Újra megpróbálják lezárni a véres konfliktust, amelyről Donald Trump bejelentette, hogy már megoldotta

A két ország konfliktusa lényegében félproxy-háború, ugyanis többek, így a kongói fél és az Egyesült Államok szerint is

a KDK keleti területeinek egy jó részét ellenőrzése alatt tartó M23 felkelőcsoport Ruanda támogatását élvezi. Ruanda tagadja az állítást.

A konfliktus miatt az Egyesült Államok március 2-án szankcionálta a ruandai hadsereget és négy vezető tisztjét.

A szerdai washingtoni tárgyalás után az amerikai külügyminisztérium közös nyilatkozatot adott ki a három ország nevében, amelyben azt írták,

Ruanda és Kongó több koordinált lépésben egyezett meg, amelyek célja a feszültségek enyhítése és haladás elérése a konfliktus helyszínén.

Tavaly december elején a két ország Donald Trump amerikai elnök közvetítésével már aláírt egy békemegállapodást, azonban nem sokkal később újabb eszkaláció történt a konfliktusban, amikor az M23 felkelői behatoltak a burundi határ közelében lévő Uvira városába.

Bár amerikai nyomásra később kivonultak, az Egyesült Államok nemrég aggodalmának adott hangot, hogy a lázadók burundi határ közelében továbbra is fennálló jelenléte

azzal a kockázattal jár, hogy a konfliktus egy szélesebb körű regionális háborúvá eszkalálódik.

Ruanda és a Kongói Demokratikus Köztársaság konfliktusát valójában egészen 1994-ig, a ruandai népirtásig visszavezethetjük. Akkor a népirtásért felelős hutuk egy része Kongóba menekült (akkor Zaire volt az állam neve), a ruandai tuszi vezetés pedig két háborút is vívott a szomszédos országgal (első és második kongói háború). A tuszikból álló M23 felkelőcsoport 2012-ben alakult meg, az első felkelésük 2013-ig tartott, a második 2022-ben kezdődött, és 2025 elején eszkalálódott, amikor több nagyvárost (Goma, Bukavu) is elfoglaltak a KDK keleti részén.

Címlapkép forrása: Daniel Buuma/Getty Images