A legkisebb cégek is milliókat spórolhatnának – mégis kevesen élnek a lehetőséggel

Magyarországon évente nagyságrendileg 15 ezer gazdasági jellegű per van, és mindössze 6 százalékuk végére tesznek pontot valamilyen alternatív módon. Az utóbbi kategóriába tartoznak a békéltető fórumok és a gazdasági mediáció is.

Munkahelyi konfliktusok kezelésére is kiváló megoldás, például ha az ügyvezetők között merül fel valamilyen probléma, vagy a munkatársak közötti viták feloldására, de akár a munkaviszony megszűntetésének humánus módjára is

– mondta a Portfolio-nak Szilágyi András, a BKIK mediációs és jogi osztályának elnöke, jellemzően milyen esetekben jöhet szóba a mediáció.

"Cégek közötti vitás esetekben szintén jó választás lehet a módszer, például ha fennáll egy szerződéses viszony, azonban az egyik fél késik a teljesítéssel, holott megvan erre a szándéka. Fontos, hogy az meglegyen, hiszen a módszer lényege a konstruktív együttműködés és kommunikáció eredményeként egy érdekközpontú egyezség meghozatala. Időhúzásra nem alkalmas, a mediáció lényege épp az, hogy gyors és hatékony, hiszen néhány óra alatt eredményes lehet és a felek önkéntesen teljesítik" – tette hozzá. A szakember szerint károkozás és kártérítés esetén is érdemes a cégeknek peres eljárás helyett megfontolniuk a mediátor felkeresését, ahogy egy projekt alapú munka során felmerülő vitás eset megoldására is kiváló a módszer.

A munkafolyamatban részt vevőkkel együtt gyorsan, hatékonyan tudunk utánajárni, kinek mi a valós érdeke és szándéka, milyen alternatívák kínálkoznak az egyezségre, a jövőbeni együttműködésre

– mondta Szilágyi András, aki szerint a csődegyezségig bezárólag van helye a mediációnak.

A szakember kifejtette, nem ritka az sem, hogy ha egy cég két ügyvezetője válik el éppen, akkor a magánéleti kérdéseket a válási mediáció során, az üzleti kérdéseket pedig a gazdasági során rendezik. A generációváltás szintén egy olyan folyamat, amelyben nagyon sokat tud segíteni egy mediátor bevonása.

"A kkv-t érintő generációváltás problémakörében találkoztunk már olyannal, hogy egy vállalkozásnál azt mondták az alkalmazottak, hogy amennyiben a céget az ügyvezető nyugdíjazása után a fia vezeti, felmondanak, mert nem tudnak vele együttműködni. Ilyen esetben egy mediátor szakember közelíteni tudja az álláspontokat, segíthet feloldani a valódi konfliktusokat és gördülékenyebbé tenni a cégutódlást"– mondta.

A mediáció mindkét fél akaratával összhangban, közös kérelemre indul, célja a win-win megoldás, ennek megfelelően mindkét oldal elégedett a kimenetellel.

A módszer ráadásul forintokban kifejezhető, komolyabb versenyelőnyt hordoz a nagyságrendileg magasabb költséggel és időigénnyel járó bírósági eljárással szemben: egy mediációs ülés költsége átlagosan 15-25 ezer forintos óradíjjal kalkulálható,

miközben a bizonytalan kimenetelű peres eljárások megindításához önmagában 6 százalékos illetéket (5 millió forint pertárgyértéknél 300 ezer forintot) kell fizetni és sokszor éveken keresztül elhúzódnak , a folyamat átlagosan három-hat ülés után lezárhatók.

"Tapasztalatok szerint a felek a mediáció során kötött megállapodások 85-90 százalékát önként be is tartják, hiszen maguk dolgozták ki. Arról nem beszélve, hogy az eljárás joglemondást sem jelent, mivel a felek előtt változatlanul nyitva marad a bírósági út, ugyanakkor az egész eljárás kockázatmentes: a mediátort időbeni korlát nélkül titoktartás terheli, egy esetleges későbbi bírósági eljárás során megtagadhatja a tanúvallomást" – tudtuk meg Szilágyitól, aki elmondta, a BKIK Mediátorképző Akadémia gazdasági mediátorképzését eddig körülbelül 50-en végezték el, minősített szakembereik készséggel várják az ügyfeleket.

Rengeteget költenek a cégek a vitás esetek rendezésére

A BKIK és a KEMI tavaly novemberben átfogó kutatás keretében vizsgálta a cégek munkahelyi konfliktusokhoz való viszonyát. A kutatásban megkérdezettek szerint jelentős összegeket emésztenek fel a nem megoldott vagy nem megfelelően megoldott konfliktusok.

A legtöbben (34%) úgy vélik, hogy a cégeknek éves szinten 5-10 százalékos költségvetési terhet jelent a vitás helyzetek kialakulása és kezelése, de sokan (30,9%) teszik ezt a tételt 10-20 százalék közöttire, 14,2 százalék szerint pedig a 20 százalékot is meghaladja a költségvetési hatás.

Címlapkép: Getty Images