
Fajcsák Gábor, az RSM partnerének és adóüzletág-vezetőjének írását közöljük.
Fontos dokumentumok jelentek meg
Nagypénteken tették közzé a jelenlegi veszélyhelyzet gazdasági hatásainak enyhítését célzó bértámogatási rendszer szabályait tartalmazó kormányrendeletet, amely azonban még sok kérdést nyitva hagyott az egyes alkalmazási szabályokat illetően. A napokban az NFSZ honlapján megjelent
a már részletszabályokat is tartalmazó tájékoztató, illetve több egyéb szükséges dokumentum mellett a benyújtandó kérelem is.
A támogatás igénybevételéhez kapcsolódó adminisztrációs terhekre vonatkozó kritikákon túl már a támogatás alkalmazhatóságát a támogatás mértéke és a támogatásra jogosultak köre szempontjából is több kritika érte. Az újonnan megjelent információk alapján azonban érdemes megvizsgálni a bértámogatást az odaítélésére kialakított szempontrendszer oldaláról is.
Szubjektív elemek
Nagyon fontos előzetesen kijelenteni, hogy sajnos sem a támogatás igénylésére kiadott formanyomtatvány, sem a kapcsolódó tájékoztató nem tartalmaz a támogatás odaítélésének szempontrendszeréről, elbírálási kritériumairól részletes információkat. Ennek hiánya azért tűnik kritikusnak, mert a támogatás szabályai számos szubjektív, azaz a kérelmet elbíráló kormányhivatal döntésére bízott elemet tartalmaznak, amelyekkel kapcsolatos döntési szempontok megismerése nagy segítséget nyújthatna a kérelmezők számára ahhoz, hogy kérelmük kedvező elbírálásra kerüljön. Ilyen szubjektív szempont annak igazolása, hogy a társaság a csökkentett munkavégzést olyan tényezők miatt vezette be, melyek a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben állnak. Nincsen arra vonatkozó pontos iránymutatás, hogy mit jelent a közvetlen és szoros kapcsolat. A kérelem tartalmaz a tényezőkre vonatkozó választási lehetőségeket, mint például a beszállítói lánc elakadása vagy a rendelésállomány csökkenése, ugyanakkor azt, hogy ezekkel kapcsolatban hol kezdődik a válsághelyzettel való szoros összefüggés határa, azt a tájékoztató alapján nem lehet eldönteni. Kimutatható-e például kétséget kizáróan minden termékről, hogy az iránta tanúsított kereslet csökkenése miért következett be. Nyilvánvalóan van olyan termék, mely esetében ez lehetséges, de olyan is akadhat, amelynél nem.
Az előbbi, az objektív és gyors elbírálást biztosító szempontrendszer problematikájánál még izgalmasabb, ha azt vizsgáljuk, hogy milyen módon befolyásolja majd a kormányhivatal döntését a társaság arra a következő két kérdésre adott válasza, hogy milyen intézkedéseket tett már és milyen intézkedéseket tervez még tenni a jövőben a gazdasági nehézségeinek enyhítésére. Ezek közül is az elsőt érdemes tüzetesebben megvizsgálni, ugyanis a kérelem számos előre megadott válaszlehetőséget tartalmaz, melyek között szinte csak olyanokat találunk, amely – az elbírálásban való szerepétől függően – jelentősen csökkentheti a támogatásra jogosultak körét és mértékét.
Nézzük ezeket a választási lehetőségeket a kérelem szerinti pontos sorrendben:
- arra alkalmas munkakörökben munkaidőkeretet vezetett be
- munkáltató által kiadható szabadság kiadása
- létszám racionalizálás történt
- üzletmenet, beszállítói kör átalakítása, új piacok feltárása
- állásidő, fizetés nélküli szabadság elrendelése
- létszámstop, felvételek szüneteltetése
- egyéb
Pontról pontra
A fenti lehetőségek közül a negyedik és hatodik pont – bár a negyedik pont értékelési szempontjai sem egyértelműek már feltétlenül – kevésbé tűnik az alkalmazás korlátjának, ezért ezekkel a pontokkal nem foglalkoznék. A többi lehetőség azonban már igen komoly kérdéseket vet fel abból a szempontból, hogy hogyan befolyásolja az erre adott, illetve esetlegesen nem adott válasz a kérelem elbírálását.
Az első pontban vizsgált munkaidőkeret bevezetése esetén ugyanis azon dolgozókra, akiket eszerint foglalkoztatnak, nem jár a támogatás. Kérdés, hogy ha ez bevezethető, de a munkáltató nem tette meg, akkor emiatt elutasításra kerül-e a kérelme. A munkaidőkeretre vonatkozó szabályokból itt mindenképpen ki kell emelni és egy példával illusztrálni azt a tényt, hogy ha most pl. egy vendéglátóhely 3 hónapig zárva tart, akkor – feltéve, hogy van erre pénze – megteheti, hogy a munkavállalóit munkaidőkeretben tovább foglalkoztatja, fizeti a teljes bérüket miközben ők nem dolgoznak, ugyanakkor miután újranyitott, akkor akár heti 48 órában is dolgoztathatja majd őket addig, amíg ezt a 3 hónapot le nem dolgozzák. Ekkor a heti plusz 8 óra munkáért nem jár több pénz, hiszen a munkavállalók ezzel a munkaidővel „tartoznak” a nekik korábban a leállás alatt kifizetett munkabér miatt. Mivel a heti ledolgozható munkaidőnek van egy törvényi korlátja, ezért az az idő, amíg ezt a „tartozásukat” a munkavállalók ledolgozzák, akár ötször vagy még több ideig is eltarthat. Nyilván ezért is emelték a munkaidőkeret maximális 6 havi alkalmazhatóságát a támogatás megjelenésével egyidőben 24 hónapra.
A második pontban megfogalmazott válaszlehetőség kapcsán felmerül a kérdés, hogy vajon ki kell-e használnia a munkaadónak az általa kiadható szabadságoknak a teljes 75%-os mértékét, mielőtt a csökkentett munkaidőt bevezetné. Hiszen ha mondjuk a teljes munkavállalói létszáma munkájának csak a felére van szüksége, akkor azt úgy is elérheti, hogy az egyik felét elküldi szabadságra amíg a másik fele dolgozik és ezt mondjuk hetente váltogatja. Ezzel azt a célt elvben eléri, hogy mindenki a korábbi feltételek szerint folytathassa munkáját, azonban ha bevételei csökkenése miatt nem tudja finanszírozni az összes munkavállaló bérét, akkor valószínűleg mégsem marad meg a munkavállalók felének a munkahelye.
Ezt a finanszírozási problémát a harmadik pont tovább feszegeti, ugyanis azt kérdezi, hogy a társaság racionalizálta-e már létszámát. Azaz a munkahelymegőrző támogatás igénylésekor arra a kérdésre kell választ adni, hogy elbocsátottunk-e már dolgozókat. A kérdés itt is az, hogy mit jelent a nem az elbírálás szempontjából. Végezetül – ehhez szorosan kapcsolható – az ötödik pontban még felvetett kérdés, hogy az igénylő társaság elrendelt-e már fizetési nélküli szabadságot a dolgozóinak. Itt csak annyit érdemes megjegyezni mielőtt az előzőek szerinti kérdést újra felvetnénk, hogy a fizetés nélküli szabadságra küldött dolgozók esetében nem jár ez a bértámogatás.
Ezt követően azt gondolom, hogy addig, amíg fentiekre nem születnek válaszok, pontosabb iránymutatások, arról a szubjektív szempontról beszélgetni, hogy mit is jelent az, hogy a munkavállalók megtartása nemzetgazdasági érdek-e, már szinte szükségtelen.
Összességében arra lehet számítani, hogy az előzetes piaci várakozásokhoz képest, a bértámogatás ebben a formában nem tudja elérni a kívánatos célt, újabb lépésekre lesz szükség a koronavírus-járvány gazdasági következményei miatt jelentkező tömeges munkanélküliségi hullám elkerüléséhez.
Fajcsák Gábor, partner, adóüzletág vezető
RSM
A szerzőről
Az RSM közel 30 fős adóüzletágának vezetőjeként hazai és nemzetközi nagyvállatokkal dolgozik együtt, fő szakterületei az adóellenőrzés, digitális adózási megoldások, nemzetközi és belföldi cégstruktúrák kialakítása, cégeladásokhoz és akvizíciókhoz kapcsolódó adótervezés, cégátvilágítás, adókedvezmények, valamint vagyontervezéshez kapcsolódó adótanácsadás. Többéves adóhatósági ellenőrzési tapasztalatot követően több mint 10 éve csatlakozott az RSM Hungary adótanácsadói csapatához.
Címlapkép forrása: MTI/EPA/Keystone/Alessandro Crinari
Mennyibe kerül az államnak egy Otthon Start lakáshitel, és mennyit kaszálnak rajta a bankok?
Bónusz kérdés-válasz: tényleg felülvizsgálják 5 év után a kamatot?
Meg is érkezett a magyar kormány válasza Trump ultimátumára - Ennek nem fog örülni az amerikai elnök
Szijjártó Péter reagált Trump ötletére.
Káosz az európai reptéren: elaludt a forgalomirányító, nem tudott leszállni az utasszállító
Több száz utas várakozott a levegőben.
Rossz hír érkezett: emelkedik a népszerű streamingplatform havidíja
Minden csomag ára megugrik október 21-től.
Kiakadt a feltörekvő hatalom elnöke - Elegük van Trump játékaiból
Nem örül Washington szankcióinak a déli nagyágyú.
Trump: lehet, hogy szólok Orbán Viktornak, hogy álljon le az orosz olaj vásárlásával
Fordulatokkal teli sajtótájékoztatód ad az amerikai elnök.
A világszervezet szerint világos, mi Izrael célja az újabb invázióval
Nem egy rövid offenzíva látszik kikerekedni.
Trump: Ukrajna legyőzheti Oroszországot, minden területet visszakaphatnak
Erősen megváltozott az elnök álláspontja.
Megsarcolja az OTP a Revolut bankkártyákat?
Szeptember 19-től az OTP Bank új díjat vezetett be, ami a külföldi bankok által kibocsátott bankkártyákat terheli abban az esetben, ha a kérdéses plasztikkal az OTP Bank bankautomatájából ves
Pusztító koktél villámaszályok és hőhullámok
A villámaszályok a klímaváltozás egyik legaggasztóbb jelenségei közé tartoznak, amelyek hatását a szélsőséges hőség drámaian felerősíti.
Az AI nyertesei és vesztesei: Magyarország hátulról az ötödik
A mesterséges intelligencia rohamos terjedése alapjaiban formálja át a gazdasági növekedésről szóló várakozásokat. Cikkünkben bemutatjuk, hogy az AI milyen csatornákon keresztül járulhat ho

Végre egy komoly grafikon
Máris hiányoznak a habkönnyű témák. Nyáron a klímagyilkos Buksiról, a pisztáciáról, a metánt pöfögő marhákról szóltak a hírleveleink - kis cuki témákról, amik nem kavarják... The po

Közép-Európát az összevisszasága teszi alkalmazkodóképessé
Közép-Európa túlélését pont az a töredezettség, autonómiavágy és sokértelműség biztosítja, amit szeretünk benne és amit sokszor fejlődése korlátának tekintünk. Közép-Európa sajá
A társasági adó egy érdekes állatfaj
Az elmúlt héten élénk párbeszéd és találgatás indult az esetleges TAO-emelésről, ezért megkérdeztük Regős Gábort, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászát - lentebb a válaszai. The po
Hogyan finanszírozzuk ma a vállalkozásunkat?
A jelenlegi gazdasági környezetben - emelkedő változó kamat környezetok, szűkülő hitelkeretek, lassuló növekedés és fokozódó piaci bizonytalanság mellett - a vállalatfinanszírozás strat

És a tengeralattjárókat ki fogja szabályozni?
E heti adásunkban mi úszunk, a tengeralattjárók viszont elsüllyednek. Szabó Dávid meg szakért. Valamelyest. Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD After Hours podcastek megtalálhatók..


Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod
Semmi sem állítja meg a forint dicsőséges menetelését?
Lehet még erősebb a hazai fizetőeszköz?
Szinte naponta hagyják abba a tejtermelést a kis tehenészetek
2800-3000 gazdaság maradt a tízezres nagyságrendből.
Megjött az év egyik legjobban várt döntése – Mit várhatnak ettől a befektetők?
Jöhet a kamatcsökkentési ciklus?
