Japán a genderizmus és a bevándorlás fellegvára lesz?
Gazdaság

Japán a genderizmus és a bevándorlás fellegvára lesz?

Lovászy László
Ha ennek a cikknek a címében szereplő kérdésre röviden szeretnénk válaszolni, annyit mondhatnánk, hogy nem éppenséggel - csak talán családbarátabb lesz. Nagyon érdekes folyamatok zajlanak a világ egyik legalacsonyabb termékenységi számmal, ámde sok szempontból az egyik legfejlettebb gazdasággal rendelkező országban. A napokban jelent meg az a hír, hogy a japán kormányzat immáron támogatja a bevándorlást. Világosan látni kell azt, hogy nem egészen erről van szó: a japán kormányzat határozott idejű, letelepedéssel nem járó és családegyesítést kizáró munkavállalást támogatja 2019 áprilisától bizonyos, alacsonyabb szintű munkakörökben, egy előre meghatározott kvóta alapján, amely 5 év alatt 345 ezer főt jelent, ami egy 127 milliós országban kevesebb, mint a népesség 3 ezreléke.
Induljunk onnan, hogy 2018-ban történelmi szintre süllyedt a megszületett gyermekek száma, ugyanis 120 éve nem jött világra olyan kevés gyermek Japánban, mint tavaly. Annak ellenére, hogy a japán nők foglalkoztatottsága még mindig csak az 50%-ot éri el, amely jelentősen elmarad a nyugat-európai országok átlagától (a japán mutató 3%-kal marad el a magyar, 5%-kal a német és 6%-kal az amerikai adattól). A versenyszférában a japán nők mindössze 4%-a rendelkezik vezetői, menedzseri állással, ami még a kínai adatnak is alig fele. Ez utóbbi kérdéskörben Magyarország - talán nem is ismert módon - a legtöbb nyugat-európai országot is veri, mint például Franciaországot, Belgiumot, Svédországot vagy Hollandiát, hiszen ezen a téren a hatodikak vagyunk az EU-ban.

A címben szereplő kérdés onnan ered, hogy Abe Sinzó, a japán nők foglalkoztatási szintjének emelését célzó kormányzati politika bevezetését 2013-ban meghirdető konzervatív japán kormányfő, a "womenomics" atyja, tavaly találkozott a norvég kormányfővel, Erna Solberggel. A tárgyalások egyik kiemelt témája a nemi egyenlőség és a gyermekvállalás volt.

A japán kormány újabban számos intézkedéssel (bölcsődék építésével, adminisztratív eszközökkel, illetve pénzügyi ösztönzőkkel is) ösztönzi a gyermekvállalást, ambiciózusan megcélozva azt, hogy 2026-ra a termékenységi rátát 1,8-ra emeljék az országban - ám az eredmények egyelőre elmaradtak. Mi lehet ennek az oka?

Lehet, hogy máshonnan kell megközelíteni a kérdést? Vizsgáljuk meg a kérdéskört a férfiak oldaláról: Japán híres-hírhedt a férfi-központúnak tartott tradícióiról és a halálba dolgozás (karōshi) jelenségéről is, amelynek egyik eredménye mára az, hogy - többek közt - a japán nők nem házasodnak és egyre kevésbé vállalnak gyermeket. Akinek van gyermeke, az a munka mellett is hozzávetőlegesen ötször annyi időt tölt el a háztartással és gyermekneveléssel, mint a férje a New York Times riportja szerint. Ráadásul, Japán a fejlett országok körében az egyik legalacsonyabb, ha nem éppen a legalacsonyabb termelékenységi mutatóval rendelkezik - a hosszú munkaidő nem párosul hatékonysággal és produktivitással. Magyarán a japán munkahelyeken a jelenlétet és a formalitásokat vélhetően jobban elvárják, mint az eredményességet.

Sőt, a fiatal japán férfiak egyre kevésbé hajlandóak elhagyni még a saját szobájukat (hikikomori) is, rettegve a társadalmi és családi felelősségvállalástól. Már Európában is terjed a 30 feletti, éjjel-nappal a számítógépeiken játszó férfiak száma, aránya, olyannyira, hogy a WHO, az ENSZ egészségügyi világszervezete hivatalosan is rögzítette a számítógépes játék-függést, mint szenvedélybetegséget. Az is közismert, hogy a vezető szenvedélybetegségek - drogfogyasztás és alkoholizmus - körében szintén jóval több a férfi, mint nő.

A japán kormány a legújabb intézkedésekkel már arra kívánja a férfiakat rávenni, hogy több időt töltsenek a családjukkal és többet is fogyasszanak, ami a gazdasági növekedésnek és a gyermekvállalásnak is jót tesz. Mindez egyúttal a munkaerőpiacra (vissza)térő nők munkavégzését, szakmai helytállását is megkönnyítené, mert az idősödő társadalomban egyre inkább a teljes foglalkoztatást kell elérni a fenntarthatóság érdekében.

Emellett a robotikába, mesterséges intelligenciába is egyre komolyabb összegeket invesztál a japán kormány. Csak emlékeztetőül: 1990-ban még ugyanannyiba került egy robot költsége az USA-ban, mint az emberi munkaerő, csak éppen a legtöbb területen korlátozott volt a robotok alkalmazhatósága. 2015-re az emberi munkaerő költsége 110%-kal nőtt, míg a robotoké több mint 50%-kal csökkent. Ráadásul, a mesterséges intelligencia teljesítménybeli ugrása előtt vagyunk még és egyre több területen alkalmazhatóak a gépek.

Nagy kérdés, hogy mi lesz a férfiakkal és mire kell felkészülni a jövőben, különösen az automatizáció és a mesterséges intelligencia korában? És az is, hogy a sok helyen elvárt bevándorlás támogatása (a határozott idejű, kontrollált munkavállalás támogatása helyett) milyen következményekkel jár akkor, ha az automatizáció a közeljövőben felgyorsul. A McKinsey elemzőház 2017. májusi átfogó jelentése szerint a digitalizáció összességében még mindig gyerekcipőben jár, hiszen még az USA-ban is csak legfeljebb 20%-ban aknázhatták ki a digitalizáció potenciális lehetőségeit (ez az arány az EU-ban még kisebb: 12%). Ami pedig a munkahelyek jövőjét illeti: közel kétharmaduk akár 30%-ban automatizálható lesz a jövőben, azaz közel minden második munkahelynek csak a 70%-a maradhat meg. Ide tartoznak - többek közt - például a turizmus, az egészségügy, a közlekedés és a logisztika, illetve az informatikai állások egy jelentős része. Az becslések szerint a világgazdaság közel 50%-át, illetve 1,2 milliárd munkavállalót fog érinteni az automatizáció.

A japán kormányzat úgy tervezi, hogy az ipar területén dolgozó munkásokra jelenleg fordított költségek már 2025-re mintegy egynegyedükkel fognak csökkenni. A jelenlegi, 2025-ig terjedő előrejelzések alapján az újabb robotok már akár 30%-kal is növelhetik az egyes iparágak termelékenységét, mintegy 20%-kal csökkentve a munkaerőköltségeket (elsősorban az USA-ban, Kínában és Németországban).

Kérdés az is, hogy ezzel párhuzamosan a ma már egyre világosabban látható trend alapján - a közepes végzettségűek egyre nagyobb mértékű kiszorulása a munkaerőpiacon a szolgáltatói és termelői szektor egyes részein - mi fog bekövetkezni az alacsonyabb szintű (és jelenleg egyre emelkedő bérezésű) munkakörökben a megugró munkaerő-kínálat esetében?

Végezetül, mekkora hatása lesz a norvég példának és hozzáállásnak Japánban? Nehéz megmondani, egy valami azonban biztos: bár Norvégia azon kevés európai ország közé tartozik, ahol a termékenységi ráta 1,9 felett volt nemrég, ami megközelíti a természetes reprodukció szintjét, de 2009 óta ott is folyamatosan esik ez a mutató és jelenleg már 1,6 körül van, ami nincs is olyan messze a tavalyi magyar mutatótól (1,5), amely azonban folyamatosan emelkedik.
A szerző Lovászy László, ENSZ szakértő
(Címlapkép: Shutterstock)
huawei trump tavkozles 5g halozat
forint készpénz
koronavirus2
masterplast
Duna House
Frankfurti tőzsde
bet
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
Esti webinárium
A kezdőket gyakran megrémíti a volatilitás, pedig az előnyünkre tudják fordítani.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
koronavirus2