jog

50 milliós jutalom a kartellek feljelentőinek - jogi akadálypálya az informátoroknak

Április 1-én lépett hatályba a versenytörvény módosítása, amely alapján a legsúlyosabban minősülő kartelleket feljelentő magánszemélyek akár 50 millió forintos pénzjutalomban is részesülhetnek (lásd erről korábbi cikkünket: Pénzjutalom a kartellek feljelentőinek. Az új szabály kétségtelenül jelentős ösztönzést jelenthet a kartellek felfedésére, azonban a leendő informátornak számos jogi akadályt kell legyőznie ahhoz, hogy végül megkaphassa az informátori díjat. Elsősorban számukra szolgál iránymutatásul a Gazdasági Versenyhivatal e tárgykörben kiadott tájékoztatója ("Gyakran feltett kérdések az informátori díjjal kapcsolatban"), amely eloszlat bizonyos kételyeket a törvény szövegével kapcsolatban, azonban számos kérdést nyitva hagy, bizonytalanságban hagyva a potenciális informátorokat.

Munkavállalói képviselet a felügyelőbizottságban

A legtöbb fejlett államhoz hasonlóan a munkavállalók Magyarországon is részt vehetnek a cég működésének ellenőrzésében, a cég működésében betöltött alapvető szerepükre tekintettel. A magyar jogi szabályozás a munkavállalók felügyelőbizottságban való részvételét meghatározott feltételek fennállása esetén kötelezővé teszi. Lássuk, melyek ezek a feltételek.

Egyenlő munka, egyenlő bér - gyakorlati problémák

Az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elvének alkalmazása számos esetben vethet fel problémát a gyakorlatban. Jelenleg is több per van folyamatban ebben a tárgykörben a hazai bíróságok előtt. Valójában mit is jelent az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elvének alkalmazása a gyakorlatban?

Mit lehet kikötni a disztribúciós szerződésekben? - Új EU szabályok

Közel egyéves intenzív konzultációt követően az Európai Bizottság 2010. április 20-án elfogadta a vertikális megállapodásokra vonatkozó új csoportmentességi rendeletét, amely a korábbi, május 31-én hatályát vesztő csoportmentességi rendeletet váltja fel. A rendelet szabályozza az úgynevezett vertikális megállapodások, azaz az értékesítési-termelési lánc eltérő szintjein lévő piaci szereplők közötti, áruk és szolgáltatások értékesítésére vonatkozó megállapodások versenyjogi kérdéseit; leegyszerűsítve: azt, hogy mit lehet, és mit nem lehet kikötni a disztribúciós szerződésekben.

Jutalom a gyógyszerkassza kiadásainak csökkentéséhez hozzájáruló orvosoknak

Az Európai Bíróság 2010. április 22-én a C-62/09. számú ügyben hozott ítéletében kimondta, hogy Angliában, illetve Walesben az egészségbiztosítás terén hatáskörrel rendelkező hatóságok által az orvosok részére nyújtott pénzbeli ösztönzés nem ütközik az uniós jogba, amennyiben a pénzügyi ösztönzők tekintetében a transzparencia biztosított, a rendszer objektív ismérveken alapul, és nem tesz hátrányos megkülönböztetést a belföldi gyógyszerek és a más tagállamokból származó gyógyszerek között. Magyarországon más a helyzet. Jutalmazásról szó sincs, ellenben "büntetésként" önköltséges továbbképzésre kötelezik az elvártnál költségesebben rendelő orvosokat.

Employment Contract? Arbeitsvertrag? - Lehet-e idegen nyelvű a magyar munkavállaló munkaszerződése?

Napjainkban nem ritka, sőt a nemzetközi cégeknél egyre inkább jellemző, hogy a munkavállalók munkaszerződését valamely idegen nyelven (pl. angolul, németül stb.) kötik meg a felek. Felmerül azonban a kérdés, hogy szabályos-e a magyar anyanyelvű munkavállalóval az anyanyelvétől különböző nyelvű munkaszerződést kötni, és nem okozhat-e az ilyen munkaszerződés a későbbiekben problémát a munkáltatónak.

Üzletág értékesítése - Kiválás

Amint azt korábbi cikkünkben (Üzletág értékesítése - Eszközadásvétel ) ismertettük, mivel a magyar jog nem ismeri az üzletág átruházás koncepcióját, egy adott vállalkozáson belül működő üzletág értékesítésénél az eladásra kerülő vagyontömeg és erőforrások megfelelő jogi körülhatárolására kell törekedni. Ennek egyik lehetséges formája a kiválás, amelynek keretében a társaság meghatározott vagyontömegének "leválasztásával" egy új cég jön létre.

Növekvő költségek a nemzetközi választottbíráskodásban

A gazdasági szereplők széles körét érinti az az új díjszabás, amelyet a nemzetközi szintéren felmerülő kereskedelmi és gazdasági jogviták rendezésében jelentős szerepet játszó ICC (Nemzetközi Kereskedelmi Kamara) mellett működő Választottbíróság állapított meg eljárásaira.

Ingatlan árverések csak szabályozott keretek között

Júniustól már csak az új szabályok alkalmazásával kerülhet sor a lakóingatlanok bírósági végrehajtáson kívüli árverésére.

Az új szabályok, egyrészt azzal, hogy részletesen előírják a lakóingatlanok értékesítésének (árverésnek) a menetét, másrészt azzal, hogy tartalmában is kötelezően alkalmazandó, szigorú feltételeket támasztanak, a jogbiztonság elmélyítése irányába mutatnak, ami összhangban van a jogalkotó azon szándékával is, hogy a lakóingatlanok tisztességes áron és előre meghatározott időn belül kerüljenek értékesítésre az árverés során.

Újjáéled az aranyrészvény?

Az Európai Bíróság aranyrészvény-szabályozással kapcsolatos ítélkezési gyakorlatának változása mozgásba hozhatja az állami gazdaságpolitikai eszköztárat az Európai Unió tagállamaiban. Kérdéses azonban, hogy a korábban széles körben alkalmazott aranyrészvények visszatérhetnek-e, illetve ezek és a helyettük alkalmazott intézmények szabályozásának mennyi mozgásteret enged az Európai Bíróság ítélkezése.

Minimum tudnivalók a minimumbérről

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség közzétette az idén február és március között tartott, a kötelező legkisebb munkabérre vonatkozó szabályok érvényesülésével kapcsolatos országos ellenőrzésének eredményét. Az egyik leggyakoribb szabálytalanság a munkáltatók munkabérrel kapcsolatos visszaélése volt. A Főfelügyelőség szerint a jogsértések okai többnyire a figyelmetlenségre és a jogszabályok ismeretének hiányára vezethetők vissza, ezért nem árt áttekinteni a munka díjazására vonatkozó legfontosabb szabályokat.

Interneten nyújtott szolgáltatások - fontos áfa szabály

Egyre népszerűbbek az Interneten keresztül igénybe vehető tárhely-, letöltési- és egyéb, ún. elektronikus úton nyújtott szolgáltatások, amelyeket a szolgáltatók számos esetben Közösségen kívüli cégeken keresztül nyújtják a felhasználóknak. Fontos tudni, hogy egy közösségi rendelet az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásoknál áfa megfizetésére kötelezi a Közösségen kívüli országokban bejegyzett, de a Közösségen belül szolgáltató cégeket, amennyiben a szolgáltatásokat magánszemélyek veszik igénybe.

Hatályba lépett az Uniós Vízumkódex - új remények a harmadik országbeli utazók számára?

2010. április 5-én újabb mérföldkövéhez érkezett a közös vízumpolitika. Az Európai Parlament és a Tanács a 2009 júliusában elfogadott rendeletével nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint azt, hogy egységes dokumentumba foglalja a vízumügyekkel kapcsolatos közösségi jogforrásokat, ezzel növelve az átláthatóságot, erősítve a jogbiztonságot és a vízumkérelmezők közötti egyenlő elbírálást, harmonizálva egyúttal a közös vízumpolitikát alkalmazó schengeni államok (22 tagállam és 3 társult állam) szabályait és gyakorlatát.

Üzletág értékesítése- Eszközadásvétel

Kiterjedtebb tevékenységgel rendelkező vállalkozások több üzletágat tömörítethetnek, amelyek feladatai, állományuk és működésük belső, üzleti szempontból szinte teljesen önálló. Nem ritkán előforduló eset, hogy egy vállalkozás tulajdonosai nem a teljes vállalkozás értékesítéséről, hanem valamely, sikeres vagy éppen veszteséges üzletág eladásáról döntenek. A magyar jogi szabályozás azonban nem ismeri az üzletág értékesítés ("business transfer") koncepcióját; az egyazon vállalkozáson belül működő üzletágak jogilag ugyanazon vállalkozás elemeinek tekinti. Ezért már a tárgyalások során érdemes figyelembe venni a magyar jog nyújtotta lehetőségeket, amelyek az eladásra kerülő vagyontömeg meghatározására szolgálnak.

Amit ismerni kell: a polgári és gazdasági ügyekre vonatkozó közösségi szabályozás

Magyarország uniós tagsága jelentős hatással van a jogérvényesítési lehetőségeinkre is, így nagy kockázatot jelent az erre vonatkozó közösségi joganyag figyelmen kívül hagyása. Mivel e joganyag tapasztalataink szerint még mindig nem kellően ismert, rövid áttekintést adunk a vonatkozó uniós jogi aktusokról.

Alkotmánybíróság: nem lép hatályba az új Ptk.

Nem lép hatályba az új polgári törvénykönyv (Ptk.), mert az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői határozatában alkotmányelle­nessé nyilvánította a kódex hatálybaléptetéséről szóló jogszabály (Ptké.) egyes rendelkezéseit - tájékoztatta az MTI-t a testület.

Fegyelmi? Figyelmeztetés? Felmondás? - A munkavállalói kötelezettségszegés jogkövetkezménye

A Munka Törvénykönyve részletesen szabályozza a munkavállaló munkaviszonyban teljesítendő kötelezettségeit, illetve az azok megszegéséből eredő jogkövetkezményeket. Ennek ellenére gyakran előfordul, hogy a munkavállalói kötelezettségszegés mértéke nem ad egyértelmű okot a munkáltatónak arra, hogy az egyik legsúlyosabb szankciót alkalmazva, rendkívüli felmondással megszüntesse a munkaviszonyt. Ilyen esetekben merül fel a kérdés, hogy milyen más jogi eszközei lehetnek a munkáltatónak a munkavállalói kötelezettségszegés esetén.

Hogyan spóroljunk meg néhány százmillió forint bírságot?

Az árrögzítés, valamint a piacok, vevők vagy tenderek felosztását célzó versenytársak közti összejátszás a legsúlyosabb versenyjogi jogsértések közé tartozik, amely rutinszerűen százmilliós bírsággal jár (Magyarországon forintban, az Európai Bizottság eljárásában euróban). A súlyos, az egész csoport előző évi árbevételének 10%-ig terjedő bírság mellett az érintett cégek kártérítési perek hadával nézhetnek szembe, kizárhatók közbeszerzési eljárásokból, illetve ha a jogsértés közbeszerzési vagy koncessziós eljárással kapcsolatban valósul meg, akkor a jogsértést megvalósító személyek akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetők.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Az ukrajnai háború árnyékában szép csendben Amerika egy újabb pusztító konfliktusra készül
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.