svájc ipari munkás dolgozó koronavírus járvány maszk
Gazdaság

Megjelent a Kurzarbeit-tájékoztató! És vele együtt az újabb buktatók

Megjelent az új bértámogatási rendszerhez kapcsolódó, sokak által várt tájékoztató, valamint a benyújtáshoz szükséges formanyomtatványok és nyilatkozatok a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján. Ezeket átvizsgálva az látható, hogy a már sok helyen és sokszor említett kritika mellett, miszerint a bértámogatás lehívása rendkívüli adminisztrációt igényel, újabb és jóval hangsúlyosabb kérdések merülnek fel az alkalmazhatóságáról.

Fajcsák Gábor, az RSM partnerének és adóüzletág-vezetőjének írását közöljük.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

Fontos dokumentumok jelentek meg

Nagypénteken tették közzé a jelenlegi veszélyhelyzet gazdasági hatásainak enyhítését célzó bértámogatási rendszer szabályait tartalmazó kormányrendeletet, amely azonban még sok kérdést nyitva hagyott az egyes alkalmazási szabályokat illetően. A napokban az NFSZ honlapján megjelent

a már részletszabályokat is tartalmazó tájékoztató, illetve több egyéb szükséges dokumentum mellett a benyújtandó kérelem is.

A támogatás igénybevételéhez kapcsolódó adminisztrációs terhekre vonatkozó kritikákon túl már a támogatás alkalmazhatóságát a támogatás mértéke és a támogatásra jogosultak köre szempontjából is több kritika érte. Az újonnan megjelent információk alapján azonban érdemes megvizsgálni a bértámogatást az odaítélésére kialakított szempontrendszer oldaláról is.

Szubjektív elemek

Nagyon fontos előzetesen kijelenteni, hogy sajnos sem a támogatás igénylésére kiadott formanyomtatvány, sem a kapcsolódó tájékoztató nem tartalmaz a támogatás odaítélésének szempontrendszeréről, elbírálási kritériumairól részletes információkat. Ennek hiánya azért tűnik kritikusnak, mert a támogatás szabályai számos szubjektív, azaz a kérelmet elbíráló kormányhivatal döntésére bízott elemet tartalmaznak, amelyekkel kapcsolatos döntési szempontok megismerése nagy segítséget nyújthatna a kérelmezők számára ahhoz, hogy kérelmük kedvező elbírálásra kerüljön. Ilyen szubjektív szempont annak igazolása, hogy a társaság a csökkentett munkavégzést olyan tényezők miatt vezette be, melyek a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben állnak. Nincsen arra vonatkozó pontos iránymutatás, hogy mit jelent a közvetlen és szoros kapcsolat. A kérelem tartalmaz a tényezőkre vonatkozó választási lehetőségeket, mint például a beszállítói lánc elakadása vagy a rendelésállomány csökkenése, ugyanakkor azt, hogy ezekkel kapcsolatban hol kezdődik a válsághelyzettel való szoros összefüggés határa, azt a tájékoztató alapján nem lehet eldönteni. Kimutatható-e például kétséget kizáróan minden termékről, hogy az iránta tanúsított kereslet csökkenése miért következett be. Nyilvánvalóan van olyan termék, mely esetében ez lehetséges, de olyan is akadhat, amelynél nem.

Az előbbi, az objektív és gyors elbírálást biztosító szempontrendszer problematikájánál még izgalmasabb, ha azt vizsgáljuk, hogy milyen módon befolyásolja majd a kormányhivatal döntését a társaság arra a következő két kérdésre adott válasza, hogy milyen intézkedéseket tett már és milyen intézkedéseket tervez még tenni a jövőben a gazdasági nehézségeinek enyhítésére. Ezek közül is az elsőt érdemes tüzetesebben megvizsgálni, ugyanis a kérelem számos előre megadott válaszlehetőséget tartalmaz, melyek között szinte csak olyanokat találunk, amely – az elbírálásban való szerepétől függően – jelentősen csökkentheti a támogatásra jogosultak körét és mértékét.

Nézzük ezeket a választási lehetőségeket a kérelem szerinti pontos sorrendben:

  1. arra alkalmas munkakörökben munkaidőkeretet vezetett be
  2. munkáltató által kiadható szabadság kiadása
  3. létszám racionalizálás történt
  4. üzletmenet, beszállítói kör átalakítása, új piacok feltárása
  5. állásidő, fizetés nélküli szabadság elrendelése
  6. létszámstop, felvételek szüneteltetése
  7. egyéb

Pontról pontra

A fenti lehetőségek közül a negyedik és hatodik pont – bár a negyedik pont értékelési szempontjai sem egyértelműek már feltétlenül – kevésbé tűnik az alkalmazás korlátjának, ezért ezekkel a pontokkal nem foglalkoznék. A többi lehetőség azonban már igen komoly kérdéseket vet fel abból a szempontból, hogy hogyan befolyásolja az erre adott, illetve esetlegesen nem adott válasz a kérelem elbírálását.

Az első pontban vizsgált munkaidőkeret bevezetése esetén ugyanis azon dolgozókra, akiket eszerint foglalkoztatnak, nem jár a támogatás. Kérdés, hogy ha ez bevezethető, de a munkáltató nem tette meg, akkor emiatt elutasításra kerül-e a kérelme. A munkaidőkeretre vonatkozó szabályokból itt mindenképpen ki kell emelni és egy példával illusztrálni azt a tényt, hogy ha most pl. egy vendéglátóhely 3 hónapig zárva tart, akkor – feltéve, hogy van erre pénze – megteheti, hogy a munkavállalóit munkaidőkeretben tovább foglalkoztatja, fizeti a teljes bérüket miközben ők nem dolgoznak, ugyanakkor miután újranyitott, akkor akár heti 48 órában is dolgoztathatja majd őket addig, amíg ezt a 3 hónapot le nem dolgozzák. Ekkor a heti plusz 8 óra munkáért nem jár több pénz, hiszen a munkavállalók ezzel a munkaidővel „tartoznak” a nekik korábban a leállás alatt kifizetett munkabér miatt. Mivel a heti ledolgozható munkaidőnek van egy törvényi korlátja, ezért az az idő, amíg ezt a „tartozásukat” a munkavállalók ledolgozzák, akár ötször vagy még több ideig is eltarthat. Nyilván ezért is emelték a munkaidőkeret maximális 6 havi alkalmazhatóságát a támogatás megjelenésével egyidőben 24 hónapra.

A második pontban megfogalmazott válaszlehetőség kapcsán felmerül a kérdés, hogy vajon ki kell-e használnia a munkaadónak az általa kiadható szabadságoknak a teljes 75%-os mértékét, mielőtt a csökkentett munkaidőt bevezetné. Hiszen ha mondjuk a teljes munkavállalói létszáma munkájának csak a felére van szüksége, akkor azt úgy is elérheti, hogy az egyik felét elküldi szabadságra amíg a másik fele dolgozik és ezt mondjuk hetente váltogatja. Ezzel azt a célt elvben eléri, hogy mindenki a korábbi feltételek szerint folytathassa munkáját, azonban ha bevételei csökkenése miatt nem tudja finanszírozni az összes munkavállaló bérét, akkor valószínűleg mégsem marad meg a munkavállalók felének a munkahelye.

Ezt a finanszírozási problémát a harmadik pont tovább feszegeti, ugyanis azt kérdezi, hogy a társaság racionalizálta-e már létszámát. Azaz a munkahelymegőrző támogatás igénylésekor arra a kérdésre kell választ adni, hogy elbocsátottunk-e már dolgozókat. A kérdés itt is az, hogy mit jelent a nem az elbírálás szempontjából. Végezetül – ehhez szorosan kapcsolható – az ötödik pontban még felvetett kérdés, hogy az igénylő társaság elrendelt-e már fizetési nélküli szabadságot a dolgozóinak. Itt csak annyit érdemes megjegyezni mielőtt az előzőek szerinti kérdést újra felvetnénk, hogy a fizetés nélküli szabadságra küldött dolgozók esetében nem jár ez a bértámogatás.

Ezt követően azt gondolom, hogy addig, amíg fentiekre nem születnek válaszok, pontosabb iránymutatások, arról a szubjektív szempontról beszélgetni, hogy mit is jelent az, hogy a munkavállalók megtartása nemzetgazdasági érdek-e, már szinte szükségtelen.

Összességében arra lehet számítani, hogy az előzetes piaci várakozásokhoz képest, a bértámogatás ebben a formában nem tudja elérni a kívánatos célt, újabb lépésekre lesz szükség a koronavírus-járvány gazdasági következményei miatt jelentkező tömeges munkanélküliségi hullám elkerüléséhez.

Fajcsák Gábor, partner, adóüzletág vezető

RSM

A szerzőről

Az RSM közel 30 fős adóüzletágának vezetőjeként hazai és nemzetközi nagyvállatokkal dolgozik együtt, fő szakterületei az adóellenőrzés, digitális adózási megoldások, nemzetközi és belföldi cégstruktúrák kialakítása, cégeladásokhoz és akvizíciókhoz kapcsolódó adótervezés, cégátvilágítás, adókedvezmények, valamint vagyontervezéshez kapcsolódó adótanácsadás. Többéves adóhatósági ellenőrzési tapasztalatot követően több mint 10 éve csatlakozott az RSM Hungary adótanácsadói csapatához.

Címlapkép forrása: MTI/EPA/Keystone/Alessandro Crinari

donaldtrump
Kanada- koronavírus
traders
győr
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. október 8.
Budapest Economic Forum 2020
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Online előadás
A legfontosabb indexek, részvények élő elemzése, ötletelés.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
donaldtrump