Ötnapos ülést tart az Országgyűlés, kezdődik a 2023-as költségvetés vitája is
Ötnapos ülést tart a héten az Országgyűlés, ahol szerdán elkezdődik a 2023-as költségvetés általános vitája.
Ötnapos ülést tart a héten az Országgyűlés, ahol szerdán elkezdődik a 2023-as költségvetés általános vitája.
A héten több fontos makrogazdasági mutató is érkezik a világgazdaságból, amely a várható lassulás elérkeztéről árulkodhat.
A kormány péntek délután csatolta a 2023-as költségvetésről szóló törvényjavaslathoz a fejezeti köteteket. Ezek közül a legfontosabb a költségvetés középtávú mérlegét bemutató táblázat. Ebből ugyanis kiolvasható, hogy milyen költségvetési alappályával számol a kormány, valamint a kiadási és bevételi oldali fő számokból lehet következtetni a kormány jövőbeli lépéseire. Az egyik érdekesség, hogy 2024-től kezdődően jelentős összeget fog felemészteni a költségvetésből az MNB veszteségének megtérítése. Emellett a kormány tartósan számol a Rezsivédelmi Alap fenntartásával és az ebből fakadó költségekkel, vagyis a rezsicsökkentés is velünk maradhat. Kiderül továbbá az is a kormány terveiből, hogy a légitársaságok különadója, a reklámadó és a megemelt tranzakciós illeték 2023 után is velünk lesz a kormány mostani tervei szerint.
Az úgynevezett nyugdíjolló szárai egyre nagyobb távolságra vannak egymástól – hívta fel a figyelmet a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesületének (NYPOE) elnöke, írja az Infostart.
A jövő évi költségvetési tervezetben a kormány számol egy nagyobb leépítéssel az állami szférában. Az intézkedéstől 30 milliárd forintos kiadáslefaragást remél a kabinet - szúrta ki a Népszava.
Christian Lindner német pénzügyminiszter magas inflációs időszak és alacsony növekedés korszaka következhet – számol be a hírről a Reuters.
A forint „gyengesége” elemzői és egyéb műkedvelői kommentárok özönét indította el az utóbbi hetekben. Egyesek szerint a gyenge forint nem tükrözi „az árfolyamánál jobb fundamentumokat”, és persze vannak, akik szerint még ez a „gyenge” árfolyam sem tükrözi eléggé a magyar fizetőeszköz problémáit. Ez utóbbiak főleg külföldi elemzők, akikről egy közismert kommentátor egyszer azt találta mondani, hogy nem hiszünk nekik, mert olyanok, mint a szovjet tudósok. Az igazság, mint oly sokszor, a két szélsőség között található, vagyis nagyjából ott, ahol a piac árazza ezt a terméket. Ebből a szempontból Nagy Mártonnal érthetünk egyet, hogy az árfolyamnak ott van a helye, ahova a piac árazza. Nyilván, ha a „fundamentumok” változnak, akkor majd a piac is változtatja véleményét.
A jövő évi költségvetés tervezetéről, így a rezsivédelmi és a honvédelmi alapról, illetve a katáról is beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. A pénzügyminiszter kijelentette, hogy "a katára rakódó visszaéléseket felszámolják".
A német szövetségi parlament (Bundestag) után a törvényhozás parlamenti kormányokat összefogó kamarája (Bundesrat) is hozzájárult a kormány százmilliárd eurós haderőfejlesztési programjának elindításához szükséges alkotmánymódosításhoz. A pénteki döntés révén a német hadsereg (Bundeswehr) lehet a legnagyobb konvencionális haderő a NATO-n belül Európában, a fejlesztést Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt indítják el.
Két év alatt akár 1000 milliárd forinttal is emelkedhetnek a magyar költségvetés kamatkiadásai – derül ki a 2023-as büdzsé tervezetéből. Ennek két oka van: egyrészt a világon mindenhol emelkednek a hozamok, mivel a jegybankok az elszálló infláció miatt kénytelenek szigorítani, másrészt viszont az utóbbi évek laza költségvetésének köszönhetően nőtt a magyar adósságteher nominálisan. Vagyis részben hogy most isszuk meg a fiskális alkoholizmus levét, vagy fogalmazhatunk úgy, hogy a hajnalig tartó parti után benyújtották a számlát. Az igazán érdekes dolog, hogy a kamatkiadások nélkül számított elsődleges költségvetési egyenleg 2023-ban már majdnem egyensúlyt mutatna, gyakorlatilag a deficit kilencven százalékát a kamatokra fizethetjük ki.
Csaknem 2,5 milliárd forintnyi uniós és hazai vissza nem térítendő támogatást tett zsebre egy csirkefarmok korszerűsítésével ügyeskedő beruházói kör - tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Dél-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense pénteken az MTI-tl.
Az egész Európai Unióban Magyarország kapta a legalacsonyabb pontszámot a költségvetési folyamatok nyitottságát - egységes sztenderdek és módszertan mentén - mérő, 120 ország teljesítményét bemutató Open Budget Survey nemzetközi felmérés legújabb jelentése alapján. A lehetséges 100 pontból hazánk 44 pontot szerzett, ami azt üzeni, hogy a magyar kormány változatlanul korlátozott mértékű információt biztosít csak a nyilvánosság számára az állam pénzügyi helyzetéről és gazdálkodásáról. Érdekesség továbbá, hogy hazánk pontszáma először csökkent a globális pontszám (45 pont) alá, a magyarországi trend nem pozitív (ellentétben a nemzetközi folyamatokkal) és a 120 országból már csak a 67. helyen vagyunk. A járványhelyzet miatti veszélyhelyzet sem javított a költségvetési folyamatok átláthatóságát, sőt. Cikkünk megjelenése után péntek délután a Pénzügyminisztérium levélben reagált a felmérésre.
Májusban 101,4 milliárd forintos deficitet termelt a költségvetés, amivel tovább romlott ugyan a költségvetés idei helyzete, ám nem a korábbi tempóban. Az egész éves hiányterv közel 90%-a teljesült, nem véletlen tehát, hogy a kormány épp most hajtja végre a hatalmas költségvetési kiigazítást.
Az elmúlt két hétben bejelentett költségvetési kiigazítási csomag részleteiről, illetve a tervezettel kapcsolatos kérdésekről és hiányosságokról nyilatkozott a Portfolio Checklistnek Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója.
Nem kizárt, hogy a költségvetési kiigazítás keretében megemelt kiskereskedelmi különadóból származó bevételek idén és jövőre is a vártnál sokkal jobban fogják hizlalni a központi költségvetést.
Ma délután lezajlott az első sztrájkbizottsági tárgyalás az új kormány képviselőjével, Maruzsa Zoltánnal. A fejleményekről a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) tett közzé egy videót a Facebook-oldalán.
Az idei választási évvel visszatért Magyarországra a költségvetés politikai ciklikussága. A szavazás előtti durva kiköltekezést kényszerű kiigazító lépések követik, további alkalmazkodásra kényszerítve az amúgy is sokkokkal küszködő gazdasági szereplőket. Ráadásul a közvélekedéssel ellentétben a költségvetés nehéz helyzetét sokkal inkább a fegyelem látványos lazulása, mintsem a külső okokra visszavezethető rendkívüli kiadások magyarázzák. Ha még mélyebben megnézzük, a magyar állam a 2010-es évek második felében már visszacsúszott a fiskális alkoholizmusba, az elvonóra pedig csak a 2022-es választások után vonult be.
A 2023-as költségvetés keddi benyújtásakor és azt követően sem kapott nagy figyelmet a 330 oldalas törvényjavaslat legelején elhelyezett váratlan kormányzati lépés, pedig fontos üzenet lehet a befektetők és a hitelminősítők felé. Az új fiskális szabály értelmében, ha jövőre a GDP-növekedés kedvezőbb lesz a tervezettnél, akkor az ennek nyomán előálló többletbevételekkel csökkentenie kell a jövőre vállalt 3,5%-os GDP-arányos hiánycélt.
Az elmúlt napokban felgyorsultak az események a kormány költségvetési kiigazító programja körül. Szombaton megjelentek a különadó-rendeletek, valamint a kiadáslefaragások általános összegei, kaptunk friss nyilatkozatokat a kormány részéről, és a parlament elé került a 2023-as büdzséről szóló törvényjavaslat. Mindezek alapján megpróbáltuk összerakni, hogy milyen és mekkora hatással járó intézkedésekről is beszélhetünk. Előljáróban: nem volt könnyű dolgunk a benyújtott tervezet hiányosságai miatt, és emiatt még mindig rengeteg a kérdés. Nem véletlen, hogy a befektetők körében érezhető a bizonytalanság. Egyúttal egy átfogó képet adunk a jövő évi költségvetésről, annak kockázatairól.
2023-ban az önkormányzatok már tudnak élni majd a korábbi lehetőségeikkel, amivel a pandémiás időszakot megelőzően – mondta Varga Mihály.
Magyarország hátulról a harmadik helyre került gazdasági megítélés terén.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Miközben a régióban és Európában újult erővel telepítenek napelemes rendszereket, a magyar bővülés 2026-tal egyelőre véget érhet.
A befektető a GEN Z Fest-en beszélget a fiatal vállalkozók helyzetéről.
Miközben a régióban és Európában újult erővel telepítenek napelemes rendszereket, a magyar bővülés 2026-tal egyelőre véget érhet.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
