A hírügynökség a hitelminősítő pénteki döntését követően kereste meg a S&P Global Ratings Magyarországgal foglalkozó elemzőjét.
Korábban mi is több cikkünkben írtunk az S&P friss döntéséről, valamint arról, hogy az adósbesorolást azzal is támasztotta alá a nemzetközi elemző, hogy a magyar kormány az EP-választások után új költségvetési kiigazítást, terveket jelent be.
A szakember a hírügynökség megkeresésére kifejtette: a 675 milliárd forintnyi beruházás elhalasztásáról szóló döntés azt mutatja, hogy Magyarország elkötelezett a költségvetési egyensúlytalanságok visszaszorítása mellett. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy
"hiteles konszolidációs menetrendre" lesz szükség a középtávú hitelminősítési feltételek alátámasztásához.
Gabriel Forss helyes irányba tett lépésnek nevezte a beruházások elhalasztását, de megítélése szerint többre lesz szükség, valószínűleg a júniusi európai parlamenti és helyhatósági választások után.
A 675 milliárd forintos, 2024-es költségvetést könnyítő csomag hátteréről a lenti cikkeinkben írtunk, ezekre alapozva nem neveznénk a hiteles költségvetési kiigazítás mintapéldájának a kormány legutóbbi húzását.
"Ez a kezdeti kiadáscsökkentés, amelyet a kormány két héttel ezelőtt jelenti be, azt jelzi számunkra, hogy a kormány hajthatatlan a kissé megborult költségvetési helyzet rendbetétele terén" - mondta Forss a Reutersnek.
Az elemző arról is beszélt, hogy bár a kormánynál magasabb hiánypályát vetített előre, a 2025-27-es évekre folyamatos költségvetési konszolidációt vár a magyar kormánytól. "Ez támasztja alá a "BBB-" besorolást, beleértve a stabil kilátást is" - mondta Forss. Azt is hozzátette, hogy az S&P az alapforgatókönyvében azzal számol, hogy
az Orbán-kormány az év második felében "hiteles konszolidációs menetrendet" vezet be.
Vagyis a hitelminősítőnél arra számítanak, hogy még az idei költségvetést érintően újabb stabilizáló intézkedéseket jelent majd be a kormány. Érdemes megemlíteni, hogy a hazai elemzők közül nem mindenki számol azzal, hogy lesz még költségvetési kiigazító csomag még idén. Már két hete rámutattunk elemzésünkben arra, hogy a 675 milliárd forintos beruházáselhalasztás (amelyről időközben kiderült, hogy egy technikai cashflow megoldás) önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a költségvetés idei hiánya 4,5%-ra csökkenjen. Mi arra fogadnánk nagyobb téttel, hogy amennyiben a kormány az év közepe tájékán látja, hogy a költségvetés elcsúszása fennmarad, akkor szondázni fogja a befektetőket és a piaci szereplőket, hogy mennyire várják el effektív a 4,5%-os deficitet, vagy megelégszenek egy 5%-hoz közeli adattal is. Ettől függetlenül nem kizárt, hogy a kormány idén előáll egy deficitcsökkentő tervvel, ami a következő éveket érinti, már csak azért is, mert a választások után élesbe fordulhat túlzottdeficit-eljárás, ami megköveteli ezt. A hiteles fiskális program bemutatásának az esélyét, illetve annak sikeres végrehajtásának valószínűségét ugyanakkor csökkenti, hogy 2026-ban parlamenti választások lesznek idehaza.
Az is érdekes kérdés lesz, hogy mi történik abban az esetben, ha a kormány nem áll elő újabb, az idei költségvetést stabilizáló intézkedéscsomaggal az év második felében, és ez mit jelent a magyar adósbesorolásra nézve. De azzal a gondolattal is el lehet játszani, hogy mi történik akkor, ha az idei esetleges újabb kiigazító csomagban a kormány a megszokott eszközéhez nyúl és azokat a szektorokat adóztatja meg a különadók emelésével, amelyeket az elmúlt években is előszeretettel.
A hitelminősítő Magyarországgal kapcsolatos aggodalmai akkor növekednének elmondása szerint, ha "a költségvetési stabilizáció és konszolidáció előre jelzett trendje alulmaradna, és ha a szakpolitikai erőfeszítések nem lennének elegendőek ahhoz, hogy Magyarország költségvetési pozíciója stabilizálódjon".
Azt is megemlítette az S&P elemzője, hogy a kamatkiadások várható csökkenése és a szabályozott közüzemi árak alacsonyabb költségei segítik a jövő évi költségvetést.
Címlapkép forrása: Scott Eells/Bloomberg via Getty Images
