autóverseny zászló rajt cél
Gazdaság

Adózás: egy null a sportszeretet javára

Kiss Helga, RSM Hungary
Újabb érdekes adózási kérdésben született ma ítélet az Európai Bíróságon, mely áttörést hozhat minden, a sportreklám lehetőségével élő cégnek, ahol a napi működés mellett a sportszeretet is fontos részt képvisel a vállalati kultúrában.

Az friss Európai Bírósági ítélet egy magyar gépgyártó vállalkozáshoz kötődik, amely megállapodást kötött egy marketingcéggel arról, hogy a 2014-es Magyar Gyorsasági Bajnokság egyik versenyzőjének autóján reklámfelületet vásárol. Az adóhatóság véleménye szerint a reklámszolgáltatás ára magas volt, ellenben az autó mindkét oldalán elhelyezett reklámfelület apró. Ebből az adóhatóság azt a következtetést vonta le, miszerint az ügylet kizárólag azért született meg, hogy az költséget generáljon a gépgyártó vállalkozásnak. Ezért a NAV megtagadta a költségek érvényesítését, és ezzel összefüggésben az általános forgalmi adó levonásba helyezését is.

Az adóhatóság kijelentése szerint a reklámszolgáltatás ára nem állt arányban az igénybe vett szolgáltatástól remélhető nyereséggel, így az nem minősülhet olyan kiadásnak, mely a vállalkozás bevételszerző tevékenységével kapcsolatosan merült fel. Megállapította továbbá, hogy a reklámszolgáltatás nem nyújtott semmilyen hozzáadott értéket az igénybe vevőnek.

Az adólevonási jog érvényesíthetősége került a középpontba

A társaság tiltakozott a NAV megállapítások ellen, és az ügy bírói szakaszba került. Ekkor fordult a magyar bíróság az EU Bíróságához a kérdéssel, hogy összhangban áll-e az uniós joggal az Áfa törvény azon rendelkezése, mely szerint csak a bevételszerző tevékenység érdekében felmerülő kiadások előzetesen felszámított áfa tartalma helyezhető levonásba? További kérdésként merült fel, hogy az adózó által igénybe vett szolgáltatás értékaránytalansága akadályát képezi-e az adólevonási jog érvényesítésének.

Az Unió Bíróságának korábbi ítéleteivel összhangban a döntés ebben az áfakérdésben is az adósemlegesség elvét képviselte.

  1. Kimondta továbbá a Bíróság, hogy ha a felmerült kiadás nincs kifejezetten kizárva az adólevonási jog alkalmazási köréből (pl. luxuskiadások), akkor önmagában az a tényező, hogy nem kapcsolódik hozzá közvetlenül árbevétel növekedés, nem jelenti azt, hogy nem üzleti célú. A reklámköltségek pontos hatékonyságát nehéz megítélni, de a jó hír az, hogy ezt az adóhatóság sem döntheti el önkényesen, mert a Bíróság szerint, ha az igénybe vett szolgáltatások költségeit beépítik az egyes értékesítési ügyletek árába, akkor az adóalany árbevétel‑növekedésének hiánya nem befolyásolhatja a levonási jog gyakorlását.
  2. Kimondta továbbá a Bíróság, hogy ha a felmerült kiadás nincs kifejezetten kizárva az adólevonási jog alkalmazási köréből (pl. luxuskiadások), akkor önmagában az a tényező, hogy nem kapcsolódik hozzá közvetlenül árbevétel növekedés, nem jelenti azt, hogy nem üzleti célú. A reklámköltségek esetében különösen nehéz annak megítélése, hogy mennyire hasznosul az a cég életében, hiszen régóta tudjuk, hogy a reklámköltségek fele ablakon kidobott pénz, csak nem tudjuk melyik fele. A jó hír az, hogy ezt az adóhatóság sem döntheti el önkényesen, mert a Bíróság szerint, ha az igénybe vett szolgáltatások költségeit beépítik az egyes értékesítési ügyletek árába, akkor az adóalany árbevétel‑növekedésének hiánya nem befolyásolhatja a levonási jog gyakorlását.

Az áfalevonási jog a szponzori szerződések összegétől függetlenül fennáll

Az adósemlegesség elvéből következik, hogy ha egy gazdasági tevékenységgel kapcsolatosan felszámítottak előzetes áfát, akkor ahhoz adólevonási jog is kapcsolódik, függetlenül a gazdasági tevékenység céljától és eredményétől (és itt külön fontos hangsúlyozni, hogy gazdasági tevékenységről beszélünk, nem pedig valamilyen fiktív ügyletről). Sőt az adóelvonási jog akkor sem sérülhet, ha végül a tervezett gazdasági tevékenység nem valósul meg, vagy ha – az akarattól független körülmények miatt – mégsem használták fel az adóköteles tevékenységhez.

Pont ezért az Uniós Bíróság külön ki is fejti, hogy a magyar Bíróságnak az a feladata, hogy az ügyben felmerült szponzori szolgáltatásokat az alapján ítélje meg, hogy valóban a cég által gyártott termékek népszerűsítésére irányulnak-e, vagy épp ellenkezőleg, nincs semmilyen kapcsolat a reklámszolgáltatás és a cég gazdasági tevékenysége között! Önmagában az, hogy a szolgáltatás költségei „aránytalanok”, illetve közvetlenül nem eredményeznek bevétel-növekedést, nem zárja ki az üzleti költségként történő besorolásukat – legalábbis az általános forgalmi adó rendszerében.

Címlapkép forrása: Getty Images

Frankfurti tőzsde
fed
forint készpénz bankjegy
vakcina koronavírus
ekb

Kiszámoló Az ingyenesség hatalma

Az emberi viselkedést szeretjük racionálisnak beállítani, de a legtöbb esetben nagyon távol van attól. A közgazdaságnak...

Tematikus PR cikk
Online előadás
Vételi és eladási zónákat azonosítunk, melyek a trendekkel kiegészítve szuper hatékony párost alkotnak.
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2022. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2022
2022. április 26.
Építőipar 2022
2022. április 6.
Agrárium 2022
2022. február 24.
Private Investor Day 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
arstop cimlapkep