A tajvani háború kitörésének az időpontjáról több aggasztó hír is jött az elmúlt években, a nyugati elemzők szerint még az évtizedben megindulhatnak Kína csapatai. A pekingi vezetés kommunikációja alátámasztja ezt a várakozást, maga az elnök is többször tett utalást egy lehetséges támadásra a közeljövőben. Korábban a várható katonai és gazdasági hatásokról is számos tanulmány készült, viszont a társadalmi vonzatról kevesebb szó esett.
A most megjelent tanulmány szerint egy Tajvan és Kína közötti háború nagyon súlyos demográfiai hatást gyakorolna, talán még – az egyébként nagyon drámainak tartott – gazdasági következményeket is felülmúlná.
Az ijesztő példa
Az elemzés kiindulási alapnak az orosz-ukrán háború hatásait vette. Arról nincsenek pontos adatok, hogy a kelet-európai konfliktus pontosan hány áldozattal járt, de az szinte bizonyos, hogy mindkét fél nagy számú katonát vesztett, miközben a civil áldozatok száma is jelentős. Ennél is komolyabb azonban a társadalom egészében előidézett hatás, különösen demográfiai szempontból. Kijev és Moszkva is komoly népesedési kihívással nézett szembe a rendszerváltozás után, mivel a születések száma rohamosan csökkenni kezdett. Vlagyimir Putyin számos intézkedést bevetett a gyermekvállalási kedv növelésére, amely a 2010-es évek közepére sikereket is eredményezett. A csúcspontot követően azonban újra esni kezdett a születések száma az országban:
néhány év alatt közel félmillióval kevesebb csecsemő jött világra Oroszországban, mint az évtizedes csúcsot jelentő 2015-ös 1,94 millió fős születésszám.
Hasonló tendencia zajlott le Ukrajnában is, ott 2021-ben 1,16-ra esett vissza a teljes termékenységi arányszám (TFR), amely messze elmaradt a népesség fennmaradásához szükséges 2,07-es értéktől. Az alacsony számokat sokan annak tudják be, hogy Kijev kénytelen volt a gazdasági recessziót is bevállalni, hogy a haderő fejlesztésére költsön a Krím 2014-es elcsatolását követően.
️In the next 26 years, 's population could decrease to 25.2 million people, the Ministry of Social Policy, citing data from the Institute of Demography.By 2041, Ukraine's population could decrease to 28.9 million people, and by 2051, to 25.2 million. : AFP #Ukraine
— KyivPost (@KyivPost) March 29, 2024
Az egyébként is rossz helyzetet aztán teljesen szétzilálta a 2022-es ukrajnai orosz invázió, amelynek következtében mindkét országban tovább csökkent a születések száma.
Ukrajnában a TFR jelenleg a világ legalacsonyabbja, mindössze 0,55-0,7 környékén van. Ennek oka elsősorban az, hogy számos szülőképes korban lévő nő elmenekült az országból, így rengeteg család szakadt szét. A kilátások sem túl kecsegtetőek, bárhogy alakul a háború:
Tajvan és Kína demográfiája
Mind a sziget, mind pedig a keleti nagyhatalom súlyos népesedési kihívásokkal kell, hogy szembenézzen. Tajvanban a TFR már így is aggasztóan alacsony, mindössze 0,87 volt 2022-ben, és a helyi társadalomkutatók is azzal számolnak, hogy stabilizálódhatnak a 0,9-es értékek a jövőben. Ez azt jelentené, hogy a mostani 23,5 milliós lakosságszám 2070-re 16,2 millióra csökkenne. A visszaesést valamelyest ellensúlyozni tudja a bevándorlás, Tajpej ugyanis kifejezetten nyitott a vendégmunkások számára.
Ennél aggasztóbbnak tűnik a helyzet Kínában, ahol az összlakosság jelentős csökkenésnek indult, amelyet már Pekingben is kénytelenek voltak elismerni.
A születések száma 2023-ban 10 millió alatt maradt, ez pedig azt jelenti, hogy évszázadok óta nem jött a világra ilyen kevés gyerek az országban. Az aggodalmakat növeli, hogy a társadalom zsugorodása kilenc évvel azelőtt beindult, ahogy azt a demográfusok várták volna. A kilátások sem valami biztatóak, várhatóan tovább fog csökkenni a lakosságszám, miközben az átlagéletkor folyamatosan növekszik, a gyermekvállalási kedv pedig tovább esik. Hosszútávon azt jelezték előre, hogy Kína lakossága évente több millióval csökkenhet, néhány évtizeden belül pedig akár meg is feleződhet a nagyhatalom népessége.
I have always found Japanese end-of-century population forecasts pretty amazing, but they are nothing compared with the new estimates coming out for China. The decline is just jaw-dropping. https://t.co/Gzrq4SPo90
— One (Bubble) September 5, 2022
A fenyegető invázió pusztítása
A tanulmány előrejelzése szerint amennyiben tényleg háborús összecsapásokig fajul az ellentét Tajpej és Peking között, az hatalmas hatásokat gerjesztene a népesség számára is. Az egyik viszonylag kevésbé rossz forgatókönyvet az jelenti demográfiai szempontból, ha Kína gyorsan elfoglalja a szigetet, ezzel a harcok ideje is lerövidül. Ezzel a civil és a katonai áldozatok száma is jelentősen csökkenne. Ebben az esetben Pekinget a hongkongi példa intené óva: a városban 2019-ben letörték a szabadságpárti tüntetéseket, ez pedig a súlyos társadalmi hatásokat idézett elő. Magas az elvándorlás, különösen a 20-39 év közötti korosztályban, a születések száma drámaian csökken, a lakosságszám csak a bevándorlással fenntartható.
Valami hasonlóra lehetne számítani Tajvanon is, szinte biztos, hogy tömegek hagynák el a szigetet, különösen a munkaképes korú lakosság.
Ez a születések számának további csökkenését idézné elő, amely miatt a társadalom csak nagyarányú bevándorlással lenne fenntartható. Közben az sem elhanyagolható szempont, hogy egy háború esetén a nyugati államok szankciók sorát vezetnék be Kína ellen. Ez a gazdasági helyzetet rontaná, ami további népességcsökkenéshez vezetne. Peking egy hasonló esetén azzal számolhatna, hogy a már így is nagyon súlyos demográfiai kilátások tovább romlanának.
Ennél drasztikusabb lenne, ha a háború elhúzódna, hiszen akkor rengeteg halálos áldozat is társulna a hatásokhoz. Az bizonyos, hogy a Nyugat akkor is szankcionálná Kínát, ha Peking háborút indítana, de végül nem nyerné azt meg. Közben a gazdasági hatások az egész világra kiterjednének, recesszióval fenyegetnének számos helyen, ezért vélhetően azokban az országokban is csökkenne a születendő gyermekek száma, amelyek nem érintettek a háborúban.
A harmadik forgatókönyv is veszélyes lehet az érintettek számára, pedig ebben még nincs is közvetlen összecsapás, csak annak a veszélye. Ebben az szerepel, hogy Tajpej és Peking is folyamatosan növeli a hadseregre fordított összegeket, ezzel pedig elterelődik a figyelem a társadalom problémáiról. Egy idő után mindkét kormány kimerül a fegyverkezésben, amihez a lakosság elfáradása is hozzájárulhat, valamint az emiatt fellépő elégedetlenség és más, súlyosabb problémák.
Akárhogyan is dönt Peking az inváziót illetően, érdemes alaposan megfontolnia az elhatározását, mivel egy háború hatásai ott fájnának számára a legjobban, ahol nem is számít rá. Ez pedig mindent megváltoztathat.
Címlapkép forrása: Ceng Shou Yi/NurPhoto via Getty Images
