament épületét is megszállták a tüntetők. A mostani megmozdulás élén egy befolyásos síita vezető, Muktada asz-Szadr áll, aki talán a korábbi események tükrében meglepő módon épp, hogy csillapítani próbálja az indulatokat és egy személyben felelős azért is, hogy a tüntetők végül békésen elvonultak a törvényhozás épületéből. Szadr rendkívüli népszerűsége számos tényezővel magyarázható, hiszen Irán és az Egyesült Államok befolyása ellen egyaránt harcol Irakban, a regnáló hatalmi berendezkedést azonban nem akarja megdönteni, helyette talán egy jobban működő demokráciát akar építeni, melyben az ország számos vallási és etnikai kisebbsége megfelelően tudja reprezentálni érdekeit. Nézzük, hogy tett szert Szadr jelentős befolyására anélkül, hogy kormányra jutott volna, és hogy tervezi megreformálni a jelenleg igencsak ingatagnak tűnő iraki demokráciát.
Iraki fegyveresek által kilőtt rakéták csapódtak be Bagdad megerősített Zöld Zónájában kedden, és folytatódtak a hétfőn kezdődött összecsapások a rivális síita csoportok között.
Irán lezárta kedden az Irakkal közös szárazföldi határát a Bagdadban kirobbant zavargások nyomán, valamint leállította az arab országba irányuló légi közlekedést is.
Az iraki igazságszolgáltatás felfüggesztette tevékenységét, miután Moqtada az-Szadr hívei gyülekezni kezdtek a legfelsőbb bíróság épülete előtt - számol be róla a Reuters.
A nagyhatalmú iraki klerikus, Muktada az-Szadr több száz híve táncolt és énekelt a parlamentben, miután megrohamozták Bagdad szigorúan őrzött Zöld Zónáját, hogy tiltakozzanak a rivális politikai blokk miniszterelnökének a jelöltsége ellen. A rendőrség könnygázzal próbálta megakadályozni, hogy a tüntetők áttörjék az erősen megerősített Zöld Zóna kapuit, de a tömeg ellenállt és behatolt a parlamentbe.
A török külügyminiszter csütörtökön tagadta, hogy a török légierő állna az előző napi észak-iraki, nyolc civil halottal járó rakétatámadás mögött, amelyért az iraki kormány Ankarát tette felelőssé.
A világ elsősorban az orosz-ukrán konfliktus szemüvegén keresztül figyeli manapság a Közel-Kelet eseményeit: az összeomló libanoni gazdaság, a káoszba fulladó Irak, az Izraellel egyre jobb kapcsolatokat ápoló Öböl-menti országok, vagy az amerikai, orosz, esetleg francia elnökök regionális tevékenységei. Ezek mellett azonban egyre fontosabbak a régión belüli országok közötti együttműködések, amelyeknek messze túlmutatnak a Közel-Keleten, elsősorban a fölgázellátás miatt erősen érintik Európát is. Ezeknek a kulcsfontosságú gazdasági együttműködéseknek kiemelt központja lehet Egyiptom.
Látogatást tett Juma Inad védelmi miniszter és delegációja a Csehországban található, magyar tulajdonban lévő Aero Vodochody repülőgépgyárban, érdeklődve egyes repülőgép-típusok beszerzéséről – számol be a Jetfly.
Már-már szürreálisnak mondható bakit követett el tegnap George W. Bush volt amerikai elnök, amikor egy konferencián beszélt. Miközben Oroszország autoriter rendszeréről és a Putyin-kormány döntéseiről, köztük Ukrajna megtámadásáról értekezett, azt mondta, hogy „egy ember döntése miatt indokolatlan és brutális invázió indult Irak ellen.” Szinte azonnal korrigálta, hogy Irak helyett Ukrajnát akart mondani, de elképesztő irónia van így is a kijelentésben.
Irak törlesztette a Kuvait 1990-ben történt megszállásának következményeként megítélt 52,4 milliárd dolláros (16 ezer milliárd forintnyi) - magánszemélyeknek, vállalatoknak és kormányoknak - fizetendő kártérítés utolsó részletét - közölte szerdán az ENSZ kártérítési igényekkel foglalkozó kompenzációs bizottsága (UNCC).
Több mint 1000 ember jelentkezett már Magyarországon Bagjos Richárd katonai magánvállalatához (PMC), aki először tavaly júliusban jelentette be, hogy veszélyes területekre szeretne kivinni egy dubai központú cég megbízásából zsoldosokat. A bejelentést vegyes reakciók követték, a Portfolio a napokban leült beszélgetni a biztonsági szakemberrel, hogy többek közt ezekről, illetve a PMC-vel kapcsolatos konkrét terveiről kérdezzen. Most úgy tűnik, hogy az év vége felé hivatalosan is megkezdi működését a Falcon Forces névre hallgató zsoldoscsapat, a nyáron indulnak az összeszokáshoz szükséges tréningek, illetve fegyvereik, felszerelésük is gyakorlatilag megvan. Bár lényegesen előrehaladottabb állapotban van a PMC-startup szervezése, mint tavaly nyáron, még most sem teljesen biztos, hogy elindul a vállalkozás, hiszen a befektetők megbízókat szeretnének látni, mielőtt leteszik a pénzt az asztalra, az ügyfelekkel folytatott tárgyalások viszont rögös úton haladnak.
Mintegy három hónappal az előrehozott választások után, Irakban vasárnap megalakult az új parlament, és újraválasztották házelnöknek Mohamed al-Halbuszi szunnita politikust.
Újraindított az Egyesült Államok fellebbviteli bírósága egy pert az AstraZeneca, a Pfizer és más gyógyszergyárak ellen, melyben azzal vádolták meg őket, hogy terrorista szervezetek finanszírozásában vettek részt – írja a Reuters.
Két, bombákkal felszerelt drónt semmisített meg az iraki légvédelem kedden, amelyek megközelítették a Bagdadtól nyugatra található Ájn el-Aszad légibázist, ahol amerikai katonák állomásoznak – írja a Reuters.