Az Európai Bizottság célja, hogy felgyorsítsa az elektromos járművek (EV-k) iránti keresletet a céges flottákban, és ezt részben azzal érnék el, hogy a benzin- vagy dízelüzemű céges autók adókedvezményeit megszüntetnék, írja egy szerdán közzétételre kerülő dokumentumtervezetre hivatkozva a Reuters.
A hidrogéntechnológiához kapcsolódó kutatás-fejlesztés, valamint a hidrogén mobilitásban betöltött szerepe egyre inkább reflektorfénybe kerül. Ugyanakkor kérdés, hogy a közvetlenül adódó emissziós megtakarításokon túl milyen tágabb értelemben vett gazdasági hatások adódnak a technológia alkalmazása révén.
Az autógyártók modellpalettájára 2025-től bevezetett szén-dioxid-kibocsátási határértékek átgondolására szólította fel az Európai Bizottságot Ola Kaellenius, a Mercedes-Benz vezérigazgatója, az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) új elnöke, mondván, hogy az elektromos autók eladása nem a kínálat, hanem a kereslet hiánya miatt csökken.
Az Európai Unió szigorú szén-dioxid-kibocsátási előírásainak való megfelelés érdekében több nagy autógyártó összefogásra készül a Teslával. A lépés célja, hogy elkerüljék a potenciálisan több milliárd eurós bírságokat, amelyeket a 2025-ös célok nem teljesítése esetén szabhatnának ki rájuk.
Az európai autógyártók emelni készülnek a belsőégésű motorral szerelt autók árát, hogy az elektromos autókkal szembeni árelőny felszámolásával a januárban életbe lépő új emissziós előírásoknak megfelelően növelni tudják az elektromos autók részarányát eladásaikban.
Az Európai Bizottság új szén-dioxid-kibocsátási rendszer (ETS2) bevezetésére készül, amely a közúti közlekedés és az épületfűtés szektoraiban szabályozná az emissziót, de az intézkedés várható hatásai komoly társadalmi vitákat válthatnak ki. Az ETS2 célja az emisszió csökkentése, ám az üzemanyag- és fűtési árak emelkedése jelentős kihívás elé állíthatja a kormányokat – számolt be az Euronews.
A most véget ért klímacsúcs ugyanolyan képmutató és eredménytelen volt, mint az összes korábbi, a világ politikai vezetőinek többsége még csak meg sem jelent a találkozón. Így is 50 ezer ember érkezett repülővel a csúcsra a világ minden tájáról, miközben lényegében azt hangoztatják, hogy nem szabad repülőre ülni. A szegény országok politikusai tüntetőleg kivonultak az egyeztetésekről, a gazdag országok pedig végül évi 300 milliárd dolláros klímaalapra tettek ígéretet.
Az Európai Unió autóipari szén-dioxid-kibocsátási szabályozása körül élénk vita bontakozott ki Németországban. Olaf Scholz kancellár és Robert Habeck gazdasági miniszter rugalmasabb megközelítést sürget a bírságok kiszabása terén, míg az autógyártók lobbija további támogatást kér az elektromos járművek térnyeréséhez. A környezetvédelmi tárca ugyanakkor ragaszkodik az eredeti célkitűzésekhez.
Az idei évben megrendezett számos választás, nem utolsósorban az amerikai elnökválasztás, elterelte a figyelmet az ENSZ bakui klímaváltozási konferenciájáról (COP29). A politikai vezetőknek azonban szerte a világban továbbra is a klímaválság elleni küzdelemre és a zöld átmenet felgyorsítására kell összpontosítaniuk mind a fejlett, mind a fejlődő gazdaságokban.
A november 11-én kezdődött és 22-éig tartó azerbajdzsáni ENSZ-klímacsúcsot Donald Trump megválasztásának árnyékában rendezik meg, sok fontos politikai vezető el sem megy az eseményre. A csúccsal kapcsolatos elvárások már a klímakonferencia kezdete előtt is alacsonyak voltak, ennek ellenére grandiózus beszédek hangzanak el arról, hogy hatalmas pénzáramlásra van szükség a gazdag országokból a szegényebbek felé. Trump győzelme előtt is irreálisnak tűnő, ezer milliárd dolláros fellépésre vonatkozó felhívások elhibázottak, és biztos, hogy kudarcot vallanak.
Mivel a klímavédelmi politika egyre jobban növeli az emberek megélhetési költségeit, és eközben szinte semmi eredménnyel nem jár, a választópolgárok egyre inkább belefáradtak a nagyszabású zöld ígéretekbe. Csak remélni tudjuk, hogy ez a fajta negatív reakció jobb, olcsóbb és hatékonyabb intézkedésekhez vezethet.
Minimálisan javultak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének kilátásai az egy évvel korábbihoz képest, de az országok és vállalatok által beígért intézkedések teljes körű megvalósításán túl további jelentős intézkedések is szükségesek a klímacélok eléréséhez - derül ki a Nemzetközi Energia Ügynökség 2024-es éves nagy jelentéséből.
A klímaváltozást mára minden korábbinál erősebben a bőrünkön érezzük és világossá vált, hogy elkerülhetetlen a karbonemisszió nagyarányú globális csökkentése. Az EU a Megújuló Energia Irányelvek további szigorításával nagy lépést tett a helyes irányba. Az új szabályozás része egy - a közlekedés jelentős emissziócsökkentését célzó - nemzeti e-mobilitási kreditmechanizmus létrehozása minden tagországban. Javasolt lenne, hogy az új kreditmechanizmus az Önkéntes Karbonpiac globális, átlátható és integritás alapú szabályaira épüljön. Így, a közlekedés által felhasznált megújuló energiahányad növelése, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése együttesen is elérhetővé válnának.
Csehország jelentős változtatásokat akar az Európai Unió autóipari kibocsátáscsökkentési céljainál, amelyet Petr Fiala cseh miniszterelnök és Martin Kupka közlekedési miniszter jelentettek be pénteken. Kiemelték, hogy az egyik fő cél az belső égésű motorok betiltásának felülvizsgálatának felgyorsítása, valamint az új autók és furgonok emissziós határértékeinek újraértékelése a következő évre – írj az Euractiv.
Az 1990-es évektől kezdve a klímaváltozás kérdése a gazdag országok politikusai és elitje számára egyfajta fixációvá vált. Ez akkor alakult ki, amikor a világ éppen túljutott a hidegháborún. Szerte a világban a viszonylagos béke és bizalom légköre uralkodott, széles körű gazdasági növekedés volt tapasztalható, és gyors előrelépés történt a szegénység elleni küzdelemben is. Különösen Európa fővárosaiban érezték úgy, hogy a bolygó nagy problémáinak többségét megoldották, így a klímaváltozás lett az utolsó nagy megoldandó kérdés.
Szerte a világban egyre nagyobb a kereslet a turisták körében a fenntartható nyaralási, utazási formák iránt, amire a nagyobb turisztikai szolgáltatók is kezdenek már reagálni. A turisztikai zöld átállás terén azonban Magyarország még az út elején jár. Itthon az energiatakarékosságra való odafigyelésen kívül az ökológiai, fenntarthatósági tényezők még nem számítanak kiemelt szempontnak az új szállodaépítéseknél, turisztikai beruházásoknál.
A kutató szerint összefüggés van a megújulók nagyobb használata, valamint a magasabb árak között.
A tagállami vezetőknek is csak kedden mutatták be a kész projektet.
Véres terrortámadást hajtott végre az al-Shabaab.
Amit a tőzsdéről mindeknek tudnia kell.
Eli Cohennel kapcsolatos tárgyakat és dokumentumokat szereztek vissza.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
A friss díja kapcsán beszélgettünk vele számos témáról.
Szekeres Viktorral a Gloster Nyrt. alapítójával beszélgettünk
Kilépünk az összeszerelő-üzem szerepből?
