Igazi agrár sikersztorivá vált a veresegyházi zöldségtermesztési projekt

A cikk a 2021-es BÉT50 kiadványban jelent meg. A kiadvány médiatámogatója a Portfolio.

Aki ma Veresi Paradicsomot vásárol, az biztos lehet benne, hogy finom, tápanyagokban gazdag, minőségi zöldség kerül az asztalára, amit a legkorszerűbb módszerekkel és körülmények között termesztettek.

Az alapító ügyvezető igazgató Márkus Zsolt a multik világában futott be karriert, de a következő lépcső már valamelyik távoli ország lett volna, számára pedig fontos volt, hogy a gyerekei ne gyökértelen világpolgárként nőjenek fel. Szerette volna érezni azt is, hogy értéket teremt, a munkájának van valamilyen „jósági faktora”. Mint fogalmaz,

pénzt keresni könnyű, jól keresni pénzt már nehezebb

Vonzotta a kihívás is, hogy megmutassa: képes vállalkozóként is sikeressé válni. „Ami engem motivál, hogy mindig a komfortzónámon kívül legyek, különben elunom az életemet.”

Az agrárium maximálisan komfortzónán kívül volt, mellette szólt viszont, hogy itt nem kell az olcsó távol-keleti, ázsiai árukkal versenyezni. Jól jött az is, hogy egy vállalkozó 2014-ben jutányos áron eladta az üvegházi növénytermesztésre létrehozott projektcégét, mivel az az év végi határidőre nem tudta megvalósítani a terveket.

Az uniós támogatás paradicsom, paprika, vagy uborka hidrokultúrás termesztésére vonatkozott.

Márkus Zsolt alapos piackutatást követően a paradicsomtermesztés mellett döntött, mert a kockázatelemzés és az üzletfejlesztési felmérés is azt mutatta: termelési biztonságban és eladhatóságban az akkori piaci körülmények között az a jó döntés. Azután személyesen, többek között „zöld munkásként” is tanulmányozta a termesztési technológiát Hollandiában. A hiányzó kertészeti tudást is holland tanácsadón keresztül szerezte meg.

A technológiai innováció a pályázati kiírás miatt adott volt, az ideális helyszínt pedig Veresegyházon találták meg, ahol a száz százalékosan visszasajtolt termálvíz-rendszernek köszönhetően a fűtést, mint az egyik legnagyobb költségtételt, sikerült versenyképes mértékűre redukálni, magát a működést pedig megbízhatóvá tenni.

A 2017 óta Veresi Paradicsom Kft. néven működő vállalkozás tulajdonosa azonban nem csak a termesztés módjában hozott újat azzal, hogy a két üvegházában Magyarországon egyedülálló, hidrokultúrás technológiával 365 napos termesztéssel dolgoznak, ahol a gyökérzet nem a földből, hanem kókuszpárnából, veszi fel a szükséges tápanyagot. Abban is szakítottak a hagyományokkal, hogy tudatosan biológiai növényvédelememmel gyakorlatilag majdnem teljesen vegyszermentesen termesztenek: a növénykultúra védelmét természetes anyagokkal támogatják, hasznos rovarokkal és magas szintű higiéniás protokollal védik és csak a végszükség esetén alkalmaznak vegyszeres védelmet, azt is olyan robottechnológiával, amely képes kizárólag az érintett területre juttatni a kemikáliát. Nem véletlenül kapták meg a biológiai növényvédelemért járó Mother Earth oklevelet egyedülállóan a régióban.

A legmodernebb technológiához természetesen a legkiválóbb vetőmagok illenek, a Veresi Paradicsom azonban elérte, hogy bekerüljön a világ legjobb paradicsomfajtáját termesztő kertészeteket tömörítő Piccolo klubba, ahonnan csak a legjobbak kaphatnak vetőmagot.

A Veresi Paradicsom 2015-ben még kizárólag exportra termelt, aztán Márkus Zsolt 2016-ban Spanyolországba ment megnézni, hogyan termesztik az európai piacot elárasztó olcsó paradicsomot, és megdöbbent azon, amit tapasztalt:

korszerűtlen termesztéstechnológia, elképesztő higiénés viszonyok és vegyszerterhelés, mint Márkus Zsolt mondja,

akkor eldöntöttem, hogy télen nem eszem több import zöldséget.

Akkor úgy döntött, hogy legalább részben igyekszik kiváltani a jellemzően téli importot egészséges hazai paradicsommal. A piacot mélységeiben is megismerve azt is látta, hogy a minőségi termékre van fogyasztóképes kereslet, de nincs hozzá megfelelő termelés és ellátási lánc. Ők viszont kiválasztották a jobbnál jobb vetőmagokat, miközben azt látták, hogy késő ősztől tavaszig nem kapható idehaza friss és magas minőségű beltartalmi értékű paradicsom.

Ezért megépítették a téli termesztéshez szükséges új üvegházat, ahol mesterséges megvilágítással segítik a fényhiányos időben is a növény fejlődését.

Az alapító tulajdonos nem csak ezzel az újítással vállalt újabb jelentős kockázatot, hanem azzal, hogy felmondta a külföldi disztribútorral a szerződését, hogy a korábbi 5 százalékkal szemben az értékesítés 100 százalékát saját maga bonyolítsa. Abszolút új szereplőként és márkanévként nem volt egyszerű bejutni az áruházláncokba, de már néhány hét alatt a többszörösére nőtt a megrendelt mennyiség.

Az üzlet Márkus Zsolt addig felhalmozott 100 millió forintos vagyonából, valamint egy kockázati tőkebefektető magán[1]személy 600 millió forintjával indult 2014-ben. Mostanra egy 1,5 milliárd forintos árbevételű, csaknem 500 millió forintos saját tőkével rendelkező, több mint 50 embert foglalkoztató cégről beszélünk, mely az agrár szektorra nem jellemzően 20% feletti EBITDA termelő képességgel rendelkezik. Míg a kezdetekben egy üvegházban, 32 ezer négyzetméteren termesztettek, ma három üvegházban 63 ezer négyzetméter a termesztőfelület.

Összesen hozzávetőlegesen 240 ezer tő paradicsomot termesztenek ma Veresen.

Ha meg szeretnénk nézni minden növényt, azaz bejárni minden sort az üvegházakban, akkor több mint 43 km-t kellene gyalogolnunk. Télen mintegy 1000 tonnát termelnek, ez 100 százalékban importkiváltás, az éves termelési mennyiség pedig – az aktuálisan termesztett paradicsomfajtától függően – 2000 tonna. Jelenleg öt nagykereskedelmi fajtájuk van, és 2-3 fajtával kísérleteznek.

Márkus Zsolt szerint a siker egyik titka, hogy nem agrár-, hanem üzleti oldalról építette fel a cég stratégiáját, amelynek legfontosabb elemei a technológiai érzékenység és az újszerű üzletfejlesztési technikákkal történő márkaépítés. Ehhez szorosan hozzátartoznak az olyan 21. századi alapértékek, mint a fenntarthatóság, a környezetvédelem és az úgynevezett tiszta termesztés, a cél pedig a körforgásos gazdálkodás elérése.

A vállalat közös kutatásokat végez a Szent István Egyetemmel, az „utaztatott” és a friss paradicsom közötti különbségeket vizsgálva. Legutóbb pedig a Magyar Bocuse d’Or Akadémia emelte a Veresi Paradicsomot a legjobbak közé azzal, hogy őket választotta, amikor kiderült: a lyoni döntő fő alapanyaga a paradicsom.

Címlapkép: BÉT50