Az élelmiszerfogyasztók kiszolgáltatottságának csökkentése érdekében az Európai Parlament első olvasatban elfogadta azt a tervezetet, amely szerint kötelező lesz az élelmiszerek csomagolásán feltüntetni a tápanyag-tartalmat és a tápanyag-összetételt. Az új szabályozás egységesebbé és átláthatóbbá teszi az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett információk jelenlegi közösségi szabályozását.
Egy versenyfelügyeleti eljárás komoly kockázatot jelent a cégek részére, hiszen a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) súlyos bírságot szabhat ki, és a jogsértést kimondó határozat alapján akár kártérítési perek sorozata is indulhat. Ráadásul, a jogsértés megállapítása a cég hírnevének sem tesz jót, a védekezés is költséges, és a GVH határozatának bírósági felülvizsgálata hosszú évekig is elhúzódhat.
Tapasztalatunk azt mutatja, hogy a gyakorlatban sokszor keverednek a fenti fogalmak - leginkább a telephely és a fióktelep elhatárolása szokott gondot okozni. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló, 2006. évi V. törvény ("Cégtörvény") tartalmaz rendelkezéseket a fenti fogalmak elhatárolása tárgyában. Jelen cikkünk részletezi a fenti fogalmakat, és eligazítást nyújt az elhatárolás kérdésében.
Június 1-től gyorsul a közjegyzői okirati formában megkötött szerződéseken alapuló követelések végrehajtása. Ezeket a szerződéseket eddig (ha azok egyes alaki és tartalmi követelményeknek megfeleltek) a bíróság látta el végrehajtási záradékkal. Június 1-től ez megváltozott, és az ilyen szerződéseket az okiratot készítő közjegyző látja el végrehajtási záradékkal.
A Gazdasági Versenyhivatal múlt heti sajtóközleménye (itt megtekinthető ) szerint összesen 24 milliárd forint értékű vasútépítési tender kapcsán majdnem 7,2 milliárd forint bírságot szabott ki négy vállalkozásra (Colas Dunántúli Út- és Vasútépítő Zrt., Mávépcell Mély-Magas és Vasútépítő Kft., MÁV-MTM Mélyépítő Tervező Magasépítő Kereskedelmi és Ügyviteli Szolgáltató Rt. f.a., Szentesi Vasútépítő Kft.). Ez a magyar versenyjog történetében az autópálya-kartell után a második legmagasabb bírság egy ügyben, azonban lehet, hogy a cégeknek benyújtott számla még nőni fog.
A cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárásokra vonatkozó határidőket a Cégtörvény részletesen szabályozza. Abban az esetben, ha egy cégbejegyzés vagy egy adatváltozás bejegyzésének időzítése jelentőséggel bír, célszerű gyakorlati szempontokat is figyelembe venni. Jelen cikkünk a leggyakrabban felmerülő eseteket és problémákat gyűjti csokorba.
Itt a nyár és ilyenkor a munkavállalók nagy része jól megérdemelt szabadságát akarja munkahelyétől távol, pihenéssel tölteni. Érdemes áttekinteni, hogy a munkáltatóknak és munkavállalóknak milyen jogai és kötelezettségei vannak a szabadságok kivételével és kiadásával kapcsolatosan.
Pénteken kezdődik a világ egyik legnagyobb sporteseménye, a foci világbajnokság Dél-Afrikában. A játék és a sportélvezet azonban nem annyira felhőtlen, mint azt sokan hiszik. A Nemzetközi Labdarugó Szövetség (FIFA) nem csak a játékra figyel oda, hanem az azt körülvevő nem kis jelentőségű gazdasági érdekekre és beruházásokra is. Ennek egyik vetülete a FIFA védjegyeinek és szerzői jogainak védelme, amelyek betartatását a FIFA rigorózusan megköveteli mindenkitől és érvényesíti mindenkivel szemben. Így többek között védelem alatt áll a Dél-Afrika 2010, a World Cup 2010, a FIFA World Cup, de maga a World Cup szó is.
Napjaink nehéz gazdasági környezetében fokozott figyelem fordul minden, a piaci helyzetet befolyásoló tényezőre. A shortolás egyike azoknak a technikáknak, ami nagy valószínűséggel a piacot befolyásoló hatással jár.
Egy hosszadalmas eljárás eredményeképpen a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a vételi jog gyakorlásakor az egyoldalú nyilatkozat megtétele a földhivatali eljárásban akkor is igazoltnak tekinthető, amennyiben azt a szabályos megcímezés mellett a posta a kézbesítés egyszeri eredménytelen megkísérlését követően "nem kereste" jelzéssel visszaküldi a feladónak.
A hír igaz, az Európai Bizottság elfogadta a gépjármű-ágazatot érintő új csoportmentességi rendeletet. A híresztelések egy új követelményről, amely szerint a gyártók a jövőben nem írhatják elő a vevők részére, hogy a jótállási idő alatt csak márkaszervizben javíttathatják az autójukat, különben elvesztik a jótállást, nem, mivel már eddig is ez következett a jogszabályokból. A független szervizek részére pedig már eddig is ki kellett adni a szükséges technikai információt.
A közelmúltban a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét tartott három közlekedési cég székhelyén. A cégeket azzal gyanúsítják, hogy 2007 és 2009 között összejátszottak a Volánbusz által kiírt közbeszerzési eljárásokon (az erről szóló sajtóközleményt lásd itt ). A közbeszerzési kartellekkel szembeni fellépést a legtöbb államban, így Magyarországon is kiemelten kezeli a jogalkotó és ennek nyomán a versenyhatóságok is.
Az Európai Bizottság nemrég 331 millió euró bírságot szabott ki összesen 10 cégre, akiket kartellezésen kapott a DRAM memória chipek piacán. A Bizottság határozata nem a bírság nagysága miatt számít mérföldkőnek, hanem azért, mert ez az első ügy, amelyet a Bizottság az ún. vitarendezési eljárás keretében zárt le.
Bevett gyakorlat, hogy az általános szerződési feltételekben eltérnek az általánosan megszokott jogi eszközöktől. Ezeknek az eltéréseknek azonban, köztük az elévülési időnek is, szükséges a hatályos jogszabályoknak megfelelniük, különben érvénytelennek számítanak. Általános szerződési feltételnek tekinthető az a szerződési feltétel, amit az egyik szerződő több szerződés megkötése céljából egyoldalúan hoz létre. A feltételek a másik fél közreműködése nélkül kerülnek meghatározásra, viszont csakis akkor válnak a szerződés részévé, ha ezeket a másik fél elfogadja. Különösen szükséges ez az egyetértés abban az esetben, ha a feltételek eltérnek a szokásos, bevett gyakorlattól, főleg, ha ellentétesek az általánosan alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekkel. A biztosítótársaságok szolgáltatásaik nyújtása során előszeretettel térnek el az alkalmazandó jogszabályok rendelkezéseitől. Jellemző ez a vagyonbiztosítási szerződésekre, ahol a társaságok bevett módszere az elévülési időnek a megrövidítése.
A gazdasági válság okozta recesszió kihívásaira a munkáltatók elsődlegesen leépítésekkel válaszoltak. Az utóbbi hónapokban azonban a hazai és a nemzetközi gazdasági környezet a kilábalás jeleit mutatja, így a munkáltatók gazdasági tevékenysége élénkülhet, a megrendelések száma nőhet; bár lehet, hogy a távlati működés még nehezen tervezhető. Ezáltal a munkáltatók egyre gyakrabban szembesülnek azzal a helyzettel, amikor plusz munkaerőre lenne szükségük, de a bővülés helyett a meglévő munkavállalókat kellene rugalmas keretek között, az aktuális piaci kereslethez és a megrendelések számához igazodva továbbfoglalkoztatni vagy új munkaerőt rugalmas formában felvenni.
A zöldmezős ingatlan fejlesztések illetve beruházások esetén már az előkészítő szakaszban kiemelt figyelmet szükséges fordítani a termőföld védelmével illetve a régészeti feltárással kapcsolatos szabályokra, mivel az ezen a területen elkövetett jogsértések tekintélyes késedelmet okozhatnak a beruházás megvalósításában, illetve jelentős többlet költséggel járhatnak.
A magyar jog alapvetően tiltja a gazdasági verseny korlátozását. Természetesen vannak ez alól kivételek, ha azok feltételei teljesülnek. Ilyen kivétel az összefonódás (pl. vállalkozás, valamely részesedés vagy eszközök értékesítése) kapcsán az eladó által vállalt versenytilalmi kötelezettség, korlátozás (versenytilalmi vagy ’non-compete’ klauzula) is.
Magyarország az idén lekerült az amerikai Watch List-ről, amelyre azon országok kerülnek, amelyekben problémák merülnek fel a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatban. Magyarország több éve szerepelt a listán, így a listáról való lekerülés a szellemitulajdon-védelem területén megmutatkozó javulások elismeréseként értékelhető.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló, 2006. évi V. törvény ("Cégtörvény") rendelkezései szerint a cégek a cégjegyzékben nyilvántartott legtöbb adat vonatkozásában maguk jogosultak meghatározni azt a napot, amellyel a cégjegyzékben nyilvántartott adatot módosítani szeretnék. Kérdés, hogy a gyakorlatban valóban feltétel nélkül érvényesül-e ez a szabadság.