Kata-módosítás: ma tárgyalja és el is fogadhatja az országgyűlés
A kisadózó vállalkozók tételes adójáról (kata) szóló törvényjavaslatot tárgyalja és fogadhatja el ma az Országgyűlés, amely dönthet a 2023-as költségvetés főszámairól is.
A kisadózó vállalkozók tételes adójáról (kata) szóló törvényjavaslatot tárgyalja és fogadhatja el ma az Országgyűlés, amely dönthet a 2023-as költségvetés főszámairól is.
A kormány 24 óra leforgása alatt teljesen átalakítja a kisadózó vállalkozások tételes adóját. Jelentős, az előzetes várakozásokat is meghaladó szigorításokat hajt végre a hétfőn parlamentnek beterjesztett és várhatóan már kedden megszavazott törvényjavaslattal. Az alábbiakban összegyűjtöttük az első szakértői és érdekképviseleti véleményeket. Kérdéseinkkel megkerestük az adóügyekben illetékes Pénzügyminisztériumot, amint érkezik onnan válasz, frissítjük cikkünket.
A hétfői Magyar Közlönyben váratlanul megjelent a kormány határozata a költségvetési fejezeteket érintő államháztartási stabilizációs intézkedésekről. Ez tartalmazza a hatalmas költségvetési kiigazítás kiadáscsökkentésének részleteit. Ezek szerint 415 milliárd forintos kiadászárolást hajt végre a kormány.
Kifejezetten érdekes, a fiskális politika szigorúságát megkérdőjelező költségvetési módosító javaslatot terjesztettek be a kormánypártok a 2023-as büdzséhez, a kormány támogatásával. Miközben a kormány azt hirdeti, hogy a 2000 milliárd forintos csomagjával helyre teszi a költségvetés egyensúlyát idén és jövőre is, és közben néhány hét alatt akkorát változott a gazdasági környezet (energiaárak, infláció, euró-forint árfolyam, növekedés), hogy a jövő évi büdzsé tervezete már most ingatag, a kormány talált 97 milliárd forintnyi plusz bevételt a jövő évi büdzsében. Ezzel még nem is lenne gond, de azzal már annál inkább, hogy mit csinál vele.
A Pénzügyminisztérium előzetes tájékoztatása szerint a költségvetés júniusban 155,3 milliárd forintos mínuszt halmozott fel, ami a korábbi évekkel összevetve egyáltalán nem kimagasló, sőt. 8 éve nem volt ilyen alacsony a deficit az év hatodik hónapjában.
A recessziós félelmek felerősödése, az európai energiakrízis, és az elszabaduló gázár voltak azok a tényezők, amelyek alapjaiban borították fel a héten a forint piacát. Egy ilyen helyzetben ugyanis a - magyarspecifikus okok miatt - sérülékeny gazdaságot és így a forintot azonnal megtalálják a befektetők - értékelték a héten látott turbulens piaci folyamatokat a Portfolio-nak a makrogazdasági elemzők, akik szerint a jegybank megpróbálja megvédeni a forintot, de önmagában már nem képes erre. Végül a kormány is belátta, hogy az MNB már nem tud egymaga csodát tenni, ezért lépett. A közgazdászok egyetértettek abban is, hogy a kormány részéről ennél azonban többre lesz szükség és itt már politikailag érzékeny kérdéseket kell elővennie a gazdaságpolitikának: az árstop-szabályozások ugyanis fenntarthatatlanok és csapdahelyzetet eredményeznek, és közben a parlamenti tárgyalás alatt álló 2023-as költségvetés már kvázi semmisnek mondható. Annyit változott pár hét alatt ugyanis a makrokörnyezet.
Az Európai Parlament (EP) képviselői szerint példátlan mértékű ellenőrzésre van szükség a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós források elköltésénél, és a tagállamok együttműködését kérték az uniós költségvetés kárára elkövetett csalások megelőzésére - tájékozatott az uniós parlament csütörtökön.
A miniszterelnök csütörtökön egy agrárkamarai rendezvényen beszélt arról, hogy a jelenlegi nehéz környezetben mit kell tennie a kormánynak.
Ma már nem arról van szó, hogy 50, 100 vagy 200 bázispontos kamatemeléssel meg lehetne védeni a forintot. Minden hatástalan. Pedig amikor egy deviza gyengül, általában a jegybank feladata, hogy megvédje azt. Magyarországon azonban most más a helyzet. A monetáris politika hatókörén kívül esnek a problémák, amit az is mutat, hogy a mai, 200 bázispontos kamatemelés után azonnal zuhant a forint. Magyarország tehát fekete bárány, hitelességi problémákkal küzd, azonnal a fundamentális helyzeten kell változtatni. A forint romlása ugyanis a fizetési mérleg hiányával, a különadókkal, a rendeleti kormányzással, de leginkább az EU és a kormány közötti vitával függ össze. Utóbbit mihamarabb meg kell oldani.
A magas infláció ellentételezéseként diplomás minimálbért és azonnali 20 százalékos fizetésemelést kérnek a közszolgálatban dolgozók, azonban a kabinet szerint a helyzet túl nehéz - írja a Népszava, amely szerint nem jutottak érdemi eredményre a kormány, a munkavállalók és az önkormányzatok képviselői szerdán, amikor megtartotta a választások utáni első ülését az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT).
Miközben a kormány egyfelől azt kommunikálja, hogy a kedvezőtlenebb, már-már recessziós globális környezetben fel kell készülni a magyar gazdaság alacsonyabb növekedésére 2023-ban, addig a kormány a jövő évi költségvetéshez kiadásnövelő módosításokat csatolt az utolsó pillanatban. A fedezetet egyszerűen találta meg hozzá a kormány: megtoldotta a bevételek egy részét.
A költségvetési bevételek rendkívül erőteljes növekedése és a bejelentett kiigazító lépések együttesen már elegendőek lehetnek a 2022-re és 2023-ra kitűzött kormányzati hiánycélok eléréséhez, még akkor is, ha a helyreállítási alapokról nem születik megállapodás a magyar kormány és az Európai Bizottság között - erre a következtetésre jutottak a legújabb kormányzati szektor adatokból az OTP Bank elemzői.
Az egy évvel korábbinál jóval többen mennének nyaralni idén, és az utazást tervezők átlagosan mintegy 250 ezer forintot költenének a vakációra, megegyezően a járvány előttivel - derül ki a K&H biztos jövő reprezentatív felméréséből.
Az előzetes adatok szerint 739 milliárd forint, a GDP 4,8%-a volt a kormányzati szektor hiánya az idei első negyedévben. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 74 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,4 százalékponttal lett kedvezőbb - közölte a KSH. A bevételek oldalán elképesztő dolgok folynak.
Idén egészen elképesztő ütemben híznak az állami költségvetés adó- és járulékbevételei - derül ki a Magyar Nemzeti Bank héten megjelent Inflációs jelentéséből. Jelentős és a korábbi éveket messze felülmúló bevételek folynak be az államkasszába a cégektől, valamint a fogyasztás alapú bevételekből is, de a lakosság befizetései is hatalmasak, pedig ott ellentétes hatást fejtett ki az szja-visszatérítés is.
A General Dynamics Land Systems fogja gyártani az Amerikai Egyesült Államok következő könnyű harckocsiját – írja a Defense News.
2021 végén 42 414 milliárd forint volt az államháztartás bruttó adóssága. De mégis kik finanszírozzák ezt az óriási összeget, ami a GDP 76,6 százalékának felel meg? Többek között erről is beszélt Beke Károly, lapunk Makro rovatának elemzője a Portfolio Checklist csütörtöki adásában.
Öt feltörekvő piaci ország, Ukrajna, Brazília, Egyiptom, Ghána és Magyarország a legsérülékenyebb a kötvényhozamok emelkedése és a finanszírozási költségek elszállása szempontjából – figyelmeztet szerdai elemzésében az S&P Global. A cég szakértői szerint az elmúlt hónapokban látott folyamat akár az érintett országok hitelminősítői besorolására is negatív hatással lehet.
Hosszú évekre visszamenőleg eddig az volt a jellemző, hogy a kormány a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat benyújtását követően néhány nappal "egyes adótörvények módosításáról" címmel beterjeszt egy másik dokumentumot a parlamentnek, ami lényegében mindig a következő év adóváltozásait tartalmazza. Nagyon úgy tűnik, hogy idén nem ezt a gyakorlatot alkalmazza, hanem a 2023-as költségvetést megalapozó salátatörvénybe illesztette be az első adómódosításokat. Mutatjuk ezek lényegét.
Elkezdődik a Magyarország 2023-as központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája szerdán az Országgyűlésben. Az előterjesztést és a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki (ÁSZ) véleményt 30 órás időkeretben tárgyalja a parlament 8 órától.
Tovább bővült a portfólió.
Kijött a gyorsjelentés, elégedettek lehetnek a befektetők.
Az euróval szemben február óta nem volt ilyen erős a magyar fizetőeszköz.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
Miközben a régióban és Európában újult erővel telepítenek napelemes rendszereket, a magyar bővülés 2026-tal egyelőre véget érhet.
