Drónezredet állít fel Németország

2026. október 01. 19:44 | MTI

Drónezredet állít fel Németország

Drónezredet állít fel a német hadsereg jövőre - jelentette be csütörtökön Boris Pistorius védelmi miniszter, Berlin ugyanis levonja az ukrajnai háború tapasztalatait.

Hiába minden erőfeszítés, lassan halad Európa felfegyverzése

2026. szeptember 03. 18:24 | MTI

Hiába minden erőfeszítés, lassan halad Európa felfegyverzése

Az európai uniós tervek és a tagállamok növekvő védelmi kiadásainak dacára továbbra is kihívást jelent, hogy teljesüljön a védelmi készültség 2030-ra tervezett szintjének elérése a kijelölt céldátumra - vélekedett az Európai Unió luxembourgi székhelyű számvevőszéke csütörtökön kiadott jelentésében.

Leváltották Észak-Korea egyik legfontosabb katonai vezetőjét

2026. augusztus 30. 09:47 | Portfolio

Leváltották Észak-Korea egyik legfontosabb katonai vezetőjét

Leváltották Észak-Korea védelmi miniszterét, No Kvang Csalt, aki helyett Kim Song-gi, a Koreai Néphadsereg Politikai Főcsoportfőnökségének eddigi vezetője veszi át a posztot. Az áthelyezés lefokozásnak tekinthető, mivel No Kvang Csalt a párt központi vezetéséből is eltávolították. A Kim Dzsongun által vezetett katonai bizottsági ülésen emellett a korábban háttérbe szorított Pak Jong-cson veterán vezető is visszakapta több kulcspozícióját, ami jól példázza a hadsereg felső vezetésének gyakori átszervezését. A személycserék az észak-koreai hadsereg gyorsított modernizációjával és a Phenjan–Moszkva katonai együttműködés mélyülésével párhuzamosan, geopolitikailag érzékeny időszakban történnek.

Mohács 500: A csata, amely a végső romlásba taszította az országot

2026. augusztus 29. 10:00 | Király-Gál Gábor

Mohács 500: A csata, amely a végső romlásba taszította az országot

1526-ban az ereje teljében lévő Oszmán Birodalom, élén a fiatal és ambiciózus I. Szulejmán szultánnal, ismét Magyarország ellen indult. A stratégiai helyzet különösen kedvezett az oszmán előretörésnek, a Jagelló-kori Magyar Királyság déli védelmi rendszere az előző évtizedekben megrendült, 1521-ben pedig elesett Nándorfehérvár is, ami megnyitotta az utat a szultáni fősereg előtt az ország belseje felé. A királyság eközben súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdött, komolyabb európai segítségre pedig a cognaci liga és V. Károly háborúi miatt nem számíthatott. A végvárak időnyerő szerepe nélkül a magyar királyi fősereg hiányos létszámmal és késve érkező támogatással kényszerült harcba szállni, immár Magyarország területén belül. Mohács önmagában még nem jelentette az ország végét, következményei azonban korszakhatárrá tették. A kettős királyválasztás előbb két részre szakította a politikai hatalmat, Buda 1541-es oszmán megszállása pedig három részre osztotta az országot. Ez másfél évszázados hódoltságot, Habsburg-uralmat és oszmán függést hozott. Az önálló középkori Magyar Királyság nem Mohács napján szűnt meg, de Mohács után másfél évtizeddel már nem létezett korábbi formájában, és abban többé nem is állt helyre. Cikksorozatunk negyedik, záró része a mohácsi csata körülményeit, lefolyását és következményeit mutatja be.

Részletes keresés
–