• Megjelenítés
Egy óriás lassú haldoklása: már nem sok van hátra Magyarország egyik ikonikus jelképének

2026. március 27. 10:30 | Major András

Egy óriás lassú haldoklása: már nem sok van hátra Magyarország egyik ikonikus jelképének

Újabb állomásához érkezett a Mátrai Erőmű reorganizációja, illetve a hazai szén- és lignitfelhasználás kivezetése, miután az év elején jelentős szenes-lignites erőművi kapacitást vontak ki a villamosenergia-rendszerből. A lignit égetése rendkívül környezetszennyező, energiasűrűsége és felhasználásának gazdaságossága pedig alacsony, de mivel az ország számottevő lignitvagyonnal rendelkezik, amelyet felértékel a fosszilis importkitettség és az energiaválságok, ezért a lignitalapú termelés lehetősége stratégiai tartalékként továbbra is rendelkezésre áll majd a terv szerint. Miközben a lignit szerepe csökken, gyorsan terjednek a részben azt kiváltó akkumulátoros energiatárolók, amelyek hazai beépített teljesítőképessége már több mint megkétszereződött idén.

Akár hozzánk is elérhetnek az iráni háború toxikus felhői? Évtizedekig ható környezeti károkat okoz a konfliktus

2026. március 24. 16:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Akár hozzánk is elérhetnek az iráni háború toxikus felhői? Évtizedekig ható környezeti károkat okoz a konfliktus

Az iráni háború az emberéletekben és az infrastruktúrában okozott óriási közvetlen károk mellett a környezet (élőhelyek, ivóvízbázisok, termőföldek) tartós mérgezését is okozza. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) már a konfliktus első napjaiban figyelmeztetett arra, hogy a lég-, víz- és talajszennyezés révén egy „toxikus örökség” alakul ki, amely évtizedekre meghatározhatja a térség életfeltételeit.

Planet 2026: Olyan időjárás jön, ami mindent megváltoztat: kiderült, mi vár ránk a közeljövőben

2026. február 25. 15:45 | Portfolio

Planet 2026: Olyan időjárás jön, ami mindent megváltoztat: kiderült, mi vár ránk a közeljövőben

A klímaváltozás üteme a tudomány szerint rég nem kérdés, a valódi gond az, hogy a politikai válaszok gyakran egy „alternatív valóságban” születnek – erről beszélt a Planet Budapest 2026-on Gelencsér András, a Pannon Egyetem korábbi rektora. Szerinte a másfél fokos cél tartása már irreális, így az alkalmazkodás kerül a középpontba, miközben a globális energiafelhasználásban nem látszik érdemi szerkezetváltás, és a nehézipar dekarbonizációja továbbra is megoldatlan. Az agráriumban a következmények már kézzelfoghatók: Kovács Gergő Péter szerint az aszály nálunk nem kivétel, hanem új átlag, Hadászi László pedig drasztikus technológiai váltásról beszélt a földeken.

Elkezdődött a Planet Budapest 2026 Expo és Konferencia, Közép-Európa egyik legjelentősebb fenntarthatósági rendezvénye

2026. február 25. 11:05 | Portfolio

Elkezdődött a Planet Budapest 2026 Expo és Konferencia, Közép-Európa egyik legjelentősebb fenntarthatósági rendezvénye

Harmadik alkalommal valósul meg Közép-Európa egyik legjelentősebb fenntarthatósági rendezvénye, a Planet Budapest 2026 Expo és Élményprogram. Egy rendezvény, amely a fenntarthatóság témáját élményszerűen dolgozza fel, és a legújabb zöld megoldásokat közérthetően mutatja be a látogatók számára. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány által szervezett Planet Expo részeként, 2026-ban a Planet Konferencia első napján a fenntartható gazdaság és az agrárium, kapnak kiemelt figyelmet, elősegítve a magyar gazdaság zöld átállását és a klímasemlegességi célok elérését. A rendezvényt Áder János, volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és a rendezvény fővédnöke nyitotta meg.

A karbongazdálkodás lehet a jövő nagy lehetősége?

2026. február 24. 12:00 | Tóth Levente

A karbongazdálkodás lehet a jövő nagy lehetősége?

A karbongazdálkodás nem a radikális mérnöki diszrupcióról, hanem a módszeres, talajszintű regenerációról szól: szervesanyag-visszapótlás, talajélet erősítése, vízmegtartás, hosszú távú szénstabilizáció. Nem véletlenül került mostanra a karbonpiaci trendek középpontjába is. Pár hete megjelent a területet módszertanilag végre komplex módon leíró GHG-szabvány, és a karbongazdálkodást az EU új, a karbonpiacokat jogilag legitimáló CRCF (Carbon Removal Carbon Farming) szabályozása egyértelműen a fókuszába helyezte. A témáról, az önkéntes karbonpiac 2026-os trendjeiről részletesen is szó lesz március 5-én, a Green Transition & ESG konferencián.

Újra beköszönt a „forró Föld” időszaka? – Ha most nem lépünk, olyan éghajlat jöhet, amilyen 40 millió éve volt utoljára

2026. február 24. 08:00 | Portfolio

Újra beköszönt a „forró Föld” időszaka? – Ha most nem lépünk, olyan éghajlat jöhet, amilyen 40 millió éve volt utoljára

Egy frissen megjelent tanulmány szerint, amelyet az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói ismertettek, elhagytuk ezt a kényelmes, stabil tartományt, amely az emberi civilizáció kialakulásakor, a holocén időszakban jellemezte a Földet, és olyan éghajlati állapot felé haladunk, amelyhez hasonlót a bolygó sokmillió éve nem tapasztalt.

Magyar vállalatok a fenntarthatóság csúcsán: piaci alapon is működik a zöld gazdaság

2026. február 23. 10:00 | Portfolio

Magyar vállalatok a fenntarthatóság csúcsán: piaci alapon is működik a zöld gazdaság

A fenntarthatóság ma már nem PR-szlogen, hanem üzleti realitás: egyre több magyar vállalat épít versenyelőnyt energiahatékonyságból, körforgásos megoldásokból és tisztább technológiákból. Ezt a fordulatot és a legjobb gyakorlatokat is fókuszba helyezi a február 25-től induló, a Portfolio társszervezésében megvalósuló Planet Budapest élménypark és üzleti fórum, amely egyszerre ad teret szemléletformálásnak és konkrét, piaci alapon is működő zöld megoldások bemutatásának. A témáról Áder János volt köztársasági elnökkel, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökével beszélgettünk.

Változás jön a magyar épületeknél: százezrek otthonát érinti az uniós előírás

2026. február 16. 16:57 | Portfolio

Változás jön a magyar épületeknél: százezrek otthonát érinti az uniós előírás

Az Európai Unió épületenergetikai irányelvéhez kapcsolódó szabályozási keretrendszert hazánknak legkésőbb 2026 tavaszáig integrálnia kell a nemzeti jogrendbe. Ezt segítendő a Magyar Energiahatékonysági Intézet, a MEHI létrehozott egy ingyen elérhető útmutatót, amit nemrég egy konferencián mutatott be. Az útmutató és a témában tartott szakmai rendezvény üzenete ugyanaz: az energiahatékonyság egyszerre klímapolitikai kötelezettség és gazdasági lehetőség, a siker kulcsa pedig a kiszámítható támogatási rendszer, a tanácsadói kapacitás és a piaci szereplők valós bevonása.

Hiába nőtt az EU gazdasága, egy cél egyre távolabbra kerül

2026. február 13. 17:36 | Portfolio

Hiába nőtt az EU gazdasága, egy cél egyre távolabbra kerül

Az Eurostat friss adatai szerint az Európai Unió üvegházhatású gázok kibocsátása 2025 harmadik negyedévében 1,1 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest. Ugyanebben az időszakban a GDP 0,4 százalékkal emelkedett, vagyis a kibocsátás és a gazdasági növekedés üteme ismét eltért egymástól - írta meg az eurostat.

Mielőtt a digitalizációtól várnánk karbonkibocsátás probléma megoldását, kezdjük el mérni!

2026. február 11. 10:15 | Huszics György

Mielőtt a digitalizációtól várnánk karbonkibocsátás probléma megoldását, kezdjük el mérni!

Úgy tűnik túlnyugtattuk magunkat azzal, hogy a digitalizáció majd megoldja a karbonkibocsátás problémáját. Levél helyett e-mail, fióki kiszolgálás helyett online ügyfélszolgálat és mobilapplikáció, újság helyett digitális hírportál. Ezek a lépések valóban csökkentették a különböző szolgáltatások, tartalmak karbonkibocsátását, de nem szüntették meg. Ráadásul itt az AI, ami offline sosem létezett, tehát új szereplőként csatlakozott be a digitális térbe, elképesztő környezeti lábnyommal. Persze honnan tudnánk mindezt, ha a kibocsátást nem, vagy csak részben mérjük? Ezen a szemléleten fog gyökeresen változtatni az SBTi által megfogalmazott új ajánlás.

Szorul a hurok von der Leyen nagy tervén, gigacégek fenyegetőznek Brüsszelben

2026. február 11. 08:33 | Szabó Dániel

Szorul a hurok von der Leyen nagy tervén, gigacégek fenyegetőznek Brüsszelben

Az európai vegyipari nagyvállalatok nyílt kampányba kezdtek az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (ETS) gyengítéséért, és a politikai fogadókészség érezhetően nő az uniós és tagállami döntéshozóknál. Annyira, hogy már kiszivárgott egy tervezet, ami növelni az ingyenes karbonkvóták számát, amelyért cserébe beruházásokat várna el az Európai Bizottság. A cégek azonban egyszerűbben – leginkább olcsóbban – megúsznák a kibocsátás-kereskedelmi rendszer átalakítását.

Komoly lazítások mellett mehetett csak át a brüsszeli zöldalku

2026. február 10. 18:45 | Portfolio

Komoly lazítások mellett mehetett csak át a brüsszeli zöldalku

Határozott többséggel fogadták el az uniós klímatörvény módosítását, amely először rögzít kötelező, köztes kibocsátáscsökkentési célt 2040-re. A szabályozás a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 90 százalékos visszafogását írja elő az 1990-es szinthez képest, miközben rugalmassági elemekkel, nemzetközi karbonkreditekkel és az új kibocsátáskereskedelmi rendszer elcsúsztatásával igyekszik kezelni a versenyképességi és költségkockázatokat.

Fejet hajtanak az uniós vámok előtt, csak jussanak be a piacra

2026. február 09. 16:10 | Portfolio

Fejet hajtanak az uniós vámok előtt, csak jussanak be a piacra

Az alig pár hete bejelentett, „minden kereskedelmi megállapodás anyjának” nevezett EU–India egyezmény egyik legérzékenyebb pontjának számított az ország acélexportját nehéz helyzetbe hozó európai karbonvámok kérdése. Az indiai kohók régebbi technológiával működnek, és bár bizonyára felmerült a modernizálás akár közös projekteken keresztül is, az ország egy ideig kénytelen lesz külön extraforrásokkal megtámogatni az iparágat.

Címlapról ajánljuk

Részletes keresés
–

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility