Az Európai Unió a mai napig nem döntötte el, hogy melyik tabuhoz kell hozzáérnie az adósságválság leküzdése érdekében. Amíg viszont erről nincs döntés, addig a válságkezelés intézményi feltételei sem teremtődnek meg.
Az ír-amerikai hátterű Pannonia Ethanol idén kezdte meg a kukoricaalapú etanolgyártást Magyarországon. A dunaföldvári üzem átadását követően a társaság egy újabb, mohácsi gyár felépítését jelentette be.
Valóban ilyen nagy üzlet az etanolgyártás Magyarországon? Veszélyezteti a bioüzemanyagok terjedése a hazai állattartókat, illetve a világ élelmiszeriparát? A Portfolio.hu ezekről is kérdezte Reng Zoltánt, a Pannonia Ethanol vezérigazgatóját, és Szendrői Gábort, az Oriens IM partnerét.
Nem lehet okuk örömre a CIG Pannónia részvényeseinek a csütörtöki piaczárást követően közzétett gyorsjelentés áttanulmányozásakor. Az első években sebesvonatként száguldó életbiztosító növekedése már tavaly év végén megállt, és azóta sem indult újra, az értékesítés továbbra is döcög. A közelgő, valószínűleg több lépcsős tőkeemelés pedig ráfér a biztosítóra, hisz a társaság továbbra is túl nagy veszteséggel működik.
A gyorsjelentés fő pontjai:
- A magyar számviteli szabályok (MSZSZ) szerinti díjbevétel 4,1 milliárd forint volt, amely az egy évvel korábbitól és a várttól is elmarad, IFRS szerinti viszont némi növekedést mutat.
- Az életbiztosító IFRS szerint 1,321 milliárd forint nettó veszteséget szenvedett el a március végétől június végéig terjedő időszakban. Az eredmény sokkal rosszabb az elemzői várakozásnál.
- Az új értékesítésekből befolyó díjbevételek 45%-kal maradnak el az egy évvel korábbitól.
- Bár az igazgatási költségek negyedével csökkentek egy év alatt, a ráfordítások összességében nőttek, rontva az eredményt.
- A biztosító tőkéje a 2010. év véginek a negyedére apadt.
Az OTP Bank a második negyedévben 208 milliárd forintos összes bevételt és 41 milliárd forintos adózott eredményt ért el. Az előbbi kisebb, az utóbbi viszont nagyobb pozitív meglepetés, hiszen a profit közel 20 százalékkal haladja meg az elemzői konszenzust. Az adózott eredményben a becslés és a tényadat közötti közel 6,5 milliárd forintos eltérés nagy részét azonban a leányvállalatokkal kapcsolatban elszámolt goodwill/részesedés értékvesztés társasági adó utáni pozitív hatása okozta. Az egyszeri tételtől tisztítva az OTP ma hajnalban megjelent számai nagyjából megfelelnek a becsléseknek, az elemzők legpontosabban a kockázati költségek szintjét találták el, a 64 milliárd forintnyi céltartalékolásra azért volt szükség, mert Horvátországon kívül a bankcsoport összes operációjában romlott a hitelportfólió minősége. Az OTP azonban továbbra is rendkívül erős tőke- és likviditási helyzettel jellemezhető, árazás alapján pedig az egyik legvonzóbb bank a régióban.
A gyorsjelentés főbb pontjai:
- A vártnál magasabb adózott eredmény, amelyet jórészt egy egyszeri tétel magyaráz
- A hitelportfólió minősége a horvát OTP-n kívül minden operációban romlott
- A vártnak megfelelő, magas céltartalékolásra kényszerült a bank
- A leánybanki profit-hozzájárulása magas
- Erős tőkehelyzet, stabil likviditás
Bár a végtörlesztés ekkor már véget ért, március és június vége között is folytatódott a nem fizető hitelek arányának dinamikus emelkedése a magyar bankszektorban. Az első félév végén a lakossági hitelek 16,3%-a volt 90 napon túli késedelemben (NPL-ráta) a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön közzétett adatai szerint, szemben az egy évvel korábbi 11,0%-kal. Bár az érintett adósok nagy része számára rendelkezésére állt (volna) a lehetőség, úgy tűnik, a késedelmes deviza jelzáloghitelek legfeljebb mindössze 5%-a kerül forintosításra augusztus végéig. A bankok tehát tovább görgetik maguk előtt a problémahalmaz jó részét. Öröm az ürömben, hogy az 1-2 hónapos késedelemben lévő hitelek aránya viszont csökkent, ami lassulást vetít előre az NPL-ráta emelkedésében. A fordulatot pedig a deviza jelzáloghitelesek számára nyitva álló árfolyamgát lehetősége hozhatja meg.
Tapasztalatok szerint szoros összefüggés mutatkozik egy ország lakásépítési folyamatai és a gazdasági teljesítménye között és ezen a területen kell keresni a kitörési pontot a nagyon alacsony magyar beruházási ráta kapcsán - mutat rá elemzésében Horváth István. A volt vezető elemző alábbi írásában többek között konkrét javaslatokat is lefektet a jelzálog alapú lakáshitelezés élénkítése érdekében, és szokatlan kapcsolódási pontra is rámutat a hitelezés és a fenntartható nyugdíjrendszer között. Meglátása szerint a bankok például szívesebben nyújtanának jelzáloghiteleket, ha mögéjük fedezetként be lehetne vonni a jövőbeli nyugdíjkifizetéseket is, azaz a magánnyugdíjpénztári átalakítás után még egy áldozatot kellene hozni a (majdani) nyugdíjasoknak. Ahhoz, hogy a jelzáloghitelek fedezeteként felajánlhatóak legyenek a nyugdíjak, az lenne szükséges, hogy a kormány végrehajtsa korábbi ígéretét: az egyéni számlás nyugdíjrendszer létrehozását. Horváth István összességében amellett érvel, hogy egy hosszú távon is fenntarthatóvá tett nyugdíjrendszer le tudná rakni egy stabil lakásfinanszírozási rendszer alapjait is. Az alábbiakban az ő írását közöljük.
Előző cikkünkben a legnagyobb hazai önkéntes nyugdíjpénztárak költségterhelését mutattuk be, a tavalyi statisztikák szerint a legnagyobb különbséget a pénztárak között a vagyonkezelési oldalon találtuk. Mivel hosszabb távon kulcskérdés a pénztártagok szempontjából, hogy milyen hozamot érnek el, úgy döntöttünk, hogy részletesebben is elemezzük a vagyonkezelési tevékenységet, és megpróbáljuk bemutatni, hogy a magasabb vagyonkezelési költség jobb hozamokat eredményez-e hosszabb távon. A gyűjtésünk szerint inkább a fordítottja igaz a szektorra, vagyis a magasabb költségek a hozamokat erodálták. Érdekes jelenség viszont, hogy a hasonló költséggel dolgozó pénztárak között is lényeges eltérések lehetnek a hozamokban, amit csak részben indokol az eltérő befektetési politika.
A gyorsabb napközbeni átutalási rendszer bevezetése júliustól sok banknál megdrágította az átutalási megbízásokat, bár ez nem egyformán érintette a bankfiókban adott, illetve az elektronikus megbízásokat. Az elmúlt negyedévi díjemelések legnagyobb mértékben a diákok számlacsomagjait terhelték, néhány intézménynél jóval az inflációt meghaladó mértékben. A jegybanki alapkamat stagnálásával párhuzamosan a bankok lekötött betétekre kínált kamatai sem változtak jelentősen az elmúlt negyedévben, egy-egy kiemelkedő, hosszabb lejáratra szóló ajánlat mellett általánosan inkább a rövidebb lejáratokon megfigyelhető csökkenés jellemző.
Csak további rendkívül agresszív hitelezéssel lehet elkerülni, hogy a kínai gazdaság beleálljon a földbe - nyilatkozta Duronelly Péter a Portfolio.hu-nak. Kína hasonló helyzetben van, mint Japán volt a '80-as években. A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint az eurózóna nem működőképes, és hosszútávon az adóssághelyzet nem stabilizálható anélkül, hogy a jóléti rendszerekben jelentős változás lenne. A gazdaságok közti egyensúlyozást, a gazdaságok relatív súlyának megváltozását jobban tudják kezelni az önálló devizák. Duronelly a magyar gazdasági kilátásokat úgy jellemezte, hogy azok viszonylag egyszerűek: visszaeső beruházással, stagnáló, esetleg visszaeső fogyasztással kell számolni a következő két évben. A költségvetést nagyon takarékosan kell tervezni. "Most olyan időszak van, hogy bukósisakot kell felvenni" - tette hozzá.
A várakozásoknál minden tekintetben erősebb negyedéves jelentést tett közzé a Nyomda, mely alapján megvan annak a lehetősége, hogy az elemzői eredményvárakozások régóta tartó mélyrepülésének is vége szakadjon (legalábbis egy időre) a részvény piacán.
A gyorsjelentés főbb pontjai:
- minden idők harmadik legnagyobb negyedéves bevétele;
- a belföld és export értékesítések, illetve a biztonsági termékek és kártyagyártás szegmensek egyaránt húzták a bevételi sort;
- rekordmagasságba szöktek a személyi jellegű ráfordítások vélhetően a pásztói gyárbezárás egyszeri negatív hatásai miatt;
- az EBITDA-hányad így is stabilan 10%;
- a nettó profit azonban csökken, újabb mélyponton a 12 havi gördülő érték;
- továbbra is erős nettó készpénz pozíció, az árfolyam 10%-ára rúg a készpénzállomány.
Összességében kedvező irányba mutat a Nyomda második negyedéves teljesítménye, melynek köszönhetően az idei elemzői eredményvárakozások 55%-át már hozta a vállalat. Márpedig azt feltételezve, hogy az elemzői eredményprognózisok nem csökkennek tovább, a papír a legsűrűbben használt mutatószámok alapján vonzó szinteken tartózkodik, nem elfeledve azt a tekintélyes osztalékhozamot, melynél nagyobbat a magyar piacon jelenleg csak a Magyar Telekom kínál a befektetőknek (bár alacsonyabb kockázat mellett, mint a Nyomda). Mindezek hatására a papír árfolyama emelkedéssel reagálhat a gyorsjelentésre, és talán az sem kizárt, hogy a történelmi mélységekből végre elinduljon egy (az egy naposnál tartósabb) felfele irányuló korrekció az árfolyamban.
Fontos azonban tisztában lenni a részvényeket körüllengő kockázatokkal is, melyet a kis méret, alacsony likviditás mellett akár az eredményvárakozások további csökkenése is jelenthet (hiszen ahhoz, hogy ki lehessen jelenteni a fordulatot, több negyedév jó teljesítményére lesz még szükség).
A várakozásoknál jóval gyengébb második negyedéves gyorsjelentést közölt ma hajnalban a MOL, amiben a downstream és gázszegmensek által okozott csalódás játssza a főszerepet. Mivel a papírok árazási oldalról sem tekinthetők különösképpen vonzónak, a negyedéves számok hatására akár lefele is veheti az irányt a részvény árfolyama a mai kereskedésben.
A gyorsjelentés főbb pontjai:
- az üzemi eredmény szintjén új, még a 2008. végit is alulmúló mélypont;
- amit elsősorban a downstream szegmensnek a készletátértékelés és finomítói leállások miatti vesztesége magyaráz;
- a 12 havi gördülő downstream üzemi eredmény eddig nem látott veszteséget mutat;
- kiszűrve viszont a készletátértékelés és egyéb egyszeri hatásokat, a downstream profit emelkedni tudott;
- az upstream szegmensben is lejjebb került a profit az árak és volumenek csökkenése miatt;
- a vegyiparban a veszteség mérséklődött, a nagyleállások miatt nem tudta teljes mértékben élvezni a szegmens a táguló termékárréseket;
- a gáz midstreamben is nagyot esett a profit.
- nettó szinten azonban sikerült mérsékelt pluszban tartani az eredményt.
Várhatóan nem a második negyedév, konszenzustól érdemben elmaradó számai lesznek azok, amik hatására a vállalatra vonatkozó eredményvárakozások csökkenő trendjében végre fordulat következik. Sőt, az inkább ráerősíthet majd az eddigi kedvezőtlen folyamatokra. Márpedig a MOL mutatószám alapú értékeltsége már a jelenlegi eredményvárakozások és árszintek mellett is inkább semlegesnek mondható, ami alapján megvan annak a lehetősége, hogy a gyorsjelentés eladókat csaljon a részvények piacára.
A londoni olimpiai teljesítmények igazolják azt a feltételezést, hogy az érmek eloszlása szorosan összefügg az egyes országok gazdasági méretével. Vannak azonban nagyon látványos kivételek, az egyik Magyarország.
Orbán Viktor és Matolcsy György bejelentése után tíz hónappal végre a gyakorlatban is elindult az új kamattámogatási program, amely a korábbival ellentétben új és használt lakás vásárlására egyaránt igénybe vehető. A konstrukciót egyelőre csak három bank kínálja (FHB, K&H, OTP), hamarosan azonban további hitelintézetek csatlakozhatnak a programhoz. Nagyobb figyelmet kaphat ezáltal egy másik program, a vissza nem térítendő lakásépítési támogatást jelentő szocpol is. Cikkünkben bemutatjuk e két támogatási formát, és számszerűsítjük, hogy a gyakorlatban mennyit hozhatnak az új vagy használt lakásba költözők konyhájára. Bár e kétféle támogatás sokaknak segíthet, nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a magas kamatszint és a bizonytalan makrogazdasági környezet esetén csak korlátozott mértékű lökést adhat a továbbra is pangó lakás- és hitelpiac számára.
Akkor lenne értelme egy török líra alapú magyar állami devizakötvény kibocsátásnak, ha a forrásbevonás tényleges költségét nagyjából olyanra lehetne "kihozni", mintha az állam eleve euróalapon bocsátott volna ki papírt, ennek esélye azonban például a tranzakciós költségek miatt kicsi - fejtették ki meglátásukat kötvénypiaci szakértők a Portfolio.hu-nak. A múlt héten felmerült török líra, vagy azerbajdzsáni manat alapú kötvénykibocsátási ötlet megvalósítását mindezek mellett több technikai akadály is nehezítheti, így felmerül a kérdés, hogy mi motiválhatja a magyar államot egy ilyen tranzakció végrehajtására.
A három megkérdezett szakértő közül kettő nem zárta ki, hogy a kibocsátást eleve konkrét török, vagy azeri intézményi befektetői ügyféligény motiválja, ami - ha így lenne - nagyban segítené a kibocsátás során felmerülő akadályok leküzdését. Azt is elképzelhetőnek tartja az egyik szakértő, hogy a kibocsátás nem teljesen piaci alapú kondíciók mellett zajlana, és valamilyen más (pl. energetikai) együttműködéshez kapcsolódna, így nem biztos, hogy a tervezett kibocsátást önmagában kell majd vizsgálni. A kötvény kondícióiról egyelőre semmit sem lehet tudni, és arról sem, hogy a magyar államnak kell-e valamit felajánlani a kötvények megvásárlásáért cserébe.
A világ vezető vállalatai a következő időszakban minden bizonnyal tovább tudják növelni a nyereségüket, a hitelek arányának csökkentésével összhangban pedig megteremtődhetnek azok a feltételek, amik elengedhetetlenül szükségesek az akvizíciós aktivitás növekedéséhez. A KPMG Global M&A kiadványa szerint mindennek ellenére a felvásárlási hajlandóság minimálisan csökkent, egyedül az Egyesült Királyságban mutatkozik nagyobb érdeklődés a tranzakciók iránt. A közép-kelet-európai régióban Lengyelországban van meg az egészséges üzleti hangulat, a magyar piaccal a legfőbb probléma, hogy nincs elég vásárló, pedig sokan már rászánnák magukat az értékesítésre.
A gazdaságnak nincs olyan szegmense, amelyik ne szenvedne a belső vagy a külső kereslet gyengeségétől. Az egyes szektorokat az előzetes adatok alapján végignézve úgy tűnik, hogy Magyarország az első fél évben technikai értelemben is recesszióban lehetett.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak is közzétették a 2011-es évre vonatkozó éves beszámolóikat, amelyből kiderül, hogy milyen költségeket számítottak fel az intézmények. A Portfolio.hu annak próbált utána járni, hogy mennyibe kerül a pénztártagoknak a tagság, a gyűjtésünk alapján egy átlagos számla fenntartása és a mögöttes vagyon kezelése éves szinten 6200 forint volt. A pénztárak között nagyon nagy eltéréseket lehetett látni, találtunk olyan pénztárat, amely 0,5 százalékos vagyonarányos költséggel működött, miközben volt olyan is, amely 1,3 százalékkal. A legnagyobb különbség a vagyonkezelésben mutatható ki, hiszen egyesek a törvény adta lehetőségeket teljes egészében kihasználják, míg mások jóval kisebb költséggel is meg tudják oldani a vagyonkezelést. A működési oldalon nincsenek nagy különbségek, a friss befizetések 4-6 százalékát kell a pénztártagoknak erre áldozniuk.
"A magyarországi gazdasági környezetben tapasztalható erősödő negatív tendenciák és szabályozói hatások továbbra is kedvezőtlen hatással vannak a hagyományos hangalapú bevételeinkre. Emiatt szertefoszlottak az év eleji pozitív várakozások, miszerint lassú fellendülésre számítunk Magyarországon.", áll a Magyar Telekom második negyedéves gyorsjelentésében. Nem túl pozitív üzenet ez a menedzsment részéről, a részvényárfolyamban újabb és újabb mélypontokat elszenvedni kénytelen befektetők sem lesznek ettől boldogabbak. Pedig a vállalat vezetése mindent megtesz az árbevétel stabilizálása, a költségek lefaragása érdekében, de a makrogazdasági folyamatokra, a lakossági fogyasztásra és legfőképpen a szabályozói környezetre nem sok ráhatása van. Márpedig a potenciálistól elmaradó gazdasági növekedés, a lakosság kifeszített pénzügyi helyzete, az újabb és újabb adók és illetékek egyértelműen negatívan hatnak a vállalat működésére, kérdés, hogy meddig elégséges "csupán" a költségeket lefaragni, és mikor nyúl a menedzsment más eszközökhöz, például az osztalék további csökkentéséhez.
A gyorsjelentés fontosabb pontjai:
- Az árbevétel valamivel jobb, a profit-sorok azonban gyengébbek a vártnál
- A fontosabb szegmensekben csökkennek a bevételek, de a Rendszer Integráció/IT és az energia kiskereskedelem támasztja az árbevételt
- A leányvállalatok gyengén teljesítenek
- A menedzsment keményen fogja a működési költségeket
- Az eladósodottság a menedzsment által meghatározott 30-40 százalékos sáv tetejére ugrott
- A negyedévet a telekomadó 6,1 milliárdos, és a végkielégítések 0,5 milliárd forintos extra tétele terhelte
- A menedzsment tartja a korábban megfogalmazott 2012-es célokat
A várakozásoknál szebb számokat közölt második negyedéves jelentésében az OMV, a tisztított nettó profit 10%-kal, az üzemi eredmény 4%-kal múlta felül a konszenzus szerinti medián értékeket. Az erős számok továbbra is vonzó értékeltséggel párosulnak a részvény piacán, így hiába az utóbbi időszak nagy emelkedése, akár újabb lendületet is vehet majd az árfolyam a számok hatására.
A gyorsjelentés főbb pontjai:
- a tisztított üzemi profit négy éve a legmagasabb érték, és a negyedév minden idők egyik legerősebbje;
- a szép teljesítmény hatására a tisztított EBITDA 12 havi gördülő értéke rekordmagasságba szökött;
- az upstream szegmensben az erős dollár, emelkedő kitermelés, alacsonyabb kutatási és működési költségek segítettek ellensúlyozni az olajár esésének negatív hatásait;
- a downstreamben 2008 vége óta nem láthattunk olyan erős tisztított eredményt, mint most, amit az emelkedő marzsoknak köszönhettünk;
A válság előtti évek díjcsökkenése után 2011-ben új csúcsra emelkedett a hazai befektetési alapok teljes költséghányadosa (TER), egy alap vagyonából eszerint átlagosan 1,8 százalékot vontak el az alapkezelők saját működésükre (noha ez bizonyos díjakat, például a sikerdíjat nem foglalja magába). A PSZÁF által kalkulált mutató szerint a legdrágábban továbbra is az ingatlanalapok működtek, amelyeket a részvényalapok és különböző vegyes- illetve származtatott alapok követtek, a legolcsóbbak pedig likviditási és pénzpiaci alapok voltak. A legnagyobb különbségek az abszolút hozamú alapok körében jelentkeztek, az alapra terhelt költségek a 0 és 18 százalék között szóródtak.
"Fight or flight" - ez lett a jelenkor egyik legnagyobb dilemmája. Küzdjünk tovább (magyarul: éljünk tovább),... 
A globális gazdasági és geopolitikai környezet gyökeres átalakuláson megy keresztül, ezzel pedig új lehetőségeket...
Miközben a világ egyre égetőbb kihívásokkal néz szembe a klímaváltozás terén, egy jól ismert, de erősen megosztó...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Változások a költözési jogban: Mit jelent ez a gyakorlatban? Mi történik...
A 2024. évi LXIX. törvény 2025. május 31-én hatályba lépett módosításai fontos változásokat hoztak, NIS2... 
Az év első 4 hónapjában nagyságrendileg 20 ezren vették fel a Munkáshitelt mintegy 77 milliárd forint összegben....
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
