494 ezer fizetési meghagyást kezdeményeztek tavaly lejárt tartozások miatt a közjegyzőknél, 17,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK). Túlnyomó többségében tízezer és hárommillió forint közötti lejárt pénzkövetelést kívántak érvényesíteni, döntően követeléskezelők, mobil- és közműcégek. A követelés alapján indított végrehajtások aránya ugyanakkor több mint tíz százalékkal csökkent.
Háborús és emberiesség elleni bűncslekmény lenne a palesztin lakosságot erővel kitelepíteni Gázából, ha amerikai katonák vennének részt az akcióban, azok akár nemzetközi bíróság elé is kerülhetnének – egyebek mellett erről beszélt Hoffmann Tamás nemzetközi jogász a Portfolio Checklist szerdai adásában, ahol a szakértőt Donald Trump amerikai elnök legújabb, a Gázai övezettel kapcsolatos terveiről kérdeztük.
Vizsgálja a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) azt, hogy alkotmányossági és jogi úton megtámadja a kormány múlt pénteki döntését, amely során akár öt évre felfüggesztették a KÁT-díjak inflációs indexálását – közölte a szervezet az MTI-vel.
A Portfolio nevével visszaélve hirdetnek befektetési lehetőséget, megtévesztő módon, ezért arra kérjük olvasóinkat, hogy kerüljék messzire a https://voidpulse53.sbs/ oldalon elérhető portált, amihez a Portfolio-nak semmi köze.
Az elmúlt tizenöt évben a klímaváltozás elleni küzdelem új frontvonalai a bíróságokon nyíltak meg: mára világszerte közel 3 000 klímapert indítottak, melyekben államokat és vállalatokat vonnak felelősségre a káros emissziók és az éghajlatváltozást súlyosbító politikák miatt. A változatos jogi eljárások – a „greenwashing” elleni támadásoktól kezdve a kormányok klímatervének mulasztásait firtató perekig – nem ritkán az emberi jogok megsértésére hivatkoznak, és eddig soha nem látott módon teszik mérlegre a gazdasági, politikai és társadalmi érdekeket. A fiatal generációk és különböző civil szervezetek egyre bátrabban élnek a jog adta lehetőségekkel, hogy rákényszerítsék a döntéshozókat: konkrét, hatékony lépéseket tegyenek bolygónk és az eljövendő generációk védelméért. Eközben a bíróságok előtt zajló ügyek számos fontos alkotmányos és nemzetközi jogi kérdést is felszínre hoznak, például az egészséges környezethez való jog, a nemzeti szuverenitás és a nemzetközi szerződések kapcsolatát illetően. A klímaperek – legyenek akár a kormányok vagy a vállalatok ellen irányulók – mindinkább az éghajlat-politika alakítóivá válnak, és már most jelentősen formálják azt a jogi, politikai és társadalmi keretet, amelyben a következő évtizedek környezetvédelmi döntései megszületnek.
A felmérések szerint a bizalmi vagyonkezelési struktúrákat nemcsak az adóelőnyök miatt hozzák létre, hanem vagyonvédelem, öröklési tervezés és generációváltás elősegítése céljából is – hangzott el a Grémium az Utódlásért Egyesület (GAUE) mai rendezvényén. A szakértők kitértek a vagyonstruktúrák jogi és adózási kihívásaira is, különösen a külföldi illetőség és a forrásadóztatás problémáira. Vannak tehát olyan esetek, amikor nem a bizalmi vagyonkezelés a legjobb választás.
Az Urewera-erdő Új-Zélandon jogi személyként védelem alá került, a Mar Menor sós vizű lagúnája Spanyolországban ökológiai jogalanyként kapott autonómiát, és az ecuadori Vilcabamba-folyó is jogi eszközökkel harcolhatott az őt érintő környezeti károk ellen. A természeti entitások jogalanyisága, amelyet először az őslakos népek spirituális világnézete hívott életre, mára egyre nagyobb teret nyer az európai jogrendszerekben is. De hogyan egyeztethető össze ez a nyugati világ emberközpontú gondolkodásával, a felvilágosodás racionalitásával és a római jogi hagyományokkal? Lehet-e valóban jogi személy egy folyó, egy erdő vagy egy egész ökoszisztéma a nyugati jogi kultúrában?
Komoly vádak merültek fel az Egyesült Államokban a LinkedInnel szemben a felhasználói adatok kezelése kapcsán. Egy csoportos kereset szerint a közösségi platform visszaélt a prémium előfizetők bizalmával, és engedélyük nélkül osztotta meg magánüzeneteiket harmadik felekkel mesterséges intelligencia modellek betanítása céljából. A vállalat tagadja a vádakat - jelentette a BBC.
A dél-koreai elnök, Jun Szogjol kész elfogadni az alkotmánybíróság döntését a parlamenti vádemelési eljárásban, függetlenül annak kimenetelétől. Az elnök ügyvédei szerint Jun hajlandó személyesen megjelenni a bíróságon, hogy érveljen saját maga mellett mellett, ugyanakkor tartja magát ahhoz, hogy a letartóztatására tett kísérletek politikai indíttatásúak - írja a Reuters.
A bíró jövő péntekre, január 10-ére tűzte ki az ítélethirdetést Donald Trump New York-i büntetőügyében pénteken, amivel elutasította a megválasztott elnök kérését az eljárás teljes megszüntetésére.
Az Apple 95 millió dollárt fizet ki egy csoportos per eredményeképpen, amelyet azért indítottak, mert - a felperesek szerint - a cég a Siri virtuális asszisztensen keresztül lehallgatta őket. Az Apple annak ellenére fizeti ki ezt az összeget, hogy a vádakat tagadja - írta a BBC.
Sulyok Tamás köztársasági elnök 2024. augusztusi hivatalba lépése óta következetesen elutasította a hozzá érkező kegyelmi kérelmeket.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) online kérdőívben tesztelte, mit tudnak az emberek az ajándékozás szabályairól. Az eredmények szerint sok a sötét folt azzal kapcsolatban, mire érdemes figyelni egy ajándék átadásakor vagy átvételekor. Sokan azzal sincsenek tisztában, hogy mi számít nagyobb értékű ajándéknak, mikor kötelező illetéket fizetni és ajándékozási szerződést készíteni, vagy mi történik akkor, ha az ajándékozó meggondolja magát, és visszakéri az átadott ajándékot.
Az ABC News peren kívül megegyezett Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel, így 15 millió dollárt fizet a republikánus zászlóvivőnek. Trump azért indított jogi eljárást a csatorna ellen, mert egyik műsorvezetőjük tévesen azt állította, nemi erőszakért mondták ki felelősnek, nem pedig szexuális zaklatásért - adta hírül vasárnap a BBC News.
Holtan találták Suchir Balajit, egy 26 éves férfit, aki a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI egykori alkalmazottjaként szembe fordult volt cégével.
A könyvelői, adótanácsadói és a jogi szakma is átalakulóban van, hiszen a digitalizáció és a mesterséges intelligencia egyre nagyobb hatást gyakorol ezekre a szektorokra. A műsorban megvizsgáltuk, hogy merre tart a hazai piac, hogyan koncentrálódik, és milyen trendek formálják a jövőt. Vendégeink voltak Lambert Zoltán, a WTS Klient ügyvezető partnere, és Nádasdy Zoltán, a WTS Legal vezető ügyvédje, akikkel az e-áfáról és a globális minimumadóról is beszélgettünk.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Folytatódnak a túszcserék.
Amit a pénzről, befektetésről tudnod kell, hogy sikeres legyél a pénzügyekben
Két robbanás történt.
Ezermilliárdok keresik a helyüket.
A szuverenitásvédelmi törvény miatt.
Nyomasztó kérdésre nincs válasz Ukrajnában.
Az elmúlt időszakban sokat erősödött a magyar deviza.
Mit tervez Donald Trump és Elon Musk