A szakértők álláspontja nem egységes arra vonatkozóan, hogy a kínai kormány és a jegybank milyen választ adhat a lassuló gazdaságra. Abban viszont teljes az egyetértés, hogy a GDP-növekedés nagyot fékezhet jövőre.
Japán lényegében minden külföldinek megtiltja a belépést keddtől, még az üzleti és oktatási célból érkezőknek is – jelentett be Fumio Kisida miniszterelnök a Japan Times szerint.
A tajvani védelmi miniszter szerint Kína a kifárasztásukra játszik azzal, hogy légierejével sorozatosan provokációkat hajt végre a sziget ellen, de Tajvan képes választ adni. A miniszter azután nyilatkozott, hogy vasárnap ismét 27 kínai vadászgép lépett be Tajvan légvédelmi zónájába – írja a Reuters.
Úgy tűnik, a WHO szándékosan átugrott két betűt a koronavírus-variánsok elnevezésével kapcsolatosan. A koronavírus mű variánsa után ugyanis a görög ábécében a nűnek, majd a kszínek kellene következnie, de nagyon úgy fest, hogy politikai és gyakorlati okok miatt átugrották ezt a két betűt és omikronnak nevezték el az új variánst – írja a New York Times.
Immár eldőlt, hogy a történelemben először női külügyminisztere lesz Németországnak, aki 16 év után ismét a Zöldek soraiból érkezik. Az már most világos, hogy Annalena Baerbock vezetése alatt láthatunk majd áthangolódásokat a német politikában számos területen. Ez természetesen igaz az Európai Unióval, valamint a NATO-val való viszonyra, de változhat a német külügy hozzáállása Oroszországhoz és Kínához is. Az utóbbi évek történéseit figyelembe véve pedig kijelenthető, hogy új szelek fújhatnak Berlinből Budapest felé is.
Kína naponta 630 ezer új fertőzöttel számol, ha feladná a zéró tolerancia védekezést, és amerikai módra védekezne - írja a Reuters.
Már szinte mindennapos, hogy amerikai hadihajókat, repülőgépeket látunk Kína vagy Oroszország számára érzékeny területeken, mint a Tajvani-szoros, a Dél-kínai-tenger vagy a Fekete-tenger, melyre válaszul Peking és Moszkva rendre dühös hangnemű nyilatkozatokkal válaszol. Amerika azzal védekezik, hogy ezek a manőverek a nemzetközi hajózási, repülési szabályok betartásával történnek, ettől függetlenül Kína és Oroszország úgy látja, Washington sem éppen hagyná szó nélkül, ha a rivális nagyhatalmak hadihajói megjelennének a Mexikói-öbölben. Az amerikai erőfitogtatás nem biztos, hogy a várt hatást éri el: Kína és Oroszország viszonya egyre szorosabb; olyannyira, hogy nem kizárt, hogy pár éven belül egy új védelmi szövetség is létrejön a két ország közt.
Egyre több jel utal arra, hogy küszöbön áll egy új kétpólusú világrend, amelyben az Egyesült Államok kerül szembe Kínával. Ahogy a hidegháború idején, úgy most sem valószínű, hogy a két vezető nagyhatalom egymással közvetlenül háborúba keveredjen, ám a konfliktus más országokba való kihelyezése már megfigyelhető. A konfliktus legforróbb pontja Tajvan kérdése, amelyet jelenleg 15 ország ismer el hivatalosan. A hagyományosan az amerikai érdekszférába tartozó Hondurasban, amely a Tajvant elismerő kevesek egyike, vasárnap választások lesznek, és a győzelemre esélyes jelölt már bejelentette, Pekinget választaná Tajpejjel szemben. Ehhez azonban még az Egyesült Államoknak is lesz egy-két szava. A Tajvannal a diplomáciai kapcsolatokat két éve megszakító óceániai szigetországban, a Salamon-szigeteken pedig a héten lángolt fel konfliktus a Kína-párti központi vezetés és a Tajvan-párti legnépesebb sziget között. Vajon a jövőben új Koreára és Vietnamra készülhetünk?
A Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakasza kilométerenként 1,4 milliárd forinttal drágábban épülhet meg, mint a szerbiai szakasza, és mivel csak meglepően kismértékű, 10-12%-os terherforgalom-növekedést okoz majd, így 2025-től évi 766 millió forintnyi (!) plusz vámbevétele lehet a magyar államnak, ezért a beruházás magyar szakaszának megtérülése a 750 milliárd forintra tervezett beruházási költség mellett 979 évre (!) tehető – derül ki az Investigate Europe újságírói által a Telexen közzétett hosszú oknyomozó riportból.
Peking tiltakozását fejezte ki pénteken amiatt, hogy az amerikai kongresszus öttagú delegációt küldött Tajvanra, amelyet Kína saját területének tekint.
Egyértelmű üzenetet küldött Kim Dzsongun Észak-Korea szenvedő lakosságának: csak ő viselhet stílusos bőrkabátot és senki más. A Radio Free Asia arról ír, hogy a KNDK hatóságai már neki is álltak, hogy elkobozzák a lakosságtól a „bölcs vezér” bőrkabátjának másolatait.
Kína egy tőzsde felállítását fontolgatja, ahol digitális eszközökkel kereskednének. Ez egy újabb lépés Pekingtől a digitális jüan népszerűsítésére és kriptoeszközök visszaszorítására.
Túlterhelődött az áramellátási hálózat a kriptobányászok miatt Kazahsztánban, akik tömegével vándoroltak át Kínából a közép-ázsiai országba, miután a kínai államvezetés betiltotta a tevékenységet. Kazahsztán úgy védekezik, hogy időnként megvonja az áramot az országban engedéllyel működő cégektől, az igazi problémát azonban az illegális bányászok jelentik.
Magyarország rendkívül sokat profitált a Kínával folytatott, kölcsönös tiszteleten alapuló, pragmatikus együttműködésből, ezért azt a továbbiakban is fenn kell tartani - közölte csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután videokonferencia keretében kínai kollégájával, Vang Jivel egyeztetett.
2014 alighanem egyfajta törésvonalat jelent a nemzetközi diplomáciában. Miközben a Vasfüggöny leomlása után békülékeny, együttműködésre nyitott stílus jellemezte a világ nagyhatalmainak kommunikációját, a Krím annexiója után meredeken romlani kezdett a viszony Amerika és Oroszország közt. Aztán 2017-ben jött Donald Trump elnök és tett arról is, hogy a Kína és Amerika közti óvatos rivalizációt is kifejezetten konfrontatív, barátságtalan kommunikáció váltsa fel. A nagyhatalmak ma már szinte havonta dobálják egymásra a gazdasági szankciókat, kisebb kiberháborút folytatnak egymás ellen az interneten, illetve nyíltan beszélnek az egymással kapcsolatos bizalmatlanságról, egy-egy extrémebb esetben pedig a nyílt háború lehetősége is felmerül, mint elkerülendő kimenetel. Az igazság az, hogy a világ három katonai és politikai nagyhatalma - az Egyesült Államok, Kína és Oroszország -, mindig is egymással sok szempontból ütköző érdekek mentén működött, elsősorban az változott most meg, hogy ezt most már nyíltan felvállalják, ahelyett, hogy az együttműködés és együttélés lehetőségét keresnék egymással. De mit is akarnak ezek a nagyhatalmak egymástól? Nézzük.
A kínai védelmi minisztérium közölte: nincs lehetőség kompromisszumra Tajvan ügyében, és az Egyesült Államoknak nem kellene illúziókat táplálnia ezzel kapcsolatban. Hozzátették, Amerika az utóbbi időben több kérdésben is provokációk sorozatát követte el Kínával szemben – írja a Reuters.
A JP Morgan főnöke, Jamie Dimon bocsánatot kért, miután azt mondta, hogy a Wall Street-i bankja túlélné a Kínai Kommunista Pártot.
A litván külügyminiszter kijelentette, hogy alkalmazkodni fognak azokhoz a nehézségekhez, amivel Kína próbálja megbüntetni Litvániát.
Az Egyesült Államok teljesen védtelen helyzetben van egy elektromágneses impulzustámadással (EMP) szemben – figyelmeztetnek biztonságpolitikai szakértők.
A Biden-kormányzat szerdán több kínai vállalatot is felvett fel kereskedelmi feketelistájára. A tiltólistára kerültek közül nyolc technológiai vállalatot azért vettek fel, mert állítólag részt vállaltak a kínai hadsereg kvantumszámítási erőfeszítéseiben. Az amerikai tisztviselők régóta panaszkodnak már arra, hogy a kínai vállalatok a hadsereg nevében bizalmas információkat gyűjtenek.
A kérdést a Lengyel-Magyar Gazdasági Kamarával együttműködésben készült cikkünkben vizsgáltuk meg.
Kiugróak a tavaly decemberi értékek.
Percről percre tudósítunk.
A kiemelt beruházások ellen indulna népszavazás idehaza, de ezt a tárca nem szeretné.
Ha újra hatalomra kerülne az elnökjelölt.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
