A Költségvetési Tanács kiadott véleményéből kiderült, hogy milyen makrogazdasági pályával számol a kormány 2023-ra. A GDP 4,1%-os növekedésével kalkulálnak, miközben a béremelkedés 10% felett maradhat. Az infláció 5% felett lesz. A KT szerint a tervek megvalósulásához kedvező csillagállás - a háború lezárása, a termelési láncok helyreállása, az energiaárak megfékezése, a negatív folyamatok mérséklődése - szükséges.
Nagyon rosszul volt tálalva a kormány kiigazító csomagja, aminek szerkezete sem nyerte el a piac bizalmát, közben pedig az MNB-nek lehet, hogy nem épp most kellene lassítania a kamatemelésen – mondták a Portfolionak hazai és nemzetközi piaci szereplők a forint utóbbi hetekben látott alulteljesítésével kapcsolatban. Abban szinte mindenki egyetért, hogy fundamentálisan nem olyan rossz a helyzet, mint amilyennek tűnik, a befektetők egy része most talán túlságosan „rászállt” a magyar devizára. A lehetséges megoldások között a legtöbben az uniós forrásokról való megállapodást említették, ami sokat dobhatna a magyar eszközök megítélésén. Amíg azonban megszületik az alku még bármi jöhet, akár új történelmi mélypontot is láthatunk a forinttól.
A vártnál nagyobb költségvetési kiigazító csomagról döntött a kormány és ennek köszönhetően teljesülhetnek a kitűzött hiánycélok, egy feltétellel: ha a magyar kormány megállapodásra jut az Európai Bizottsággal az uniós források kifizetéséről - értékelik az elmúlt néhány nap fejleményeit és kormányzati bejelentéseit az OTP Bank elemzői. Mindez tehát azt is jelenti, hogy óriási kockázat övezi a költségvetési pályát és akkor a kiigazító csomag végrehajtásában rejlő aknákról még nem is beszéltünk. A kormány is tisztában van azzal, hogy szükség van még idén az uniós forrásokra a költségvetés stabilitása érdekében, nem véletlen ezért, hogy épp szerdán derült fény egy pénzügyminisztériumi befektetői tájékoztató dokumentumra, ami előrevetíti, hogy a Bizottsággal folytatott tárgyalások előrehaladott fázisban vannak.
A magyar gazdaság bővülése az első negyedévben kiugró, 8,2 százalékos volt, ugyanakkor az eddigi dinamikus növekedési pálya az év további részében lassulni fog - így kommentálták elemzők a Központi Statisztikai Hivatal szerdai részletes adatközlését.
A kormány továbbra is arra törekszik, hogy a lehető leghamarabb megállapodjon az Európai Bizottsággal a helyreállítási alap (RRF) forrásairól. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások az utolsó fázisban vannak, a kormány pedig elkötelezett, hogy a forrásokat egy fenntartható, az energiafüggőséget csökkentő és megújuló energián alapuló növekedés érdekében használja fel – áll egy angol nyelvű befektetői tájékoztatóban, amelyet ma ismerhetett meg a szélesebb nyilvánosság. Könnyen lehet, hogy a dokumentumban szereplő hírek voltak hatással a forint árfolyamára is, a magyar deviza történelmi mélypontja közeléből fordult vissza délelőtt.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Inforádió Aréna című műsorában beszélt többek között arról, hogy az olajembargó után a következő lépésként a gázembargó is felmerülhet az EU-ban, ami viszont Magyarországnak még nagyobb csapás lenne. A miniszter beszélt arról is, hogy az „extraprofitadónak” azért van létjogosultsága, mivel az érintett vállalatok az extra profitot nem érdemlik meg, hiszen nem dolgoztak meg érte.
A múlt héten bejelentett kormányzati kiigazító csomaggal is nehéz lesz tartani a 4,9%-os hiánycélt – hangzott el az Equilor Befektetési Zrt. keddi sajtóbeszélgetésén. A cég szakemberei szerint hamarosan ismét elérheti a 400-as lélektani szintet az euró árfolyama, a legnagyobb kockázat pedig az, hogy sikerül-e megállapodni az uniós helyreállítási alap forrásairól.
Nem jó érzés bárkitől megtermelt hasznot elvenni, de válság idején méltányos, ha az extrabevételek egy részéből a válsághelyzet okozta plusz terheket enyhíteni lehet – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában.
A Portfolio stúdiójában ma délután 15:15-kor elemzik a legújabb kormányzati bejelentések makrogazdasági, költségvetési és tőkepiaci következményeit a Portfolio munkatársai, Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója, Madár István, a Portfolio Makro rovatának vezető elemzője és Nagy Viktor, a Portfolio Részvény rovatának vezető elemzője. Miért volt szükség a kiigazításra, miért lett ekkora a csomag mérete, megoldja-e a költségvetés problémáit és mit okoz az egyes szektorokban, azok hogyan alkalmazkodhatnak?
Csak áprilisban közel 750 milliárd forintnyi áfabevétel folyt be a központi költségvetésbe, ami havi rekordhoz közeli értéket jelent. Lecsapódott az emberek kiköltekezése, miután a családok és a nyugdíjasok kézhez kapták a legújabb állami támogatásokat. A jelentős áfabevételt azonban még így is elnyelte az állami büdzsé, mert a szokásosnál is nagyobb deficit jött össsze.
A piacok számítottak a költségvetési kiigazításra, de a reakciók alapján az intézkedés mértéke, valamint az érintett szektorok köre okozott meglepetést. Extraprofitra valós definíció nincs, a befektetők számára a különadók egyértelmű üzenete, hogy a magyar részvények a szokásosnál kockázatosabbak, a tőzsdei reakciókat pedig fűthette, hogy a kiigazítás részletei csak lassan csordogáltak szerdán és csütörtökön – egyebek mellett erről beszélt Nagy Viktor, a Portfolio Részvény rovatának vezető elemzője a Checklist pénteki adásában, mikor a héten bejelentett költségvetési kiigazítások tőkepiaci hatásait értékelte.
A mostani kiigazítás szintje a méretét tekintve bőven összevethető az elmúlt évtizedek legnagyobb költségvetési korrekciós csomagjaival, és félő, hogy lesznek szektorok, ahol áremelkedést fogunk tapasztalni. Az is előfordulhat emellett, hogy a cégek úgy gondolják: a hazai profitkilátások tartósan csökkennek. Egyebek mellett erről beszélt Madár István, a Portfolio Makro rovatának vezető elemzője a héten bejelentett költségvetési kiigazításról a Portfolio Checklist pénteki adásában.
A kormány az idei beruházásösztönzési keretet 70 milliárd forinttal emelte meg a péntek esti közlönyben megjelent döntése értelmében.
A kormányülés után Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ismertette a kormány költségvetést kiigazító lépéseit, ezt követően pedig csütörtök este Nagy Márton és Rogán Antal egy háttérbeszélgetés keretében fejtette ki a kormány által extraprofit-különadónak nevezett adóemelések részletei, valamint azt, hogy a rezsicsökkentés fenntartása érdekében a minisztériumok saját magukon is spórolnak és az állam beruházásokat halaszt el.
A Kormányinfón elhangzott információk alapján röviden azt mondhatjuk, hogy a vártnál sokkal nagyobb költségvetési kiigazításról döntött idénre a kormány, sőt, ha az idei és jövő évi kiigazítást együtt nézzük: a rendszerváltás óta látott kiigazítások egyik legnagyobbikáról van szó.
Áremeléssel is járna a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) egyik javaslata, amellyel javítanák a hazai gyógyszertárak jövedelmezőségét – írja a Népszava.
Az első reakciók alapján a piaci szereplők nem fogadták kedvezően a kormány költségvetést stabilizáló lépéseit, a forint és a tőzsde sokat esett. Gyorsértékelésünkben bemutatjuk ennek lehetséges okait.
Leálltak az állástalanoknak hirdetett tanfolyamok több munkaügyi központban is - számol be a Népszava, amely megkereste az ügyben az illetékes minisztériumot is.
Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a fiskális szabályok alóli mentességet még 2023-ban is tartsák fenn, és csak 2024-ben szüntessék meg.
Péntek késő este érkezett a hitelminősítő bejelentése.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
