Az oktatási rendszer egyéb problémáit nem lehet a tanárok helyzetéről elválasztani, a bérkérdés ugyanakkor nem az egyetlen kihívás, amit orvosolni kéne – nyilatkozta Horn Dániel oktatás-közgazdász, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet igazgatója a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének keddi adásában.
Már az egyeztetés elején kiderült, hogy semmilyen előremozdulás nincs a sztrájkkövetelésekkel kapcsolatban - ismertette Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke a kormány képviselőjével történt mai sztrájktárgyalást követően.
Egyre több a speciális foglalkozást igénylő gyerek, miközben egyre nő a gyógypedagógusok feladata is - mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke az Infostart alapján.
Habár már megvan, hogy mikor egyeztet a kormány a pedagógus szakszervezetekkel, mégis előkerülhetnek lassan a kockás ingek, azaz a tanárok folytathatják a korábban már beígért sztrájkot. Emellett a diákok is szervezkednek, mozgósítással és adománygyűjtéssel segíti a két legnagyobb pedagógus-szakszervezet a Diákok a Tanárokért csoportot a szeptember 2-ára meghirdetett tüntetés megszervezésében - írja az RTL.
Hamarosan itt a tanévkezdés ideje, az oktatási rendszer szempontjából azonban ez újabb megterhelést jelenthet. Az ATV Híradó riportja szerint ugyanis már most 16 ezer pedagógus hiányzik az oktatásból, és ez a szám várhatóan csak tovább emelkedik majd.
A COVID-19-járvány kitörése óta az általános és középiskolákat több alkalommal bezárták, melynek során a tanulók távolléti oktatás keretében, elsősorban online vettek részt az oktatásban. Cikkünkben bemutatjuk egy 2022 első hónapjaiban lezajlott kérdőíves adatfelvétel eredményeit, amiben iskolaigazgatók és pedagógusok véleményét, tapasztalatait kérdeztük a járvány oktatásra, tanulókra gyakorolt hatásairól. Az intézményvezetők és a pedagógusok szerint a jelenléti oktatásból kiesett jelentős tanítási idő a tanulók egyes csoportjai esetében nagymértékű lemaradást okozott a tantervhez képest. A hátrányos helyzetű diákokat nagy arányban oktató iskolák számára gyakran problémát okozott a távolléti oktatás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása, így ezekben az iskolákban a lemaradás különösen nagy. Célzott beavatkozások lennének szükségesek ahhoz, hogy a járvány időszaka alatt kialakult tanulási veszteségek csökkenjenek, és hosszú távú negatív hatásuk elkerülhető legyen. A nemzetközi szakirodalomra támaszkodva áttekintjük ezek lehetőségeit.
Kisfaludy László köznevelési helyettes államtitkár egy megkeresésre válaszul azt írta, hogy ha a tantermekben, csoportszobákban a hőmérséklet eléri a 20 Celsius-fokot télen, nem szükséges további fűtést biztosítani – számol be a hírről a Népszava.
Szerdán tárgyalt a kormány a két pedagógus érdekvéső szervezettel, ezt követően az érdekvédők úgy nyilatkoztak, hogy elfogyott a türelem, nem tudnak tovább várni.
„Az elmúlt években megvalósított béremelések ellenére Magyarország egyike annak a négy országnak, ahol jelenleg a legalacsonyabb a jogszabály szerint meghatározott pedagógusbér és a tényleges átlagbér is”, ezért „növelni szükséges a köznevelésben dolgozó pedagógusok munkájának szakmai és társadalmi elismertségét” – ilyen, és ehhez hasonló megállapítások vannak abban az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) nevű anyagban, amelyet a minap hozott nyilvánosságra a magyar kormány és küldött ki jóváhagyásra az Európai Bizottságnak a 2021-2027-es uniós pénzek egy részének tervezett felhasználásáról. Amint arra a Népszava rámutat: 978,7 millió eurónyi forrást szán a kormány a pedagógus életpályamodell keretében a bérrendezésre, amit a Portfolio információi szerint 373,9-es EURHUF technikai árfolyamon kell átszámolni és ebből adódik az, hogy a kormány 366 milliárdos béremelést tervez a következő években azért, hogy a diplomás átlagbér 80%-ához minél inkább közelítsen a tanárok tényleges átlagbére. Emellett konkrét cél az is, hogy a tanári pályára jelentkezők és a tanárként ténylegesen elhelyezkedők száma is növekedjen az anyagilag vonzóbbá tett életpálya hatására.
Az elmúlt 30 év alatt hol a drasztikus munkanélküliségre jelenleg pedig a munkaerőhiányra kell választ adnia a magyar szakképzési és felnőttképzési rendszernek, amely közben jelentős szabályozási és intézményi változásokat élt át - mondta a Portfolio-nak Gosztonyi Gábor. A Pedagógusok Szakszervezetének szakképzésért felelős alelnöke szerint a jelentkezőknek nem egyszerű eligazodniuk a folyamatosan változó jogszabályok miatt a szakmai fogalmak között, ráadásul ez a jövőbeni munkáltatóknak is gondot jelent. A szakképzésben is jelentős az oktatóhiány, a szakértőnek van tudomása olyan szakképző intézményről, ahol szakmunkás végzettségi szinten kénytelenek pótolni az egyetemet végzett szakmai tanárok kiesését. Gosztonyi Gábor kitért arra is, hogy a szakképzési rendszer szempontjából bőven akadnak kérdések. Példaként említette a munkaadók érdekeltségeit, információi szerint a duális képzés finanszírozásának változásai miatt számos magyar tulajdonú kis- és közepes vállalat jelezte kivonulását a programból.
Idén ősszel minden eddiginél kevesebb leendő óvodapedagógus ül iskolapadba, ez aggodalomra adhat okot, mivel a szakmai szervezetek szerint égető hiány van óvodai szakemberekből - írja az RTL, amely alapján már a valóság is rémisztő, közmunkások vigyáznak a gyerekekre, akikkel így érdemben nem is lehet foglalkozni, csak megőrzés van.
Nem adták fel a sztrájkot, a jogászok keresik azokat a kiskapukat, amit még esetleg hagytak a jogszabályok - mondta a Spirit Fm Aktuál című műsorában Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, aki szerint el fog indulni szeptemberben az oktatás. A szakember a hazai oktatásban rejlő problémákat is fejtegette, szerinte a pályaelhagyások mérséklése érdekében minimum 45 százalékos azonnali béremelésre lenne szüksége.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) tájékoztatása szerint az oktatási államtitkár háromszor 10 százalékos ajánlatott tett a tanárok béremelésére a sztréjktárgyalásokon, amiről utólag kiderült, hogy az első 10 százalékot már a januári pótlékemelésnek be is tudta a kormány - hangzik el az RTL ripotjában.
Egyre több tanár mond fel az iskolákban, az elmúlt hetekben 171 bejelentés érkezett a PDSZ-hez letétbe helyezett felmondólevelekről - számolt be a Népszava.
Levélben közölte álláspontját a Belügyminisztérium a pedagógus-szakszervezetek sztrájkköveteléseivel kapcsolatban - írja a Telex. A válasz alapján a tanárok sok jóra nem számíthatnak.
„Érdemi előrelépésről nem tudok beszámolni. Sem a pedagógus kollégák bérére, sem a nem pedagógus kollégák bérére nem kaptunk olyan tételes, részletes ajánlatot” - mondta a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az új kormánnyal tartott második sztrájkbizottsági egyeztetés után a 444 tudósítása szerint.
Jelenleg már mintegy 16 ezer pedagógus hiányzik a köznevelésből, köztük mintegy tízezer tanár, és 12 év múlva a pedagógusok 50%-a fog nyugdíjba menni, így ez nagy bajokat vetít előre. Eközben nálunk a legmagasabb a tanítással lekötött munkaidő, így nem véletlen, hogy minden ötödik intézményben van olyan tanár, aki felsőfokú végzettség nélkül, egy érettségi birtokában tart órát – többek között ezekre hívták fel a figyelmet az oktatásban-köznevelésben dolgozók a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) tanévzáró eseményén, amelyről az Index tudósított.
„Hanyas vagy?” címre hallgató megmozdulást szervez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szombaton 11 órakor a volt Emmi-székház elé a Szalay utcába, ahol a sztrájktárgyalások folytatódnak.