Egyre súlyosabb a tanárhiány az Európai Bizottság friss jelentése szerint Magyarországon, amely azzal függhet össze, hogy kifejezetten nagy a tanárok terhelése, illetve nagyon alacsony a fizetésük.
Többek között a pedagógussztrájk szabályozásán is változtat a veszélyhelyzet megszüntetésével összefüggő előterjesztés csütörtökön, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságában elfogadott módosítása. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete már kifejezte nemtetszését.
A tanárbérek lehetetlen helyzetéről is beszélt Kövér László az Info Rádió Aréna című műsorában. Az újraválasztott parlamenti házelnök rövid távon megoldandó problémának nevezte a kialakult szituációt, ám későbbi szavai alapján egyre bizonytalanabbnak látszik, hogy pontosan mi is lesz megoldva rövid távon - derül ki a 444 összefoglalójából.
Az alacsony pedagógusfizetéseket hallva elsősorban az általános és középiskolai tanárok jutnak az eszünkbe, miközben az óvónőkről viszonylag ritkábban hallunk. Pedig az ő helyzetük ha lehet még nehezebb, és nehéz munkájuk ellenére az anyagi megbecsülés őket még inkább elkerüli. A jelenség Magyarországon mindenképpen igaz, de világjelenség is egyben. Az alacsony bérek, az alulfinanszírozottság, és a pályaelhagyások miatt az oktatási rendszer ezen szegmense világszerte egyre nagyobb nyomás alatt van, és csak kevés kivétel akad. Ez pedig olyan problémákat okozhat, amiknek a hatásait évtizedek múlva fogjuk érezni.
Önálló oktatási minisztérium létrehozását, jelentős béremelést és a munkaterhelés csökkentését követeli a kormánytól a két legnagyobb pedagógus szakszervezet.
Május végén alakulhat meg az új kormány, így leghamarabb június elején folytatódhatnak a pedagógus-szakszervezetek által kezdeményezett sztrájktárgyalások, ezért akár sztrájkkal is zárulhat az idei tanév - írja az Index.
Szeptemberre, a tanévkezdésre minden oktatásban dolgozónak tudnia kell, hogy mi vár rá a következő években, a pedagógus szakszervezetek pedig ez alapján fognak dönteni a sztrájk folytatásáról - mondta az ATV Start műsorában Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, aki hangsúlyozta, hogy a pedagógusoknak már nem létezik sem az anyagi, sem a társadalmi megbecsülése.
Alig maradnak a fiatalok a tanári pályán, a döntő többségük néhány éven belül pályaelhagyó lesz az alacsony bérek miatt - reagált a Pedagógusok Szakszervezete az Állami Számvevőszék felmérésére, miszerint a pedagógusok többségének van megtakarítása. A fiatal tanárok alapbére 2019-re a szakmunkás minimálbérre süllyedt, ma már az évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csak ennyit kapnak.
Az új kormány megalakulása után, tehát körülbelül május végén akár azonnal újra tárgyalóasztalhoz ülnének a pedagógus szakszervezetek a bérük emeléséről és a munkaterheik csökkentéséről. A miniszterelnök által újra megemlített, 3 évre szétterített, összesen 30 százalékos bérfejlesztést "nevetségesen kevésnek" tartják, minimum egyszeri, 45 százalékos emelést követelnek. A két nagy szakszervezet szerint csak egy érezhető mértékű jövedelememelkedés és munkatehercsökkentés tudja elérni azt, hogy legalább ne romoljon a helyzet a közoktatásban. Ha nyáron nincs béralku, akkor szeptembertől újabb sztrájk lehet az iskolákban.
Öt év múlva nyolcezer pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt, akiket két-háromezer pályakezdő tanár nem tud pótolni - vetíti előre a kedvezőtlen trendet Pedagógusok Szakszervezete.
Egyes sztrájkoló vagy polgári engedetlenségben résztvevő tanárokat az egészségügyi ellátásra való jogosultságuk megszűnéséről tájékoztatott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal - közölte a rtl.hu alapján a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Készek folytatni a pedagógus szakszervezetek április 3-a után is tiltakozást, amennyiben az új kormány, legyen bármilyen összetételű, a parlamenti választás után sem tesz azonnali lépéseket munkateher- és bérköveteléseikkel kapcsolatban - mondta a Népszavának a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője. Nagy Erzsébet kiemelte, hogy újabb tiltakozó és figyelemfelhívó akciókkal állhatnak elő.
Szombatra hirdették meg a pedagógus szakszervezetek a Parlament előtt "A sztrájk alapjog! - nagy kockásinges találkozójukat", amely során céljuk, hogy megmutassák vannak elegen, akiknek fontos Magyarország jövője, az oktatás megmentése. A március 16-án kezdődő határozatlan ideig tartó tiltakozó akció része a mai tüntetés, amelyen a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke bejelentette, hogy új sztrájktörvényt szeretnének.
Ma van a pedagógussztrájk második napja, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezet szerint hosszú küzdelemre kell berendezkedniük. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének választmányi tagja az RTL Reggeliben leszögezte, hogy a döntéshozók nem söpörhetik a szőnyeg alá a parlamenti választások után a pedagógusok helyzetét.
Ma országszerte sztrájkkal és polgári engedetlenséggel tiltakoztak a pedagógusok. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a pedagógusok mintegy 13%-a vett részt a mai sztrájkban, ezzel szemben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete előzetesen 38 százalékra becsülte a résztvevőket.
Ma országszerte sztrájkkal és polgári engedetlenséggel tiltakoznak a pedagógusok. Vannak olyan helyek, ahol a nagyarányú tiltakozásnak, illetve annak köszönhetően, hogy a szülők nem engedték iskolába a gyerekeket, rendkívüli szünetet rendeltek el, írja a Népszava.
Ma reggel elkezdődött a pedagógusok sztrájkja, akik amiatt tiltakoznak, hogy a működőképesség határán van a közoktatás, miközben sok tanár fizetése a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) szintjére süllyedt. A kormányzat nem tárgyalt velük érdemben az oktatás helyzetének rendezéséről és a béremelésről, ezért indult a sztrájk.