Jelenleg is folyamatban van a héten ismertetett új rezsicsökkentési szabályok részleteinek kidolgozása. Egy valami azonban már eldőlt: a jövőben biztosan nagyobb szerepet kap az áram és a gáz esetében a piaci ár, valamint a forint árfolyama. Megmutatjuk, hogy jelenleg miért is olyan ijesztő ez az árszint.
Az energia-veszélyhelyzettel összefüggő egyes szükségszerű intézkedések megtételéről címmel jelent meg kormányhatározat a péntek esti Magyar Közlönyben. Ebben lényegében a kormány előkészíti a 7 pontos intézkedéstervet, köztük a rezsicsökkentés módosítását. Egy másik határozatával a kormány létrehozta az Energia-veszélyhelyzeti Operatív Törzset.
A beérkező új információk és feltételezések alapján már meg lehet becsülni, hogy a kormány által szerdán bejelentett rezsicsökkentés csökkentése konkrétan milyen hatással jár a lakossági fogyasztókra. Kiderült ugyanis, hogy az államnak sietősen szüksége lesz már idén a plusz pénzekre és megközelítően az is tudható, hogy hány ember lesz érintett az átlag feletti fogyasztással. Leegyszerűsítő számításaink azt mutatják, hogy 2023-ban egy háztartásnál átlagosan éves szinten körülbelül 478 és 785 ezer forint között lehet a plusz teher mértéke, amit az előző év átlagfogyasztása feletti fogyasztása miatt fizet.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményt adott ki a rezsicsökkentés módosításáról, melyben új információkat is megosztott. Bár pontos hatásokat csak a Közlönyben megjelenő részletszabályok után lehet mondani, a mostani tájékoztatásból is kiolvasható a lépés lényege. Ha ugyanis ebben a formában valósul meg a piaci árak lakosságra történő ráeresztése, akkor a családoknál szinte azonnal jelentkezni fognak a magasabb rezsiszámlák, ami viszont jó hír az államnak, amelynek nagyon szüksége van a plusz pénzekre. A bejelentés alapján részletes számításokat is végeztünk, hogy átlagosan mekkora többlet terhet okozhat a rezsicsökkentés módosítása a háztartásoknak, ezeket ebben a cikkben külön is megírtuk.
A legfrissebb piaci és költségvetési adatok alapján idén mintegy 500 milliárd forintos, jövőre további durván 1100 milliárd forintos tehernövekedés vár a magyar lakosságra a rezsicsökkentés részleges feladása miatt – derül ki a Portfolio számításaiból.
A koronavírus-válság okozta gazdasági zavarok még el sem múltak, amikor újabb sokk érte a világgazdaságot az orosz-ukrán háborúval. A fő csapás az energiaárak újabb lökésszerű emelkedésével érkezett, de a közvetlen kereskedelmi kapcsolatok széthullása, az ellátási láncok körüli bizonytalanság, az egyéb nyersanyagok drágulása, illetve a nyersanyaghiány kockázata egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság idei kilátásai gyökeresen megváltoztak. Pontokba szedve tekintjük át a képet.
Az újév elején Bukarestben 45%-kal drágult mind a lakossági gáz-, mind az árammár, és míg Bécsben 40%-kal, Berlinben 133%-kal (!) ugrott a gázár - derült ki az elképesztő változás a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) januári európai körképéből. A vizsgálat egyúttal arra is rámutatott, hogy a piaci árak elszállása miatti drasztikus lakossági áremelések mellett a magyar rezsicsökkentés fenntartása oda vezetett, hogy egyre inkább kirívóan olcsó Magyarországon a lakossági gáz- és áramár, igaz ez várhatóan egyre komolyabb pénzébe kerül az adófizetőknek.
Miután számos német nagyvárosban vezettek be külön áram-, vagy gáztarifát az újonnan csatlakozó fogyasztóknak, ami jelentős áremeléseket takar, felmérést készített a fogyasztóvédelmi szervezetek országos szövetsége (VZBV) arról, hogy a lakosság mekkora aránya aggódik az energiaár-válság miatt. Kiderült, hogy az emberek többsége, 62%-a tart attól, hogy emiatt több lesz a kiadása, míg 36% nem fél ettől.
Az gáz- és áramköltségek többszöröződése, illetve a munkaerőhiány miatt kétszámjegyű áremelés várható az éttermekben Magyarországon az előttünk álló hónapookban – derül ki az RTL Híradó riportjából.
Az elszálló piaci gáz- és áramárakat Európa sok országában egyre durvábban megérzik a háztartások is, miközben idehaza 2014 óta fixek a lakossági rezsiköltségek. Ez a kettősség pedig decemberre oda vezetett, hogy egyre kirívóbban olcsóvá váltak a magyar gáz- és áramárak, akármilyen módszerrel is vetjük őket össze Európán belül. A kormány kimutatása szerint a magyar rendszer fenntartásával havonta mintegy 40 ezer forintot spórolnak a magyar háztartások, ami közben egyre nagyobb veszteséget jelent a magyarországi egyetemes szolgáltatóknak.
A Kossuth Rádióban ad interjút.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
