FONTOS EP-választás: jöhet a földindulás, de a teljes fordulat elmarad Brüsszelben

nagy viktor

Van itt verseny - Nem kell ide állami mobilcég!

Egy héten belül mindhárom nagy hazai mobilszolgáltató megjelent korlátlan beszélgetést és SMS-t tartalmazó tarifával, kísértetiesen hasonló áron kínálva az új szolgáltatásokat. Azt is mondhatjuk, hogy csattanós választ kaptak azok, akik eddig azon fanyalogtak, hogy nincsen verseny a hazai mobilpiacon. Vagy mégsem? Az alábbiakban annak jártunk utána, mennyiben magyar jelenség a mobil flat rate, mi motiválhatja a szolgáltatókat a "korlátlan csomagok" bevezetésére és hogyan rendezhetik át az új tarifák a hazai mobilpiacot.

Az alábbi kérdésekre keressük a válaszokat a "korlátlan csomagokkal" kapcsolatban:
-A mobil flat rate egy magyar találmány?
-Olcsók a hazai szolgáltatók korlátlan tarifái?
-Miért nyújtanak korlátlan csomagokat a szolgáltatók más országokban és Magyarországon?
-Elodázhatja-e a beruházásokat az alacsony adatforgalmat tartalmazó csomagok elterjedése?
-Az új tarifák és az élesebb verseny eltántoríthatja az állami mobilcéget a piacra lépéstől?
-Milyen hatással lehet a Magyar Telekomra az új tarifák megjelenése?
-Összességében milyen átrendeződést hozhat a hazai mobilpiacon a flat rate tarifák megjelenése?

Csak a Magyar Telekomot bántják?

Az elmúlt egy év alapján nem a régiós távközlési szektor volt a befektetők kedvence, a legtöbb vállalat részvényárfolyama ezen az időtávon még mindig "víz alatt van". Az elmúlt hetekben azonban a legtöbb telekomcég árfolyama az európai szektortrendeknek megfelelően meredeken emelkedik, több okból is: van olyan vállalat, amely még mindig tisztes osztalékot fizet, és olyan is, amelynek valamelyest javultak a növekedési kilátásai. A Magyar Telekomnál azonban nem egyszerű a képlet, több tényező miatt is nehéz megbecsülni a vállalat eredményét és a várható osztalékot. Ilyen feltételek mellett pedig nem szívesen vállalnak pozíciót a befektetők egy vállalatban.

Aggódjunk az ukrán OTP miatt?

Tavaly júniusban készítettünk interjút az ukrán OTP vezérigazgatójával, azóta tovább romlott a helyzet keleti szomszédunknál: a devizatartalékok szintje vészesen csökken, a hitelminősítők véleménye szerint egyre közelebb van egy esetleges államcsőd. "Belülről nézve" azonban talán nem olyan veszélyes a helyzet, Hák-Kovács Tamás szerint a tartalékok szintje egyelőre kielégítő, védőhálóként még mindig ott van az IMF és ha lesz is drasztikus devizaleértékelés, annak hatása jóval enyhébb lehet, mint 2008-ban volt. Az OTP az elmúlt években "válságállóbbá" tette működését, és azon kevés külföldi bank között van, amely marad, és meghatározó szereplő lehet az ukrán bankpiacon.

Az interjú fontosabb üzenetei:

  • Hák-Kovács szerint Ukrajna nem megy csődbe
  • Nagyobb leértékelésre azonban szükség lehet
  • Ennek hatásai azonban jóval enyhébbek lesznek, mint 2008-ban
  • Ukrajna hintapolitikát folytat (IMF vs. Oroszország), végső soron azonban védőhálóként szolgálhat az IMF segítsége
  • Az ukrán OTP üzleti modellje az elmúlt években átalakult, védettebbé vált a gazdaság ciklikusságával szemben
  • A fogyasztási hitelek kihelyezésére építő modell jól működik, az OTP piaci részesedést szerez a szegmensben
  • A versenytársak hanyatlása mellett az OTP növekedni kíván az ukrán bankpiacon
  • Az anyabank kitettsége jelentősen csökkent az ukrán OTP-nél, az alapműködés nyereséges, a tőkeerő pedig megfelelő

Mitől lett ilyen magas az OTP profitja?

Több mint 10 milliárd forinttal lett magasabb az OTP negyedéves profitja, mint amire az elemzők számítottak, és bár már hozzászoktunk, hogy az OTP rendre felülteljesíti az elemzői becsléseket, a mostani felülteljesítés kiugrónak mondható. A vártnál magasabb profit mögött részben az áll, hogy a bankcsoport összes bevétele, azon belül pedig főként a magyar, az orosz és az ukrán operációnak köszönhetően a díj- és jutalékbevételek alakultak a vártnál jobban. Ezen felül pozitívan hatott a sajátrészvénycsere ügylet egyedi eredménye, a magyar állampapír portfólión realizált árfolyameredmény javulása és egy adópajzs hatás miatt az effektív adóterhelés jelentős csökkenése. Sok tétel kellett tehát ahhoz, hogy az OTP profitja alapján első ránézésre erősnek értékeljük a második negyedévet. A hitelportfólió romlása miatt azonban vegyes a kép, szinte minden operációban tovább emelkedett a késedelmes hitelek aránya, ráadásul a portfólióromlás ismét gyorsuló ütemet mutat, megtörni látszik tehát a 2009 eleje óta kirajzolódó trend a portfólióromlás ütemében. Ezen felül annak sem örülnek majd a befektetők, hogy az orosz leánybank sem muzsikál fényesen, az ottani hitelek több mint ötöde késedelmes, a bank profitja pedig a korábbi töredékére esett vissza.

A fontosabb eredménysorokon látható felülteljesítés alapján jónak tűnik a gyorsjelentés, a felszín alatti folyamatok alapján azonban valami megint kezd elromlani az OTP-nél.

A gyorsjelentés fontosabb pontjai:

  • A fontosabb eredménysorokon a bank felülmúlta az elemzői várakozásokat, adózott eredmény soron a felülteljesítéshez sok extra tétel kellett
  • A hitelportfólió minősége gyorsuló ütemben romlik, a bank nem minden esetben megy utána céltartalékolással
  • A leánybankok proft-hozzájárulása jelentősen csökkent
  • Belassult az orosz OTP, romlik a hitelportfólió, magas a céltartalékolás, töredékére esett vissza a profit
  • A bank likviditási és tőkehelyzete erős
  • A negyedévet terhelte az extra pénzügyi tranzakciós illeték-befizetés, amelynek társasági adó utáni negatív eredményhatása 13,2 milliárd forint volt

Félelem és reszketés a Magyar Telekomnál

Emberemlékezet óta nem lehetnek felhőtlenül boldogok a Magyar Telekom befektetői. Vagy szimplán csak a kedvezőtlen iparági trendek, a visszaeső árbevétel és profit miatt kell aggódni, vagy az újabb és újabb kormányzati beavatkozások teszik tönkre a társaság profitabilitását, és ha ez sem elég, akkor a hatóság is bekeményít. Ha pedig a sztorit közelről követő elemző is azt mondja

Egy bank, amelyik mindent elbaltázott, amit csak lehetett

Van egy bank, amely az elmúlt években szinte az összes horrorsztoriban benne volt: a válság előtt jól bevásárolt másodrendű amerikai jelzáloghitelekkel fedezett termékekből, vett mellé bőven görög, olasz és portugál állampapírokat, vásárolt ingatlanfinanszírozó pénzintézetet és ukrán bankot a válság előtt, de még a nemrég csődbe ment amerikai nagyvárosnak, Detroitnak is nyújtott kölcsönt. Legutóbb a Praktiker fizetésképtelenné válása kapcsán merült fel a Commerzbank AG neve, a válság alatt állami pénzen kimentett és részben állami tulajdonba került bank ugyanis több olyan vállalatnak folyósított hitelt illetve vált ezekben a társaságokban tulajdonossá, amelyek a közelmúltban mentek csődbe. Németország második legnagyobb bankjának, a Commerzbanknak a menedzsmentje az elmúlt években többször is elismerte, hogy hibát követtek el, többek között az amerikai jelzáloghitel-termékek megvásárlása, a nem megfelelő kockázatkezelés és a felvásárolt bankok lassú integrálása róható fel a vezetőknek, de a részvényesek sem elégedettek a bank teljesítményével, a Commerzbank a válság előtti értékének közel 97 százalékát elveszítette, sokan megégették magukat a pénzintézet papírjaival.

Meglepő számok a Magyar Telekomtól

A legoptimistább elemzői várakozásnál is magasabb árbevételt és a további fontosabb eredménysorokon is a konszenzusnál magasabb eredményt ért el a második negyedévben a Magyar Telekom. A bevételek alakulásában fontos szerepet játszott az energia kiskereskedelem és a rendszerintegráció/IT szegmens jó teljesítménye. A negyedév eredményét immár szokásosnak mondható extra tétel terhelte, most 5,3 milliárd forintnyi távközlési adót számolt el a társaság. A befektetők összességében örülhetnek a negyedéves számoknak, valamint annak is, hogy a menedzsment a korábbi stagnálás helyett már növekedést vár idén az árbevételben, az eladósodottság magas szintje azonban ismét felvetheti az osztalék fenntarthatóságával kapcsolatos kérdéseket.

A gyorsjelentés főbb pontjai:

  • A legoptimistább várakozást is meghaladó árbevétel, a becsléseknél minden fontosabb soron jobb eredmény
  • A rendszerintegráció/IT bevételek ötödükkel nőttek, az energia kiskereskedelemből származó bevételek megháromszorozódtak
  • A macedón és a montenegrói leányvállalatnál továbbra sem látszik pozitív fordulat
  • A negyedév során távközlési adót számolt el a társaság
  • A menedzsment stagnálás helyett már növekedést vár idén az árbevételben
  • Az eladósodottság 40 százalék fölé emelkedett, ez részben az osztalékfizetésnek tudható be

Horvátországban terjeszkedne az OTP?

Horvát lapértesülések szerint az OTP bankot venne Horvátországban, a magyar bank ugyanis indulhat a horvát postabankra kiírt tenderen. A horvát bank egyébként akár érdekes is lehet az OTP-nek, ugyanis a magyar pénzintézet már jelen van Horvátországban, piaci részesedése azonban kicsi, a helyismeret tehát megvan, de az eredményes működéshez szükséges méret eléréséhez az OTP további akvizíciókat hajthat végre.

Autógyártó nagyhatalom lettünk - De mikor teljesül Orbán célja?

Magyarországon az elmúlt években rohamléptekben fejlődött az autóipar, egymást érték a beruházások, fejlesztések. Legutóbb az Audi új gyárának avatására került sor, ahol Orbán Viktor arról beszélt, hogy egyre közelebb kerülünk ahhoz a célunkhoz, hogy Magyarországot régiós autóipari központtá tegyük. Ehhez adottak a feltételek, hiszen az autógyártók mellett hazánkban számos nemzetközi autóipari beszállító működik, az autómotorok gyártásában pedig már most is a világ élmezőnyébe tartozunk. Ahhoz azonban, hogy valóban régiós autóipari központtá válhassunk, az autógyártásban kellene felvenni a versenyt a régió éllovasaival, Csehországgal és Szlovákiával. Utánajártunk, milyen szerepet tölt be Magyarország a régió autógyártásában, és hol lehet az ország helye az autógyártás régiós ranglistáján, ha megvalósulnak a hazai gyártók várakozásai.

Csőstül jönnek a rossz hírek - Borítják a Telekomot

Több rossz hír is érkezett ma a Magyar Telekommal kapcsolatban: egyrészt az Országgyűlés elfogadta a kormány által múlt héten bejelentett adóemelési javaslatokat, másrészt az Európai Bíróság a Telekom szempontjából is kedvezőtlen hírt közölt, hiszen a francia távközlési adót nem meszelték el, ez pedig csökkenti annak a valószínűségét, hogy a hazai távközlési vállalatok, így a Magyar Telekom visszakapja a már befizetett különadót. Az adóemelések és a macedón leányvállalat gyenge teljesítménye miatt az MTel módosította idei terveit és profit warningot tett közzé. A hírekre meredeken esni kezdett a Magyar Telekom árfolyama.

Rossz hírek:
- Nem meszelték el a francia telekomadót, csökkent az esélye, hogy az MTel eddigi befizetéseit visszakapja
- Emelkedik az adóterhelés, részben emiatt profit warningot adott ki a társaság
- Kedvezőtlen folyamatok zajlanak a macedón leányvállalatnál

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Magyar üzletlánc saját márkás terméke is felkerült a szégyenlistára
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.