A fegyverkezési hullám ezen hatásáról alig beszélnek, pedig katasztrofális a klímára

A világ a katonai kiadások növekedésének évtizedét éli, a globális összkiadások összege rekord szintre, évi 2,7 ezer milliárd dollárra nőtt. Oroszország ukrajnai inváziója az EU katonai kiadásainak drámai növekedését idézte elő, 2021-2024 között az EU-tagállamok teljes katonai kiadása több mint 30%-kal emelkedett, 2024-re elérte a 326 milliárd eurót, ami az EU GDP-jének mintegy 1,9%-át teszi ki, vagyis majdnem megfelel a NATO jelenlegi 2%-os céljának, amely küszöb a jövőben emelkedni fog.

A világ legnagyobb hadseregei közül néhányan már évtizedek óta ilyen és még ennél is nagyobb összegeket fordítanak a fenntartásukra és fejlesztésükre, amely szint a jelenlegi „újrafegyverkezési” időszakban még tovább fog emelkedni.

• A feljegyzések 1948-as kezdete óta az Egyesült Államok soha nem költött kevesebbet a GDP 3%-ánál a hadseregére; 2023-ban az éves összeg 916 milliárd dollár volt.
• Hasonlóképpen Oroszországban a Szovjetunió bukása óta csak egyszer csökkent a GDP 3% alá a hadi kiadások szintje, és 2024-ben a becslések szerint 145,9 milliárd dollárt tett ki.
• A kínai katonai kiadások az elmúlt 20 évben gyorsan növekedtek, és bár úgy tűnhet, hogy Kína a GDP kevesebb mint 2%-át költi a hadseregére, ez a kép nem teljes, szakértők szerint a valós arány valószínűleg magasabb.

Óriási mértékű a hadseregek emissziója

A hadseregek hatalmas energiafelhasználók, amelyek üvegházhatásúgáz(ÜHG)-kibocsátása jelentősen hozzájárul az éghajlati válsághoz. Az országok azonban nem rögzítik és jelentik rendszeresen katonai kibocsátásaikat, így a kibocsátás ezen forrásának valós aránya továbbra is tisztázatlan. A Conflict and Environment Observatory (CEOBS) és a Scientists for Global Responsibility becslései szerint

a katonai tevékenység a globális emisszió mintegy 5,5%-áért felelős, ami azt jelenti, hogy ha a világ hadseregei egy ország lennének, akkor a világ negyedik legnagyobb ÜHG-kibocsátóinak számítanának.

Donald Trump geopolitikai ambícióinak éghajlati hatása elmélyítheti a bolygó katasztrófáját, és olyan globális haderőfejlesztést indíthat el, amely felgyorsíthatja az üvegházhatású gázok kibocsátását – figyelmeztetett Neta Crawford, a Brown Egyetem Costs of War projektjének társalapítója. A szakértő elemzése szerint a Pentagon – az amerikai fegyveres erők és a védelmi minisztérium (DoD) ügynökségei – a világ legnagyobb intézményi ÜHG-kibocsátói, amelyek évente az USA teljes emissziójának legalább 1%-át teszik ki.

Az elmúlt öt évtizedben az USA katonai emissziója a geopolitikai félelmekkel és ambíciókkal együtt nőtt és csökkent. 2023-ban a Pentagon műveletei és létesítményei mintegy 48 megatonna szén-dioxid-egyenértéket (MtCO₂e) termeltek – ez több mint amennyit egész országok, köztük Finnország, Guatemala és Szíria bocsátottak ki abban az évben.

„Ha Trump betartja fenyegetéseit, az amerikai katonai kibocsátások mindenképpen növekedni fognak, és ez hullámhatást fog okozni” – figyelmeztetett Crawford, aki egyben a The Pentagon, Climate Change, and War: Charting the Rise and Fall of US Military Emissions című könyv szerzője.

A katonai kiadások szintje és az emisszió akkor emelkedik, amikor az USA közvetlenül háborúban áll vagy háborúra készül. Ronald Reagan kommunizmusellenes építkezése során az 1980-as években a kiadások megugrottak, és ezzel együtt az üzemanyag-felhasználás és az ÜHG-kibocsátás is. A hidegháború befejezése után a kiadások és az emisszió szintje az 1990-es évek során csökkent, eltekintve az első Öböl-háború alatti kiugrástól. A szeptember 11-i támadások után az emisszió szintje ismét megugrott, mivel az USA háborút indított Afganisztánban és Irakban.

A Guardian elemzése szerint 30 európai országból mindössze kettő (Ausztria és Szlovénia) rendelkezik céldátummal arra, amikorra hadseregük a vállalásaik alapján leállítja a bolygót felmelegítő károsanyag-kibocsátást (vagyis elérik a nettó zéró katonai jellegű emissziót), és csak a vizsgált országok mintegy harmada számolta ki egyáltalán a karbonlábnyomát. Ez aggodalomra ad okot Európa közelgő újrafegyverkezési hullámának szén-dioxid-kibocsátási költségeit illetően.

A gázai harcok hatását külön vizsgálták

A Hamász 2023. október 7-i meglepetésszerű támadását követően Izrael példátlan katonai hadjáratot indított a Gázai-övezetben, amely regionális háborúvá bővült, beleértve Dél-Libanont, Iránt és Jement. Ennek a háborúnak – és valójában minden háborúnak – egyik aspektusa a kevéssé ismert közvetlen és hosszú távú éghajlati hatások, beleértve a harci anyagok használatával, az erőforrások pusztulásával, valamint a lerombolt épületekkel és infrastruktúrával kapcsolatos intenzív ÜHG-kibocsátást.

A közel-keleti konfliktus ÜHG-kibocsátását egy nemzetközi kutatócsoport három különböző időszakra vonatkozóan értékelte: a háború körülbelül 15 hónapos időszakának (2023. október - 2025. január), az építési és erődítési tevékenységeknek, valamint a jövőbeli újjáépítésnek a kibocsátását vették figyelembe.

A háborús tevékenységekből közvetlenül eredő teljes szén-dioxid-kibocsátást mintegy 1,9 millió tonna szén-dioxid-egyenértékre (tCO₂e) becsülték. Ez a szám 32,3 millió tCO₂e-re emelkedik, ha a konfliktus előtti, illetve azutáni építési tevékenységeket is figyelembe vették. Ez a végső szám magasabb, mint 102 ország éves kibocsátása, ami rávilágít a fegyveres konfliktusokból származó szén-dioxid-kibocsátás jelentős mértékére, és arra, hogy sürgősen figyelembe kell venni a háborúból származó szén-dioxid-kibocsátást.

Ezek a számítások rámutatnak arra is, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) révén sürgősen szükség van a katonai jellegű emisszió nagyobb láthatóságára és kötelező jelentésére mind háborús, mind békeidőben.

Tovább nő majd a hadi emisszió szintje

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) szerint 2030-ig minden ágazatban 43%-kal kell csökkenteni a kibocsátást a 2019-es szinthez képest ahhoz, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését 1,5 Celsius-fok alatt lehessen tartani. Ehhez a katonai kibocsátások legalább 5%-os éves csökkentésére lenne szükség,

a NATO azonban 2023-ban mintegy 15%-kal növelte katonai emisszióját, és úgy tűnik, hogy ebben az évtizedben tovább fokozza kibocsátását.

A kutatók kiszámították, hogy mennyivel nőne az üvegházhatású gázok kibocsátása, ha a NATO-országok – az USA kivételével, mivel az már most is sokkal többet költ, mint a többiek – két százalékponttal növelnék a GDP-jükből a hadseregükre fordított arányt. Egy ilyen növekedés már folyamatban van, mivel számos európai ország jelentősen növelte katonai kiadásait az ukrajnai válságra válaszul. Bár a NATO-országok nyilvánosan vállalták, hogy a GDP 2%-ára növelik a kiadásokat, a kutatók szerint a ReArm Europe terv a 2020-as 1,5%-ról végül 3,5%-ra emelkedhet. A kutatók hasonló mértékű növekedést feltételeztek az EU-n kívüli NATO-tagállamok, például az Egyesült Királyság esetében is.

Egy nemrégiben megjelent tanulmány módszertanát kölcsönözve – amely szerint a katonai kiadások GDP-hez viszonyított arányának minden egyes százalékpontos növekedése az országok emissziójának 0,9% és 2% közötti növekedését eredményezi – a szakértők úgy becsülték, hogy 1-2 százalékpontos kiadási sokk a NATO-ban évi 87 és 194 megatonna szén-dioxid-egyenérték közötti növekedést eredményezne.

A fentiek fényében érdemes elgondolkozni azon, hogy a júniusi hágai NATO-csúcson elfogadott, a GDP 5%-át 2035-re elérendő katonai kiadási célvállalás mekkora további kibocsátásnövekedéssel fog együtt járni.

Nem csak a klímának árt

A háború nemcsak közvetlenül az emberéleteket pusztítja, hanem hosszú évtizedekre maga után hagyja a mérgező nyomait a légkörön keresztül a környezetben, aminek leegyszerűsített folyamata jól követhető a ScienceDirect oldalán közölt alábbi ábrán.

Egy friss összegző tudományos publikáció 193 esettanulmányt tekintett át a háborúk környezetben okozott súlyos negatív hatásait vizsgálva. A leszűrt bizonyítékok szintézise azt mutatja, hogy a katonai akciók súlyosan károsítják a természeti és táji erőforrásokat, pusztítják a fákat, szennyezik a talajt, tönkreteszik az élőhelyeket, és hozzájárulnak a légkör, a vízkészletek szennyezéséhez.

A tanulmány összegzése szerint a katonai vezetőkben nincs ilyen aggodalom és a háború utáni helyreállítási tevékenységeket is csak nagyon korlátozottan végzik el a háború okozta környezeti hatások csökkentése érdekében. Azaz a háború környezeti értelemben távolról sem csak az éghajlatváltozást fokozza, hanem megmérgezi a természetet, az ember létfeltételeit adó környezeti elemeket is.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images