jog

A kellő figyelemkeltés igénye az általános szerződési feltételek használata során

Bevett gyakorlat, hogy az általános szerződési feltételekben eltérnek az általánosan megszokott jogi eszközöktől. Ezeknek az eltéréseknek azonban, köztük az elévülési időnek is, szükséges a hatályos jogszabályoknak megfelelniük, különben érvénytelennek számítanak.
Általános szerződési feltételnek tekinthető az a szerződési feltétel, amit az egyik szerződő több szerződés megkötése céljából egyoldalúan hoz létre. A feltételek a másik fél közreműködése nélkül kerülnek meghatározásra, viszont csakis akkor válnak a szerződés részévé, ha ezeket a másik fél elfogadja. Különösen szükséges ez az egyetértés abban az esetben, ha a feltételek eltérnek a szokásos, bevett gyakorlattól, főleg, ha ellentétesek az általánosan alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekkel.
A biztosítótársaságok szolgáltatásaik nyújtása során előszeretettel térnek el az alkalmazandó jogszabályok rendelkezéseitől. Jellemző ez a vagyonbiztosítási szerződésekre, ahol a társaságok bevett módszere az elévülési időnek a megrövidítése.

Gyakorlati megoldások a rugalmas foglalkoztatásra

A gazdasági válság okozta recesszió kihívásaira a munkáltatók elsődlegesen leépítésekkel válaszoltak. Az utóbbi hónapokban azonban a hazai és a nemzetközi gazdasági környezet a kilábalás jeleit mutatja, így a munkáltatók gazdasági tevékenysége élénkülhet, a megrendelések száma nőhet; bár lehet, hogy a távlati működés még nehezen tervezhető. Ezáltal a munkáltatók egyre gyakrabban szembesülnek azzal a helyzettel, amikor plusz munkaerőre lenne szükségük, de a bővülés helyett a meglévő munkavállalókat kellene rugalmas keretek között, az aktuális piaci kereslethez és a megrendelések számához igazodva továbbfoglalkoztatni vagy új munkaerőt rugalmas formában felvenni.

A termőföld védelme ingatlan fejlesztés esetén

A zöldmezős ingatlan fejlesztések illetve beruházások esetén már az előkészítő szakaszban kiemelt figyelmet szükséges fordítani a termőföld védelmével illetve a régészeti feltárással kapcsolatos szabályokra, mivel az ezen a területen elkövetett jogsértések tekintélyes késedelmet okozhatnak a beruházás megvalósításában, illetve jelentős többlet költséggel járhatnak.

Versenytilalmi korlátozás - egy kicsit másképp

A versenytilalmi korlátozás jogi korlátai

A magyar jog alapvetően tiltja a gazdasági verseny korlátozását. Természetesen vannak ez alól kivételek, ha azok feltételei teljesülnek. Ilyen kivétel az összefonódás (pl. vállalkozás, valamely részesedés vagy eszközök értékesítése) kapcsán az eladó által vállalt versenytilalmi kötelezettség, korlátozás (versenytilalmi vagy ’non-compete’ klauzula) is.

Magyarország lekerült az amerikai Watch List-ről

Magyarország az idén lekerült az amerikai Watch List-ről, amelyre azon országok kerülnek, amelyekben problémák merülnek fel a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatban. Magyarország több éve szerepelt a listán, így a listáról való lekerülés a szellemitulajdon-védelem területén megmutatkozó javulások elismeréseként értékelhető.

Cégjegyzékben nyilvántartott adatok változásának hatálya - a gyakorlatban megfontolandó kérdések

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló, 2006. évi V. törvény ("Cégtörvény") rendelkezései szerint a cégek a cégjegyzékben nyilvántartott legtöbb adat vonatkozásában maguk jogosultak meghatározni azt a napot, amellyel a cégjegyzékben nyilvántartott adatot módosítani szeretnék. Kérdés, hogy a gyakorlatban valóban feltétel nélkül érvényesül-e ez a szabadság.

Útmutatók a fájdalommentes fúziós eljáráshoz

Június 1-től gyorsabban lehet érvényesíteni a pénzköveteléseket

Korábbi cikkünkben (Pénzbehajtás - közjegyző segítségével ) ismertettük, hogy június 1-től közjegyzői hatáskörbe kerül a fizetési meghagyásos eljárás, amely a jövőben gyorsabban és jelentős részben elektronikus úton folyik. Az IRM kiadta a megújított fizetési meghagyásos eljárás részletszabályairól szóló rendeleteket, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara pedig ismertetőt tett közzé honlapján ezek alkalmazásáról, így június 1-től valóban gyökeresen megváltoznak a pénzkövetelések érvényesítésére vonatkozó eljárási szabályok.

Meddig terjed a számlabefogadó felelőssége a számla helyességéért?

A számlabefogadó számláért való felelősségének kérdésében a Legfelsőbb Bíróság szigorú megállapítást tett nemrég közreadott ítéletében.

Beszámoló letétbehelyezése és közzététele fióktelepek esetén

A Számviteli Törvény eltérő szabályozást tartalmaz a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe által készített éves beszámoló letétbehelyezése és közzététele vonatkozásában aszerint, hogy a külföldi vállalkozás székhelye az Európai Unión belül vagy az Európai Unión kívül található. Gyakran felmerül a kérdés, hogy az egyes fióktelepeknek hogyan kell eleget tenniük a fenti kötelezettségnek.

Meddig érvényesíthetőek a jótállási igények?

A Legfelsőbb Bíróság elvi döntésében egyértelműsítette, hogy a jótállási időn belül bejelentett igény peresítésére az általános, vagyis ötéves elévülési idő áll rendelkezésre. Megállapította továbbá, hogy a jótállási idő nem igényérvényesítési határidő, ezért a jótállási határidő eltelte nem akadálya a jótálláson alapuló igények bíróság előtti érvényesítésének. A perindítási határidő jelentős lehet, többek között a céltartalékok képzése, a felszámolási és végelszámolási eljárás során a tartalékok képzése miatt.

Munkabér: forintban vagy euróban?

Multinacionális vállalkozásoknál gyakran felmerül a kérdés, hogy munkavállalóiknak kifizethető-e a munkabér euróban vagy más pénznemben.

Tőkehiány esetén jöhet a visszabérlés

Az ingatlan eladás-visszabérleti konstrukció lehet a vállalatok válasza a gazdasági válság okozta finanszírozási nehézségekre. A tengerentúlon már hosszabb ideje működő joggyakorlat egyre inkább kezd elterjedni Magyarországon is a tőkehiányban szenvedő gazdasági társaságok körében, amelyek így férhetnek hozzá az ingatlanban lekötött vagyonukhoz.

Vagyonmegosztási kérdések a szétválási szerződésben

A gazdasági válság még inkább rámutatott arra, hogy egy társaság gazdasági szempontból biztonságosabban működhet ha több lábon áll, ha diverzifikálja tevékenységét. Amennyiben a társaság úgy dönt, hogy egyes tevékenységeit már nem egy társaságon belül kívánja folytatni, vagyonának megosztásával szétválhat. A szétválás azonban számos jogi kérdést vethet fel a vagyonmegosztással és a továbbélő társaságok felelősségével kapcsolatosan.

Szakmai követelmények a pénzügyi szolgáltatások közvetítőivel szemben

Korábbi cikkünkben (Ügynökök a pénzügyi szolgáltatások piacán) már jeleztük, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény bizonyos szakmai követelményeket fogalmaz meg a pénzügyi közvetítőkkel szemben.

Hogyan lehet versenytársainkkal együttműködni jövőre?

K+F, szakosítás, szabványosítás, közös vállalatok, stb.

A versenytársakkal való együttműködés szükségessége számos iparágban magától értetődő, hiszen a közös kutatás-fejlesztés, a szakosítási megállapodások, a szabványosítás, illetve az együttműködés egyéb lehetséges formái elősegítik az innovációt és hatékonyságjavulást eredményeznek. Elég csak az egyre többször közösen fejlesztett autókra, alkatrészekre gondolni. A jó és hasznos cél mellett azonban könnyen komoly károk is származhatnak az együttműködésből, ha nem figyelnek a jogi, elsősorban versenyjogi keretekre.

Lehet-e "fellebbezni" gazdasági perekben az Alkotmánybírósághoz?

Egy gazdasági ügyben született marasztaló bírói ítélet általában hátrányosan befolyásolja az adott vállalkozás pénzügyi helyzetét, végrehajtása akár a működés ellehetetlenüléséhez és fizetésképtelenséghez is vezethet. Ennek elkerülése érdekében a jogi képviselők megpróbálnak minden elérhető jogorvoslati lehetőséget kihasználni. Az ügyfelek egy ilyen perben gyakran kérdezik meg jogi tanácsadójuktól, hogy fordulhatnak-e a jogorvoslatért az Alkotmánybírósághoz?

Növekvő munkáltatói terhek: változnak a munkavállaló munkába járásával kapcsolatos térítési költségek

Növekvő munkáltatói terhek: a munkavállaló munkába járásával kapcsolatos költségei viselésére vonatkozó szabályok változása

Milyen nappal történhet az átalakulás?

Vállalatcsoportok, akár egy akvizíció előkészítése keretében, akár a saját leányvállalataik szerkezetének racionalizálása, veszteséges üzletágak megszüntetése érdekében gyakran döntenek gazdasági társaságok beolvasztásáról, vagy kiválásáról, vagy azok más módon történő átalakításáról. E társasági jogi átalakulások (cégformaváltás, egyesülés, beolvadás, kiválás, szétválás) számos gyakorlati kérdést vetnek fel. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a cégformaváltás, az egyesülés vagy a kiválás hatályba lépésének időpontját hogyan határozzák meg a felek.

Elbocsátás nyugdíj előtt és alatt - jelentős különbségek, mérlegelendő kérdések

A Munka Törvénykönyve ("Mt.") jelentős különbségeket tartalmaz abban a tekintetben, hogy a munkáltató olyan munkavállalónak kíván felmondani, aki az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzése előtt áll vagy olyannak, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.