Londoni pénzügyi elemzők szerint az elmúlt hónapok elsősorban Kínából kiinduló feltörekvő piaci felfordulása ellenére igen alacsony, sőt az utóbbi időszakban folyamatosan csökken a rendszerszintű pénzügyi válság kockázata a feltörekvő gazdaságok zömében. Magyarország a pénzügyi válságtól legkevésbé veszélyeztetett országok között van.
A kínai gazdaság kemény landolásának lehetősége és Donald Trump amerikai elnökjelölt-aspiráns elnökké választása is szerepel az egyik tekintélyes londoni gazdaságkutató intézet által a következő egy év legnagyobb világgazdasági kockázatairól összeállított listán.
A kínai bankok gyakran hitelből hozamot fizető vagyonkezelési termékei (Wealth Management Products - WMP) miatt újabb aggályok merülnek fel a kínai gazdaság egészségi állapotát illetően, miközben az ázsiai ország gazdaságának növekedése 25 éve nem látott mélyponton van - írja a CNBC.
A reálgazdaság megtámogatását, a strukturális reformok folytatását, a piaci törvények érvényesítését, egyben a pénzügyi piac stabilizálását ígérte Li Ko-csiang kínai miniszterelnök szerdán a parlament éves ülésszakát lezáró hagyományos kormányfői sajtóértekezleten.
2015-ben új csúcsot döntött a hibrid és teljesen elektromos meghajtású gépjárművek összesített eladása, számolt be az EV-Volumes. Adataik szerint az egész évben közel 540 ezer ilyen autó talált gazdára, ami a 2014-hez képest 70%-os növekedést jelentett világviszonylatban. Míg Európában 99%-os, addig Kínában 227%-os volt a növekedés mértéke, amivel az eladások számát tekintve gyakorlatilag utolérte a világ legnagyobb piacának számító Európát.
Ha a kínai döntéshozók továbbra is monetáris lazítással kívánják segíteni a gazdasági szerkezetváltás, mindeközben pedig folytatni akarják a tőkepiac liberalizációját, akkor nem tarthatják sokáig a jelenlegi szinten rögzítve a jüan árfolyamát, állítja blogbejegyzésében Ben Bernanke. A volt Fed-elnök szerint Kína nagy trilemmája célzott fiskális politikával orvosolható lenne, amivel értékes időt nyerhetnénk a gazdaság szerkezeti átalakításának levezényléséhez.
A kínai jegybank egy olyan szabályozás bevezetésére készül, amely engedélyezné az ország kereskedelmi bankjainak, hogy a nem teljesítő céges hiteleiket a cégek részvényeire cseréljék a Reuters ügyhöz közelálló forrásai szerint.
Februárban Kínában a vártnál magasabb, 2,3 százalékos volt az infláció éves bázison - tájékoztatott közleményében az országos statisztikai hivatal csütörtökön.
Kína fokozatos pénzügyi piaci nyitása nemcsak két devizapiac, hanem két kötvénypiac egymás mellett élését is eredményezte. Az onshore és offshore kötvénypiacok az elmúlt években eltérő módon fejlődtek. A külföldi szereplők eddig főként az offshore piacra tudtak belépni (a Hong Kong-ban renminbiben kibocsátott kötvényeik az ún. dim sum kötvények), ugyanakkor a renminbi (az IMF által nemzetközi elszámolási egységként használt, több devizát tartalmazó) SDR-kosárba kerülése, a változó kínai kamatkörnyezet és a folytatódó pénzügyi liberalizáció egyre több kibocsátó és befektető érdeklődését kelti fel az onshore kínai kötvénypiacok iránt (ahol a külföldi kibocsátók renminbiben denominált kötvényeit nevezik panda kötvényeknek). 2016-tól a kínai kötvénypiacok egyik fő kérdése, hogy megeszi-e a panda a dim sum-ot? A fokozatosság jegyében azt lehet mondani, hogy nemcsak a kását nem eszik olyan forrón, hanem a dim sum-ot sem, így egyelőre a két piac egymás mellett élése várható. A cikk a két piac főbb jellemzőit és a panda piac ébredezésének jeleit vizsgálja.
A vártnál sokkal gyengébb adatok jelentek meg kedden a kínai külkereskedelem alakulásáról, hiszen az export majdnem hét éve nem látott mértékben zuhant februárban. A rossz számokban szerepe lehetett a kínai holdújévnek is, ugyanakkor a szakértők szerint ha tartós lesz a visszaesés, akkor további gazdaságélénkítés jöhet.
A kínai gazdaság tervezéséért felelős elszámú politikus kizárja a "hard landing" lehetőségét, bár azt elismeri, hogy a világgazdaságot övező bizonytalanság és piaci aggodalmak kockázatokat jelentenek a növekedésre nézve, írja a Reuters. A tervek szerint idén 6,5-7%-kal bővülhet a kínai GDP, miközben folytatódhat az a hosszú reformfolyamat, melynek keretében a korábbi beruházás-vezérelt modellről a belső fogyasztás által támogatott növekedésre helyeződik át a hangsúly.
A kínai kormány erre az évre 6,5-7 százalék közötti gazdasági növekedést irányzott elő, és folytatja a gazdaság strukturális átalakítását - hangzott el szombaton, a kínai törvényhozás nyitónapján Li Ko-csiang kínai miniszterelnök beszámolójában.
A Gazprom orosz gázipari cég 2 milliárd euró kölcsönt kapott a kínai Bank of China Limited banktól. A Sanghajban csütörtökön aláírt megállapodás szerint az öt évre adott összeget a kínai pénzintézet londoni fiókja folyósítja.
A várakozásokkal ellentétben nem gyorsult, hanem a januári hathavi csúcsról csökkent és lassult a kínai szolgáltatóipari szektor növekedése februárban.
A tavalyi évet három fő részre lehetett bontani a kínai piacon tapasztalt folyamatok alapján, a piaci volatilitást főként Kína, az amerikai dollár erősödése és az ázsiai kamatszintek határozták meg az ázsiai térségben. Az Aberdeen mai üzleti reggelijén az ázsiai részvénycsapat vezető elemzője hangsúlyozta, Kína koránt sincs olyan rossz helyzetben, ahogyan azt a piac gondolja, egyes területeken látszódnak a fellendülés jelei, és ez összességében az ázsiai piacok teljesítményét is pozitívan befolyásolhatja idén.
A Moody's Investors Service szerda hajnalban jelentette be, hogy Kína adósbesorolásához tartozó eddigi stabil kilátást negatívra rontja. A hitelminősítő döntését az egyre rosszabb fiskális mutatókkal, valamint a csökkenő devizatartalékokkal magyarázta.