Pierre du Preez szerint, több dolog áll a kockázatitőke piacon tapasztalható rekordmértékű befektetések mögött. Elsősorban az emberek megtapasztalták, hogy a rugalmas technológiai és egészségügyi cégek a pandémia alatt is képesek voltak növekedni. Az említett két szektor nemzetközi gazdaságban mutatott rugalmassága miatt a befektetők rájöttek, hogy az új gazdasági vagy technológiai forradalom – sokszor ipar 4.0-ként hivatkozott folyamat – valóban megérkezett.
Ez a „technológizációs” jelenség a sebességi korlátokat túllépve száguld előre, ahogy a Peter Thiel, a PayPal társalapítója mondta, 2021 a huszonegyedik század első éve.
A dél-afrikai befektető szerint a szektorban áramló rekordösszegű tőkének három alapvető oka van. Az egyik az trend, hogy a legnagyobb kockázatitőke alapok úgynevezett növekedési alapokkal (growth funds vagy annex funds) kiegészülve képessé váltak még több tőke becsatornázására, hogy további tőkeinjekciót nyújthassanak azoknak a globális cégeknek, amelyek extrém növekedési fázisban vannak, gyorsan nő a bevételük és további befektetési körökre van szükségük a tovább terjeszkedéshez.
"Itt azt is fontos megemlíteni, hogy az elmúlt években jelentősen meghosszabbodott az az időszak, amíg egy startupnak befektetésre van szüksége. A dotcom lufi idejét megelőzően, 1999-ben egy startup átlagos életútja az alapítástól az exitig négy és fél évet ölelt fel, ez idő alatt volt szüksége aktív tőketámogatásra. Ez az idő mára megháromszorozódott, átlagban 12 és fél évig vannak magántulajdonban ezek a startupok, mielőtt kivásárolják őket vagy tőzsdére mennek. Ez nemcsak azt jelenti, hogy hosszabb ideig, de több tőkére is szükségük van, ami alapvetően hajtja a befektetési piacot” – mondta a szakember.
A másik ok az NTI-ok (non traditional investors) megjelenése a hagyományos befektetési alapokon keresztül. 2018-ben 100 milliárd dollárt fektettek kockázatitőke alapokba, ez a szám az elmúlt 2 és fél év alatt 250 milliárd dollárra nőtt. Ez azt jelenti, hogy
a klasszikus kockázati tőke piac méretét, a teljes ökoszisztémát az NTI-ok megjelenése néhány év alatt megduplázta.
Tehát összességében három dolog hajtja a kockázatitőke piac rekordméretű növekedését:
- a technológiai és egészségügyi területek válságállósága, a pandémia hatása a digitalizációs fejlesztésekre
- az NTI-ok megjelenése a VC befektetői ökoszisztémában
- a startupok befektetési életútja meghosszabbodott, ami miatt a tőkeigényük is megnőtt
Már korántsem csak az USA a bőség földje
A dél-afrikai befektető arra is kitért, hogy az iparág ma már korántsem olyan Szilícium-völgy központú, mint korábban. „Jelenleg 1600 unikornis (1 milliárd dolláros értéket meghaladó) cég van a világon, ebből 392 köthető a kaliforniai Szilícium-völgyhöz, de ha összeadjuk az Egyesült Államok más tech-hubjaihoz – New York, Boston, Austin stb. – köthető unikornisokat, közel ugyanekora számot kapunk. De ha a világ további szegleteit nézzük Peking is jelentős a maga 113 unikornisával, de szignifikáns a változás Európában is:
Európának és Izraelnek közösen 91 unikornisa van, amelyből 41 az idei év első felében érte el ezt státuszt, vagyis kis túlzással az európai ökoszisztéma – legalábbis az unikornisok tekintetében – hat hónap alatt megduplázódott
– tette hozzá.
Ami Európát illeti, a befektető a 2000 és 2010 közötti időszakot az elveszett évtizednek nevezte, aminek szerinte az volt az oka, hogy bár megvoltak a korai fázisú befektetési alapok, a későbbi, növekedési fázist támogató befektetési alapok azonban hiányoztak, márpedig az ökoszisztéma fejlődéshez mindkettőre szükség van: a cégek végül az Egyesült Államokban kötöttek ki, ahol megkapták a szükséges további tőkeinjekciókat. Azonban 2010-től elkezdett kiteljesedni az ökoszisztéma tőkeoldalról, aminek az eredményeit most láthatjuk.
