Elemzés

Amerika miatt kerülhet bajba a világ

Miközben a világ nagyobbik fele az eurozóna jövője miatt aggódik, az Egyesült Államok egyre súlyosabb költségvetési gondokkal küzd. Ha a Kongresszus nem tesz valamit, akkor életbe lépnek az automatikus egyenlegjavító mechanizmusok, amelyek tovább ronthatják a derűsnek egyébként sem nevezhető gazdasági kilátásokat. A bizonytalanság miatt a vállalatok kevesebb embert alkalmaznak, a fogyasztási hajlandóság csökken, a piaci szereplők pedig arra várnak, hogy a Fed végre tegyen valamit. Sokan újabb recessziótól tartanak, ami súlyos világgazdasági következményekkel járhat.

Itt vállalta túl magát a kormány

Első ránézésre Magyarország megdöbbentően sokat költ gyógyszerekre a nemrégiben megjelent, 2010-es állapotokat tükröző OECD-adatok szerint, a részletesebb statisztikák viszont már árnyalják a képet. A kormány mindenesetre a kiugróan magas gyógyszerköltési aránnyal indokolta tavaly azt, hogy hozzálát a gyógyszerkassza drasztikus lefaragásához. A két évre (2012 és 2013-ra) meghirdetett ambiciózus terv első fél évének teljesítményét értékelve azonban meg kell állapítanunk: túlvállalta magát a kormány. A kérdés ezek után csak az, hogy átgondolja-e a célokat.

Nem tudják a devizahitelesek, miről maradnak le?

Nem sok panasz érheti a kormányt és a bankokat a devizahitelesek terheit könnyítő lehetőségek számát illetően. Az adminisztráció természetesen nem mindig zökkenőmentes (sőt, elrettentő példák is akadnak), ám aki hajlandó egy kicsit is fáradni pénzügyi túlélése érdekében, az könnyen megtalálja a számára megfelelő megoldást. A bankok kapacitásának jelentős részét a télen tetőző végtörlesztéshez hasonlóan most is a devizahitelek kötik le, arról azonban nem egységes a bankok tapasztalata, hogy az érintettek tisztában vannak-e saját lehetőségeikkel, és ésszerű módon élnek-e is velük.

Az egyes devizahiteles mentőcsomagok állását bemutató cikkünkben az alábbi következtetésekre jutottunk:
- az árfolyamgát a racionális szempontok alapján vártnál lassabban indult, de év végéig jelentős tömeg számára jelenthet menedéket,
- a közszolgákat segítő lehetőségek mértéküket és igénybe vételük volumenét tekintve is kisebb jelentőségűek,
- a hitelek átláthatóvá tételének lehetősége nem érte el a devizahitelesek ingerküszöbét,
- a 90 napon túli késedelemben lévőket segítő programok csak a következő hónapokban hozhatnak eredményeket. Jelen állás szerint akkor is csak szerényeket, így a banki portfóliótisztítás munkájának jó része későbbre marad.

Küzdelmes 10 évre kell berendezkedni (Interjú)

Az eurozóna alapvető problémája, hogy amíg nem jön valaki, aki kimondja, hogy a periférikus országoknak nem kell mindent visszafizetniük, addig a piac nem fog hinni a válságkezelésben - nyilatkozta Zsoldos István, a MOL vezető elemzője a Portfolio.hu-nak. Zsoldos szerint Görögországban a strukturális változások lassúak, így nagyon könnyen bekövetkezhet egy következő újabb csődesemény. Ahogy Európában, úgy Magyarországon is küzdelmes 10 évre kell berendezkedni. Olyan nem lesz, hogy csak ülünk, és már nem kell változnunk - véli az elemző.

A lakosság szereti, a profik viszont kerülik az államkötvényeket

Az elmúlt hónapban tovább romlottak a világgazdasági kilátások, köszönhetően a már jelenleg is recesszióban lévő európai mellett az amerikai és kínai lassulásnak, aggodalmakból pedig ezúttal sem volt hiány az eurózónában. Ennek ellenére a tőkepiacok mérsékelt optimista hangulatban kúsztak felfelé, ami a hazai alapkezelők szerint inkább nyújt jó lehetőséget a kockázatos kitettség csökkentésére, mintsem vásárlásra. Különösen a hazai kötvénykitettség csökkentése terén volt konszenzus a megkérdezett alapkezelők körében, a jelenlegi hozamszintek mellett a szakértők többsége ugyanis már nem tartja vonzónak az államkötvényeket, egyes vélemények szerint pedig a piac már túlárazta az IMF tárgyalásokat.

Felvesszük a versenyt a banki informatikában (Interjú)

Informatikai szempontból nem jelentős a magyarországi pénzintézetek lemaradása Nyugat-Európához képest, a magyar IT-cégek pedig "helyismeretüknek" köszönhetően versenyelőnyt élveznek körükben a külföldiekkel szemben - mondja a Portfolio.hu-nak adott interjújában Kő Róbert, a tőkepiaci szoftverrendszerek területén piacvezető Dorsum Zrt. vezérigazgatója. Szerinte a XETRA kereskedési rendszer megjelenése nemcsak kihívás, de új lehetőség is számukra, technológiai szempontból pedig továbbra is a mobil és tablet alkalmazások határozzák meg a közeljövő haladási irányát.

Modellváltás jöhet a hazai brókerpiacon - Interjú

Meglepetésként hatott a Concorde vezérigazgatói székében történt változás pénteki bejelentése, melynek hátteréről, a hazai brókerpiac jövőjéről, a vállalat középtávú terveiről és célkitűzéseiről a Concorde-nál ezentúl külső tanácsadói szerepet betöltő Pál Árpáddal és a brókercég vezetésével újonnan megbízott Régely Károllyal beszélgettünk.

A menedzserek szerint a fő hangsúlyt a tranzakciók számára helyező brókercégek közül sokan már az idei évben kieshetnek a piacról, így a Concorde akár akvizíciós szereplőként is megjelenhet. A nyomott forgalom egy ponton túl modellváltásra kényszerítheti a brókercégeket, a nagy nemzetközi szolgáltatók például a kereskedési rendszereikkel általában nem termelnek nyereséget, hanem az egyéb típusú bevételekből profitálnak. A Concorde stratégiájában ennek megfelelően már most is nagy hangsúlyt helyez a fix állományi díjas bevételek erősítésére, mely stabilabb pozíciót jelent a kereskedési aktivitás mérséklődése közepette. A kedvezőtlen piaci környezet és erős verseny miatt a technikailag már elkészült online platform elindítása is várat magára, azzal akkor indulhat el a társaság, ha a szolgáltatói piac elkezd megtisztulni, vagy a tranzakciós típusú árbevételek növekedési pályára állnak.

Nem lesz itt recesszió - Mit mutat a részvény- és a kötvénypiac?

A közelmúltban egyre inkább reflektorfénybe kerültek az amerikai gazdasági folyamatok, valamint a fellendüléssel kapcsolatos aggodalmak, ami nem meglepő, tudva, hogy az év végéig kifut a fiskális stimulusok nagy része. Az idei évi GDP-növekedési várakozások szinte minden nagy befektetési banknál és elemzőháznál romlottak, egyesek pedig már arról beszélnek, hogy az USA recesszióban van. Az alábbiakban annak jártunk utána, hogy a befektetőknek kell-e egy közelgő amerikai recessziótól tartani. Vizsgálódásaink azt mutatták, hogy az ilyen jellegű kijelentéseket sem a részvény, sem a kötvénypiac viselkedése nem támasztja alá, ahogy a többi fontosabb leading indikátor alakulása sem.

Csődkockázat: lekerülhetünk az élről, mélyben a devizás hozamaink

Az utóbbi napokban bekövetkezett jelentős magyar CDS-felár eséssel megnyílt a lehetősége annak, hogy végre ne Magyarország legyen a térségben a legnagyobb csődkockázati valószínűséggel rendelkező ország. Úgy tűnik, hogy a horvátok veszik át tőlünk ezt a szomorú helyezést, persze ha a románoknál a belpolitikai válság súlyosbodik, akkor könnyen lehet, hogy ők "törnek az élre". Nemcsak a forint erősödésére és a magyar CDS-felár esésére, hanem a devizaalapú államkötvény hozamoknál mindezzel párhuzamosan bekövetkezett jelentős hozamesésre is érdemes egy pillantást vetni, mivel régen láttuk már ilyen mélyen azokat. Aki január elején 10% körüli hozamszinten 8 éves magyar, euróalapú államkötvényt vett, az most 20% körüli pluszban állhat a pozíciójával, ha eltekintünk a deviza árfolyammozgásoktól.

Jóárasították a Magyar Telekomot - Most kell megvenni?

A Magyar Telekom részvényei március eleje óta több mint 25 százalékkal kerültek lejjebb, eközben a 10 éves magyar állampapír-hozamok is lefelé vették az irányt. A két folyamat eredőjeként az MTel papírjai osztalék-alapon igencsak vonzónak tűnnek, a válság kitörése óta csupán 2 olyan alkalom volt, amikor a mostanihoz hasonló prémiumot nyújtottak a társaság részvényei a 10 éves magyar állampapírokhoz képest. Érdemes azonban a kockázatokkal is tisztában lenni, hiszen az állami mobilcég piacra lépése, a telefonadó, vagy a magyar gazdaság lassulása nem éppen pozitívan hatnak a vállalat üzletmenetére.

Itt a lista a legjobban teljesítő "magyar hedge fundokról"

A hazai befektetési alap piacon a kisbefektetők kedvencei továbbra is az abszolút hozamú alapok, amelyek a portfólió menedzser döntései szerint aktívan kezelik a befektetett pénzeket a legmagasabb hozam reményében. A népszerűség érthető is, hiszen nem csak az elmúlt félévben, de a válságokkal tarkított elmúlt 5 évben is felülteljesítették átlagosan a "kockázatmentesnek" számító RMAX index hozamát (ugyanez például a részvényalapokra nem mondható el). A teljesítmények között persze igen nagy a szórás, az elmúlt félévben a hozamok például 18 és -47 százalék között szóródtak. A folyamatos tőkebeáramlásnak köszönhetően az abszolút hozamú alapok már 165 milliárd forintot kezelnek, amellyel a hazai befektetési tortából 5,1 százalékos szeletet hasítanak ki, lassan elérve a zártkörű- és a részvényalapok részesedését.

Mit tehet az E-Star, ha tényleg szükség lesz a pénzre?

Tegnap soha nem látott mélységbe zuhant az E-Star árfolyama, miközben a másodlagos piacon forgó 2014-es lejáratú kötvények hozama is eddig nem látott magasságokba ugrott. Az októberi kötvénylejárathoz közeledve továbbra is a likviditási félelmek dominálnak a részvény piacán. A vállalat a kötvénytartozások kiegyenlítéséhez szükséges forrásokhoz több módon is hozzájuthatna - többek között az önkormányzati kintlévőségek beszedésén, alárendelt tulajdonosi kölcsöntőkén, tőkeemelésen, újabb hitelfelvételen, vagy eszközértékesítéseken keresztül -, azonban közelebbről is megvizsgálva ezeket a lehetőségeket, egyik sikerét sem lehet a jelenlegi körülmények között biztosra venni. A vállalat piacán mutatkozó aggodalmak enyhülésére akkor kerülhetne sor, ha az említett pontok valamelyikében megnyugtató előrelépést sikerülne tenni az előttünk álló hetekben (nem elfeledve, hogy az idő egyre inkább szorít).

Az év bankbotránya - Kérdések és válaszok az ügy hátteréről

Az év eddigi legnagyobb vihart kavaró, és várhatóan legtöbb kárt okozó botrányával állnak szemben ezekben a hetekben is a világ legnagyobb bankjai. A bankközi kamatlábak (elsősorban a LIBOR) manipulálásával olyan lavina indult el, amely szó szerint alapjaiban rengeti meg a pénzügyi szektort. Sok százmilliárd dolláros nagyságrendet képviselő pénzügyi termékek követték eddig referencia-kamatlábként a LIBOR alakulását. Cikkünkben hét kérdésre adott válasz segítségével mutatjuk be a botrány hátterét és az üggyel kapcsolatos dilemmákat.

Nagyon jót tenne az IMF- megállapodás a privátbankoknak

A magyar piacon 2006-ban indította el az Erste a privátbanki üzletágát, amely a külső akvizíciónak és a belső szegmentációnak köszönhetően gyors bővülést tudott felmutatni az utóbbi években. Kállay András, az Erste Private Banking igazgatója szerint az Ausztriában jól működő modell itthon is életképesnek bizonyult, annál is inkább, hiszen az ügyféligények és árazási logika alapján sokkal közelebb áll a piac hozzánk, mint hinnénk. Az igazgató szerint a válság miatt megkésve nálunk is elkezdődhet a konszolidáció, a mérethatékonyság ugyanis felértékelődik, ami a következő években akár újabb akvizíciós lehetőséget teremthet az Erste számára. Növekedési potenciál a bankon belül a prémium banki szegmensnél van, ezért is döntöttek úgy a bankban, hogy a háromszintű kiszolgálási modellre térnek át, amely később a privátbanki szegmensre is hatással lehet. Az ügyfeleket illetően jelentős változás nem történt az elmúlt hónapokban, szerencsére a januári turbulencia az IMF tárgyalások elhúzódása ellenére most nem következett be.

Veszélyben a kuponcégek? - Kivégezték a Groupont

A részvénykibocsátás óta szinte megállás nélkül esik a Groupon árfolyama és nemrég újabb történelmi mélypontot ért el 7,25 dolláron, ami azt jelenti, hogy a novemberi tőzsdére lépése óta mintegy 60%-ot veszített értékéből a papír. Már a részvénykibocsátást megelőzően sok elemző szkeptikus volt a vállalat üzleti modelljével kapcsolatban, ami indokolhatja a zuhanást. Azóta pedig a rosszul sikerült Facebook-IPO és a cég pénzügyi beszámolóinak módosításai sem hatottak támogatólag az árfolyamra.

A végtörlesztés a kötvényalapokat is magával rántotta

A hazai kötvénypiac 2011 nyara óta egy hullámvasúthoz hasonlított, ennek ellenére 2012 közepére kitisztult az ég, a hosszabb kötvényindexek pedig 5 százalék feletti hozamot tudtak hozni éves szinten. A kötvényalapok kezelői a vadul csapkodó árfolyamok ellenére tudták tartani a referencia-indexekkel a lépést, azonban egy-egy alapkezelő belefutott olyan pozíciókba, amelyek a teljesítményt erőteljesen lerontották. A Portfolio.hu gyűjtése alapján egyéves időtávon akár 8 százalékos hozamot is elérhettünk a kötvényalapokkal, viszont akadt olyan alap is, amely mindössze 0,5 százalékot hozott. Vélhetően az akciós betéti kamatoktól elmaradó hozamok, illetve a végtörlesztés miatt erőteljes tőkekivonás indult el a szektorból, fél év alatt a kezelt vagyon 20 százalék távozott a szektorból.

Négyszázmilliárdos aknát hagytak hátra a képviselők

A parlamenti képviselők csütörtökön elfogadták a 2013-as költségvetés főszámait. A szavazás előtt, a munkahelyvédelmi akciótervvel kapcsolatban végrehajtott módosítások azonban csak tovább fokozták a hiánycél teljesíthetőségének kockázatát. A GDP 1%-át meghaladó (közel 400 milliárd forintos) feszültség keletkezhet jövőre könnyedén a költségvetésben.

Bizonytalan lábakra állították a 2013-as költségvetést

A parlamenti képviselők csütörtök délután elfogadták a 2013-as költségvetés főszámait a költségvetési bizottság módosító javaslata alapján. Ezek szerint jövőre 15083 milliárd forintos bevételből gazdálkodhat az állam, a kiadások 15733 milliárd forintra rúgnak, míg a hiány 653 milliárd forint lesz. Az eredeti tervezethez képest a Parlament 260 milliárddal növelte a kiadási oldalt, és 284 milliárddal a bevételi oldalt, ezzel tehát a hiány is 24 milliárddal alacsonyabb lett. A képviselők döntöttek a munkahelyvédelmi terv hatásainak átvezetéséről és a tranzakciós illetékből származó bevétel csökkentéséről. Ezek a változások bizonytalan alapokra helyezik a jövő évi büdzsét.

A mostani szavazás után a részletes vitára az őszi ülésszakban kerül sor, a zárószavazás pedig szeptemberben lehet. Vagyis ősszel még lesz lehetőség a 2013-as költségvetés módosítására.

Itt a legjobb hazai részvényalapok listája

Újabb nehéz félévet zártak a hazai részvényalapok. A világ részvénypiacai az első negyedév optimista raliját követően lefelé vették az irányt, végül a tavalyi záró szintek közelében zárták a félévet. Ebben a környezetben a részvényalapok fele tudta pluszban zárni a félévet, noha ezek nagy része devizás alap volt, amelyek forintban mért teljesítménye a forint erősödése miatt lényegesen gyengébb lehetett. A forintos alapok a félévet átlagosan 0,24 százalékos veszteséggel zárták, a közel 19,5 milliárd forintos vagyoncsökkenése azonban inkább az alapok nettó értékesítésének volt köszönhető. Annak ellenére, hogy az elmúlt másfél évben a részvényalapok vagyona lefeleződött, az alapok száma folyamatosan emelkedett.

Néhány napon múlhat a több ezerszeres hozam

A hosszú távú részvénypiaci befektetésekről és a buy and hold stratégiáról mindenkinek Warren Buffett juthat egyből az eszébe, aki meglehetősen eredményes volt ebben a műfajban és méltán kiérdemli korunk egyik legsikeresebb befektetőjének címét. Az alábbiakban az említett buy and hold és a piaci időzítésen alapuló befektetési stratégiákat vetettük össze, kiemelt figyelmet fordítva azok előnyeire és hátrányaira, valamint a múltbeli hozamokra. Az eredmények alapján elmondható, hogy sikeres piaci időzítéssel a buy and hold stratégiát felül lehet teljesíteni, ehhez azonban az szükséges, hogy a befektető konzisztensen jól eltalálja a be és kiszállási pontokat. Ez utóbbi kritikus, a befektetések hozamát ugyanis lényegében néhány nap teljesítménye határozza meg. Azoknak a befektetőknek, akiknek sikerült az elmúlt mintegy 50 évben elkerülni a kiugróan gyenge napokat az amerikai részvénypiacon, befektetéseiken több ezerszeres hozamot realizálhattak.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Végzetes háború törhet ki az USA és Kína között - Pillanatokon belül hatalmas fordulatra lesz szükség Magyarországon
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kedves Olvasónk!

A Portfolio híreinek, elemzéseinek többségét előfizetés nélkül olvashatod. Ez azért van így, mert a hirdetések jelentik szerkesztőségünk legfontosabb bevételi forrását. A célunk az, hogy ez hosszú távon is így maradjon.

Kérünk, ne használj adblockert, és olvasd tovább a Portfolio-t!