Ki kell hozni az egészségügyet a kórházakból

Portfolio: A világ egyik legnagyobb orvostechnikai eszközöket gyártó, tőzsdén jegyzett amerikai Medtronic-nál több országért is felelős volt, amikor a támogatható projektek finanszírozásáról döntött. Mely országokkal állt kapcsolatban?

Ray Cantwell: Írországból láttam el a pénzügyi csapat irányítását és valóban több európai országban volt érdekeltségünk, így például Olaszországban és Svájcban. De a mexikói Tijuana városában is volt gyártótevékenysége a cégnek, így valóban a legkülönbözőbb kultúrákkal találkozhattam a munkám során.

Azáltal, hogy pénzügyi szemmel pénzügyi vezetőként tekintett a finanszírozandó projektekre és nem orvosi szemmel, elsősorban a pénzügyi szempontok érvényesültek?

Így van, ez lényegesen különbözik egy kutatói meglátástól, mivel üzleti, biznisz alapon közelítettem meg a projekteket. A felügyeletem alá tartozott több betegség kutatásának és az ezekre alkalmazható terápiák fejlesztésének a finanszírozása, így például a perifériás artériás betegségek és ezek gyógyító eljárásaként az orvosi stentek alkalmazása.

A Medtronic-os évei után elnöki szerepet vállalt több egészségügyi medtech cégben, de engem az érdekelne igazán, hogy volt-e olyan induló egészségügyi vállalkozás, amely annyira felkeltette az érdeklődését, hogy feltette rá saját vagyonának egy részét és befektetett?

Igen, egy olyan induló cégbe fektettem, amely széles, diverzifikált termékportfólióval rendelkezik, és várhatóan a következő 2-3 évben vezeti piacra a termékeit. Egy startupot az jellemez, hogy kezdetben forráshiányos, így a szakmai vagy pénzügyi befektető a finanszírozásért cserébe tulajdonrészt szerez, így volt ez az én esetemben is.

Az egészségügyben érdekelt befektetőként nyilván van egy elképzelése, víziója a jövő egészségügyéről. Ön szerint melyek lesznek a meghatározó trendek a szektorban?

Az első és egyik legfontosabb szempont, hogy az emberek a jövőben is a megfizethető egészségügyi szolgáltatásokat fogják keresni.

Jelenleg ugyanis az ellátások és az egészségügyi termékek egyre drágábbak, ami nyomást helyez a pénztárcákra, az egyének és a kormányzatok szintjén egyaránt. Ez oda vezet, hogy az egészségügyi ellátás egyre inkább kiszakad a kórházakból és az emberek otthonába költözik. A kórházi ellátás ugyanis a legdrágább, ezért mindenkinek az az érdeke, hogy megelőzze ezt az ellátási formát a jövőben, nem úgy mint most, amikor szinte minden betegséggel a kórházban lyukadunk ki.

A másik lényeges trend a személyre szabott terápiák és készítmények. A legújabb eszközök már annyira okosak, hogy távolról is azonnali információt adnak a beteg élettani jeleiről a beteg orvosának, vagy magának a betegnek. Előfordul például olyan eset, amikor az orvosnak távolról folyamatos kontrollja van a betege szívritmusáról és ha az eszköz jelez, akkor figyelmeztetni tudja a betegét, hogy baj van, rosszullét veszélyezteti és mit kell tennie. Ezzel pedig elkerülhető a nagyobb baj, és megelőzhető a kórházi ellátás. Kiváltható egyúttal az orvosi vizit, ami egyszeri, de drágább megoldás a helyzetre.

Erre a trendre az egyes országok kormányai is rá lesznek kényszerítve a folyamatos egészségügyi forráshiány miatt?

Igen, az államok érdeke is, hogy a leghatékonyabb ellátás valósuljon meg és ennek érdekében meg kell előzni a kórházi ellátásokat.

Az állami költségvetésekre nehezedő nyomás nem fog csökkenni az egészségügyi technológia fejlődésével párhuzamosan. Az új trend tulajdonképpen javítani fogja az emberek egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférését és az esélyegyenlőséget. Vagyis a jövőt az okos eszközök, a digitalizáció, a személyre szabott terápiák, a folyamatos monitorozás és a folyamatok egyszerűsítése fogja jellemezni a gyógyításban. Ennek érdekében nem meglepő, hogy az okos eszközök egyre fejlettebbek lesznek, egyre kisebbek, változatosabbak.

A lényeg, hogy minél kevesebb invazív beavatkozás történjen, időben megelőzhessük ezeket.

A személyre szabott terápia elvezet oda, hogy például egyénre szabott rákgyógyszert kell szednie a betegnek vagy már itt tartunk?

Ez természetes irány, ugyanis nyilván egy gyógyszer más hatást fejt ki Önben, mint bennem. Ezért egyre több sejt típusú folyamat megközelítéssel találkozhatunk, felhagyhatunk azzal a gyakorlattal a jövőben, hogy naponta 10 gyógyszert kell bevennünk, annyira személyre szabottak lesznek a készítmények. Az orvostudomány ugyanis egyre több adattal, információval fog rendelkezni rólunk.

Mit tudna tanácsolni a medtech szektorban tevékenykedő startup cégeknek mindezen trendekre tekintettel? Hol tudnak ők becsatlakozni és milyen kockázatok övezik működésüket?

A startupok óriási dilemmával szoktak megküzdeni: van egy rendkívül egyedi ötletük, és a megvalósításról is konkrét elképzelésük, azonban nincsenek erőforrásaik. Így például hiányoznak a szükséges adatbázisok, a kutatói kapacitás, illetve a finanszírozás. Ebben az esetben gyakran rákényszerülnek, hogy függetlenségük egy részét feladva nagyobb nemzetközi cégekkel működjenek együtt. Hozzájutnak az információkhoz, a forrásokhoz és minden erőforráshoz, de közben a hátránya, hogy bekerülnek egy nagyvállalati kultúrába, ami épphogy ellehetetleníti a startupok fejlődését, az ezzel járó adminisztráció pedig megsemmisíti az innovációt és innovatív ötleteket.

A medtech startup ökoszisztéma támogatásában milyen szerepe lehet az államnak, tekintettel arra, hogy a jövőben sem lesz elegendő a költségvetés a legkorszerűbb egészségügyi eljárások finanszírozására, vagy az elegendő szakképzett munkaerő finanszírozására?

A kormányok a leginkább érdekeltek az említett folyamatokban és a sikerekben, ugyanis végső soron az állami költségvetés, vagyis az adófizetők állják a cechet. Nyilván a legkézenfekvőbb megoldás az innováció támogatására a közvetlen támogatás odaítélése, de ezen kívül még számtalan lehetősége van az egészségügyi kormányzatoknak. Az ellátórendszer áramvonalasítása a valós beteg igényekhez, a kórházi rendszerek felülvizsgálata hozhat megtakarítást, és az így felszabaduló összegeket el lehet költeni például emberi erőforrásra. Ezek nehéz döntések, hiszen az emberek hozzászoktak ahhoz, hogy a közelben legyen egy kórház, vagy egészségügyi intézmény, ahová mindig fordulhat minden problémájával. Itt pedig már nemcsak gazdasági kérdések jönnek be a képbe, hanem politikai, társadalmi szálak is.

Egy amerikai cég európai ügyeiért felelős vezetőként rálátása volt az amerikai és európai innovációs helyzetre. Mi az, amiben különbözik a két környezet? Mi ennek az oka és mi az a terület, amiből az európai országok tanulhatnának?

Ennek megválaszolásához néhány adatot mondanék önnek. A világ 10 vezető orvosi eszközgyártójából hét amerikai. Vagy ha megnézzük az egyetemek rangsorát: az első négy az Egyesült Államokban található és a hetedik is, négy található Nagy-Britanniában és egy Svájcban. Mindezek alapján az biztosan kijelenthető, hogy a lényeges különbség a két innovációs rendszer között, hogy az amerikainak van múltja, rendelkezik az innováció kultúrájával. A másik lényeges különbség és ez már érvényes a medtech szektorra, hogy az USA-ban sokkal több forrás áll rendelkezésre, mert a befektetők hajlandóak kockáztatni, sokkal inkább kockázatvállalóbbak. A harmadik szempont pedig, hogy az amerikai rendszer résztvevői sokkal inkább üzleti megközelítést alkalmaznak, profitról, megtérülésről beszélnek. Az európai orvosok és kutatók, induló vállalkozások nem alkalmazzák ezt az üzleti nézetet, de ugyanez igaz az európai egyetemekre is, ahol inkább az oktatás és a kutatás a hangsúlyos, a biznisz szempontok hátrébb sorolódnak. Azt is megfigyeltem a gyakorlatban, hogy ha van egy rendkívül jó ötlet egy európai medtech startup részéről, akkor azt felvásárolja egy amerikai nagyobb cég. Ennek oka, hogy az európai induló cégek nem akarnak, nem tudnak globális méretben gondolkodni és ez már visszavezethető a kulturális okokra. Az ötletek gyakran jobbak Európában, mint Amerikában, de itt nem tudunk piaci szemmel gondolkozni és nem tudjuk az ötletünket, fejlesztésünket megfelelően eladni.

Ebben a környezetben jó irányként értékelhetjük az Európai Uniótól, hogy létrehozta az EIT Health szervezetet?

A szervezet még korai fázisban van, de a szakemberek rendkívül gyorsan tanulnak, számos külföldi tapasztalatot gyűjtenek, éppen Amerikában. Ennek megfelelően rendkívül sok tudás halmozódik fel a szervezetben, az ötletek egyre jobbak lesznek, az együttműködések az egyetemek, cégek és kutatóműhelyek között erősödnek. A cél, hogy az EIT Health egyre több jó ötletet tudjon felkarolni Európában az egészségügyi szektorban, olyanokat, amelyek üzletileg megvalósíthatóak és van bennük fantázia. Ez a pénz ugyanis végső soron az európai adófizetők pénze, ezért nem mindegy, mit finanszíroznak belőle.

Mi az az EIT Health és mit csinál? Az Európai Bizottság és az Európai Technológiai Intézet által támogatott EIT Health a világ egyik legnagyobb egészségügyi innovációs kezdeményezése. Célja, hogy fenntartható módon mozdítsa előre az egészségügy alapjait és ezáltal megteremtse az emberek egészségesebb életvitelének és jólétének jövőbeni feltételeit egész Európában. Tagjai közt megtalálhatók Európa vezető egészségipari és gyógyszeripari vállalatai, természettudományi kutatóintézetei és egyetemei. Az EIT Health több mint 2 milliárd eurót fektet be az elkövetkezendő évtizedben célzottan Európa legtehetségesebb vállalkozói és kreatív elméinek projektjeibe, hogy olyan egészségügyi termékeknek és szolgáltatások fejlesztését és üzleti forgalomba hozatalát támogassa, melyek a demográfiai változások és az idősödő társadalmak által támasztott kihívásokra válaszolnak.

Interjúsorozat az egészségügyről A Portfolio idén tavasszal interjúsorozatot indított útjára, melynek keretében a magyar egészségügy aktuális helyzetéről, kilátásáról, problémáiról, lehetőségeiről beszélgetünk a szektor képviselőivel, régiós kitekintéssel. Rajtuk keresztül kapnak az olvasók rálátást az egészségügy minden szegletére, így az állami- és magánellátás kapcsolatára, a fokozódó versenyre, a finanszírozásra, a huménerőforrás-helyzetre, és az innovációs tevékenységre. Emellett pedig külföldi egyedi- és országpéldákat is felvonultatunk. Az interjúk IDE KATTINTVA érhetőek el.

Még nem késő jelentkezni a Portfolio Private Health Forum 2018 rendezvényre!

• Címkék:
• egészséggazdaság,
• egészségügy,
• egészségügyi interjú,
• startup,
• kórház,
• makrogazdaság,
• csiki gergely