jog

Hogyan spóroljunk meg néhány százmillió forint bírságot?

Az árrögzítés, valamint a piacok, vevők vagy tenderek felosztását célzó versenytársak közti összejátszás a legsúlyosabb versenyjogi jogsértések közé tartozik, amely rutinszerűen százmilliós bírsággal jár (Magyarországon forintban, az Európai Bizottság eljárásában euróban). A súlyos, az egész csoport előző évi árbevételének 10%-ig terjedő bírság mellett az érintett cégek kártérítési perek hadával nézhetnek szembe, kizárhatók közbeszerzési eljárásokból, illetve ha a jogsértés közbeszerzési vagy koncessziós eljárással kapcsolatban valósul meg, akkor a jogsértést megvalósító személyek akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetők.

Joglemondás a munkajogban

A munkáltatók gyakran bizonytalanok abban a kérdésben, hogy érvényes, illetve kikényszeríthető-e az a joglemondás, amelyet a munkavállaló a munkaviszony megszüntetéséről kötött közös megegyezésben vállal és amelyben a munkavállaló lemond bizonyos munkáltatóval szembeni igényeiről.

A vállalkozói jelzálogjog visszavág?

Bár az Alkotmánybíróság a közelmúltban meghozott határozatával száműzte a vállalkozót a beruházó ingatlanán megillető törvényes jelzálogjogot a hatályos szabályozásból, a taláros testület döntését követően számos elméleti és gyakorlati kérdés merül fel.

HR itt, munkáltató ott

Cégcsoportok esetén a gyakorlatban gyakran felmerül az igény arra, hogy bizonyos, tevékenységet támogató funkciók (például pénzügyek, belső ellenőrzés, marketing, HR) "egy kézben", vagyis a cégcsoport valamelyik kijelölt vállalkozásánál összpontosuljanak. A magyar jogi szabályozás egyelőre viszonylag konzervatívan közelít a kérdéshez, és csak korlátozott lehetőségeket nyújt az ilyen központosításra. A gyakorlatban a legtöbb probléma és kockázat a HR területén, a munkáltatói jogok gyakorlásának körében merül fel.

Átláthatóbb közbeszerzési eljárások

A kormány egy nemrég közreadott rendeletében újabb intézkedéseket tett annak érdekében, hogy biztosítsa a közbeszerzési eljárások jogszerűségének fenntartását, nyilvánosságát és átláthatóságát. Ennek eszközéül az egy bizonyos értékhatárt elérő vagy azt meghaladó közbeszerzési eljárások esetén az úgynevezett átláthatósági megállapodás megkötésének és átláthatósági biztos alkalmazásának kötelezővé tétele szolgál.

Societas Europaea: Hogyan tovább Európai Részvénytársaság?

Az Európai Unió egyre nehézkesebben hajtja végre a saját maga elé tűzött feladatokat és gyakran elmaradnak a homályos célokat megvalósítandó tényleges lépések is. Mi más jöhetne jobban az EU "szellemének fényezéséhez", mint egy közösségi vívmány, az európai részvénytársaság tökéletesítése.

Cégjogi Egyesülés - Munkavállalók tájékoztatása - kiket, mikor?

A cégjogi egyesülés esetén a munkavállalók tájékoztatása vonatkozásában mind a Gazdasági Társaságokról szóló törvény ("Gt."), mind a Munka Törvénykönyve ("Mt.") tartalmaz szabályokat. A szabályok egymástól függetlenek, és nem is teljes egészében fedik egymást. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy akkor pontosan kikkel és mikor, illetve vajon többször is konzultálni kell-e a munkavállalókkal.

Bérleti piac a válságban: bérbeadói rémálom - bérlői lehetőség?

Az elmúlt időszakban folyamatosan romló gazdasági környezet hatására nagymértékben átalakult a kereskedelmi ingatlanok bérleti piaca. Legyen szó raktár-, iroda- vagy kereskedelmi célú helyiségek bérletéről, általánosságban megfigyelhető trend a bérleti díjak folyamatos csökkenése, illetve ezzel szemben az üresedési ráta lassú, de folyamatos növekedése.

Kezesség vagy garancia?

A garancia és a kezesség fogalmát szinonimaként használjuk a köznyelvben, emiatt a felek gyakran tévesen jelölik meg, hogy milyen biztosítékot kívánnak alapítani. A két fogalom között jelentős eltérés van, amely a felek tekintetében különböző jogkövetkezményekkel jár. Bár a bírói gyakorlat ellentmondó és bizonytalan, illetve a jogi szabályozás sem teljes, cikkünk megkísérli felvázolni a két jogintézmény közti főbb különbségeket.

Telekalakítás másképp

A közelmúltban hatályba lépett jogszabályváltozások eredményeképp átalakult a telekalakítás rendje. Amellett, hogy a telekalakításban eljáró hatóságként a földhivatalok kerültek kijelölésre, bevezetésre került az egyesített telekalakítási engedélyezési eljárás.

Tagi követelés apportálása - lehet, vagy nem lehet?

Az apport fogalmát az évekkel ezelőtt hatályba lépett új Gt. ugyan kibővítette, megteremtve ezzel a követelések apportálásának jogi lehetőségét, azonban a bírói gyakorlat mégsem volt egyértelmű abban a tekintetben, hogy tagi követelés apportálható-e. Ugyan némi késéssel, de az ítélkezési gyakorlat is felzárkózott a megváltozott szabályozáshoz és ma már a vonatkozó bírói döntések tükrében is egyértelmű, hogy tagi követelés apportálható.

Jegybanki alapkamat - de melyik jegybanké?

Szerződésekben egyre gyakoribb, hogy az ellenszolgáltatást valamilyen idegen pénznemben (legtöbbször euróban) állapítják meg a felek. Ha valamelyik felet kamatfizetési kötelezettség terhel, vitás lehet az idegen pénznemben megállapítandó kamat kiszámításának módja.

Vezető tisztségviselők adószámának bejelentése - Nincs kibúvó

A jogszabályok többszöri (talán nem mindig megfelelően átgondolt) módosítása után úgy tűnik egyértelművé vált a helyzet a cég képviseletére jogosult személyek adószámának cégbírósághoz történő bejelentése vonatkozásában. A jövőben valamennyi képviseletre jogosult személy adószámát, vagy közteher-viseléssel kapcsolatos egyéb azonosító számát be kell jelenteni a cégbírósághoz. Nincs kibúvó.

Kalkulálható GVH bírságok fogyasztóvédelmi ügyekben?

Évről-évre a fogyasztók megtévesztése miatt indított eljárások jelentik a legtöbb elfoglaltságot a Gazdasági Versenyhivatal számára, amely egyre nagyobb összegű bírságokat állapít meg ilyen típusú ügyekben.

Újabb elektronikus eljárás a láthatáron: alapítványok nyilvántartása

Az elektronizált eljárások sorában egyebek mellett a cégeljárást és a fizetési meghagyásos eljárást 2011. január 1-től követi az alapítványok nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárás is. Az alapítványok elektronikus nyilvántartásának alapvető rendelkezéseit a 2010. évi XCI. törvény ("Atv.") tartalmazza.

Kívül tágasabb! - Gyakorlati megoldások a kisebbségi tulajdonosok eltávolítására

Gazdasági társaságok többségi tulajdonosainak gyakran okoz problémát, hogy a kisebbségi tulajdonrésszel rendelkező tagok, részvényesek akarva, vagy akaratlanul is a kerékkötőivé válnak a társaság további fejlődésének. Ilyen esetekben a többségi tulajdonosokban gyakorta felmerül a gondolat, hogy valamilyen módon meg kellene "szabadulni" a kisebbségi tulajdonostól. E gondolat egyáltalán nem ördögtől való és a társasági jog számos megoldást kínál e cél eléréséhez.

Tűzre vele... vagy irattárba?

A gazdasági társaságok végelszámolása során a törvény megköveteli, hogy a társaság iratai áttekintésre, rendezésre, selejtezésre, a nem selejtezhető iratok pedig megőrzésre kerüljenek. A megőrzendő iratok körére, illetve az megőrzés időtartamára azonban a jogszabályok kevés eligazítást adnak. Ezért a selejtezés lefolytatásakor nem csak jogi, hanem célszerűségi szempontokat is érdemes figyelembe venni.

A biztosítéki célú engedményezés

A jelenleg is tartó, de legalábbis hatásait tekintve még jelentősen érzékeltető világgazdasági válság hívta fel ismét a figyelmet annak szükségességére, hogy a finanszírozásban részt vevők olyan biztosítékokra tudjanak támaszkodni, amelyek mind jogi, mind gazdasági értelemben megfelelő kielégítést nyújthatnak számukra.

Módosul-e a Munkaidő Direktíva?

A munkaidőt szabályozó EU-s direktíva gyakorlati alkalmazása hosszú évek óta számos kérdést vetett fel. Sok rendelkezése nehezen értelmezhető, ezért módosításának egyre nagyobb szükségét érzik a tagállamok. Az Európai Bizottság már 2004-ben módosítani akarta a munkaidős irányelvet, akkor azonban nem járt sikerrel.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Válságban az autóipar, hatalmas a zuhanás
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.