Ledobták a cafeteriabombát: így robbanthatja fel a lakáspiacot az új kormánydöntés
Ingatlan

Ledobták a cafeteriabombát: így robbanthatja fel a lakáspiacot az új kormánydöntés

Ahogy korábban már írtunk róla, az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv keretén belül a 35 év alatti fiatal munkavállalók esetében a kedvezményes adózású évi 450 ezer forintban maximált béren kívüli juttatási kereten felül, havonta további 150 ezer forintos lakhatási támogatási rendszer kialakításáról döntött a kormány. Milyen hatással lesz ez a lakáspiacra nézve? Miért érheti meg a munkavállalóknak, és milyen fontos kérdéseket kell még tisztázni az indulás előtt? Többek között ezekről kérdeztük az iparág szakértőit.

A kormány döntése értelmében 2025. január 1-jétől a munkáltatók a lakhatási kiadások támogatása érdekében, béren kívüli juttatásként akár évi 1,8 millió forintnyi lakásbérletidíj- vagy lakáshitel törlesztőrészlet-támogatást is adhatnak a fiatal munkavállalóknak. Az új béren kívüli juttatási forma a SZÉP-kártyához hasonlóan kedvezményes adózás mellett lesz adható.

A juttatás lakáscélú hitel törlesztésére, illetve lakbérfizetésre lesz felhasználható.

Mit jelent a SZÉP-kártya szerinti kedvezményes adó?

A SZÉP-kártya juttatás esetén béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a munkavállaló részére utalt évi 450 ezer forint. A munkáltató ezen az összegen felül is utalhat a munkavállalója SZÉP-kártyájára juttatást, de ez már egyes meghatározott juttatásként adózik.

A béren kívüli juttatás esetén a teljes adóteher a juttatott összeg 28%-a, ami 15% személyi jövedelemadóból és 13% szociális hozzájárulási adóból tevődik össze

- mondta el Süli Szilvia, az RSM Hungary adóüzletágának menedzsere.

Az egyes meghatározott juttatások esetén viszont az adóalapot meg kell növelni a juttatott összeg 1,18-szorosára, és ez után az adóalap után kell megfizetni a 15% személyi jövedelemadót, és a 13% szociális hozzájárulási adót. Ezzel a béren kívüli juttatás 28%-os adóterhéhez képes 33,04% adóteher keletkezik a juttatáson.

Az év legnagyobb ingatlanpiaci teljesítményeit díjazza a szakma november 28-án a Property Awards 2024-en. Részletekért kattints!

Miért éri meg a munkáltatónak?

Mind a béren kívüli juttatás, mind az egyes meghatározott juttatások esetén csak a munkáltató köteles megfizetni az adókat, szemben a bérként adóztatandó összegekkel, amelyeknél a munkavállaló bérét személyi jövedelemadó és egyéni járulékfizetési kötelezettség is terheli.

Összehasonlítva a bér után fizetendő adókkal, mindkét juttatási forma adózása kedvezőbb, hiszen a bér után felmerülő adók és járulékok esetén a bruttó bérből levonják a munkavállalótól a személyi jövedelemadót (15%), valamint a társadalombiztosítási járulékot (18,5%), illetve a bruttó bér után a munkáltatónak is be kell fizetnie a szociális hozzájárulási adót (13%) - hangsúlyozta a szakértő.

A fentiekből látható, hogy sem a béren kívüli juttatás, sem az egyes meghatározott juttatások esetében nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni, így az új lakhatási támogatás esetében is ez a kedvezményes adózás várható.

Amennyiben a munkáltató úgy dönt, hogy az új lakhatási támogatás igénylését lehetővé teszi a munkavállalói számára, úgy

  • egyrészről nagyobb választási lehetőséget biztosít a munkavállalói számára a cafeteria rendszer keretében, ami természetesen vonzóbbá teszi az adott munkáltatót
  • másrészt a béren kívüli juttatás esetén a munkavállalónak juttatott jövedelmet alacsonyabb mértékű közteher terheli, hiszen a rendelkezésre álló információk alapján

    100 ezer forint nettó lakhatási támogatás után 28 ezer forint közteher kerül befizetésre, míg 100 ezer forint nettó munkabér esetén 69 925 forint a megfizetett bérjárulékok és adók teljes összege.

Mekkora robbanást hozhat ez a lakáspiacon?

A támogatásnak az a része, amelyet hiteltörlesztésre fognak felhasználni a munkavállalók, a már felvett, és a jövőben felveendő lakáshitelek törlesztését egyaránt segítheti. Attól függő mértékben, hogy mennyien élnek majd a lehetőséggel, mind a meglévő adósok törlesztési képességére, mind az új hitelek iránti keresletre pozitív hatása lehet az intézkedésnek, így részben a fogyasztási és megtakarítási képességet, részben pedig a lakáspiaci keresletet is élénkítheti valamilyen mértékben.

Épp a napokban közölte az MNB, hogy a 35 év alattiak aránya a lakásvásárlások esetében 40%. A jegybank statisztikáiból pedig azt tudjuk, hogy darabszám alapján a lakáshitelek 21%-át 30 év alattiak, 38%-át 31-40 év közöttiek veszik fel, ami alapján szintén valahol 40% körül lehet az új, kedvezményes adózású juttatásra jogosultak aránya a lakáshitelpiacon. Kiszámoltuk, mekkora hiteltartozás törlesztésére elengedő különböző kamatszintek mellett havi 150 ezer forint: a már felvett hitelek körében legjellemzőbbnek mondható 6%-os kamatszint mellett 10 éves hátralévő futamidő esetén 13,1 millió, 15 éves esetén 17,8 millió forint törlesztésére elég ekkora összeg.

hitel

A 150 ezer forintos havi lakhatási támogatás elsősorban a lakásbérleti piacon szólhat nagyot, mert a fiatalabb generáció egy jelentős része bérli az otthonát. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy mekkora lesz az átlagos munkáltatói támogatás összege, és az adómegtakarítást milyen arányban osztják meg a munkaadók a fiatalokkal - mondta el Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, hozzátéve:

A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a jövő évi béremelés legnagyobb részét ebbe a csatornába terelik azok a cégek, amelyek élni szeretnének a lakhatási támogatás lehetőségével.

A szakértő szerint ennek hatására a kereslet is nőhet majd a bérleti piacon. Érdekes látni azt, hogy a kiadó lakások bérletidíj-emelkedését a korábbi időszakban a kereslet nem igazán tudta lekövetni. Vagyis hiába csökkent az olcsóbb albérletek száma a piacon és emiatt csökkent az ezekre érkező érdeklődések száma, a drágább albérletek iránti igény nem nőtt olyan mértékben, mint ahogy az olcsóbb kiadó lakások száma csökkent. Emiatt hiába volt kimutatható a KSH-ingatlan.com lakbérindexnél is éves szinten 10 százalékos bérletidíj-emelkedés, minden kiadó lakás ára mégsem tudott egyforma mértékben emelkedni, vagyis

szűkült az árolló a legolcsóbb és a legdrágább lakások bérleti díja között.

Ennek egyik jele az volt, hogy a tulajdonosok által kiadó lakások medián bérleti díja Budapesten például 250 ezer forintos szinten stagnált az elmúlt hónapokban, illetve az is, hogy októberben már országosan is csak stagnáltak a bérleti díjak szeptemberhez képest.

Azzal, hogy támogatást kap a keresleti oldal,

a bérleti díjak nagyobb lendülettel indulhatnak meg felfelé, ami pedig ismét fókuszba helyezheti az ingatlanokat a befektetők esetében is,

akik részéről már eddig is is számottevő aktivitásra számítottunk jövőre a PMÁP kötvények kamatfizetését követő időszakban - vélekedik a szakember. A 150 ezer forint lakhatási támogatásnak ugyanakkor hosszabb távon jelentősebb szerepe lehet: a hitelre vásárló fiataloknak reális lehetőséget biztosít a saját tulajdonú ingatlanok megszerzésére, ami hosszabb távon is stabilizálhatja a keresletet az eladó lakások piacán. A lakáspiaci multiplikátor- vagy dominóhatás következtében pedig ez jelentős hatással lehet a komplett lakáspiacra is: azok a fiatalok, akik lakást vásárolnak, a vételárból az eladójuknak is lehetőséget biztosítanak a továbbköltözésre.

Mire elég 150 ezer forint a hazai bérlakáspiacon?

Ahogy a fenti ábrán is látható, a bérleti díjak az elmúlt négy évben jelentős emelkedésen mentek keresztül, ennek ellenére 150 ezer forint így is érdemi támogatást jelent a legtöbb budapesti kerületben és megyeszékhelyen. A kerületeket és a megyeszékhelyeket együtt vizsgálva a két szélsőértéket a főváros II. kerülete és Szekszárd jelenti. Az ingatlan.com novemberi kínálati adatai szerint előbbiben 340 ezer, utóbbiban mindössze 110 ezer forint egy átlagos lakás havi bérleti díja.

Egyes vidéki településeken tehát a 150 ezer forintos támogatás akár magasabb is, mint az átlagos lakás bérleti díja, de a fővárosban is érdemi támogatást jelenthet. Nem is beszélve arról, hogy a fiatalok gyakran kisebb, olcsóbb lakásokat keresnek, amelyek bérleti díja akár az átlag alatti is lehet.

A 150 ezer forintos lakbértámogatás a legdrágább II. kerületben 44 százalékát fedezi egy átlagos kiadó lakás havi költségének, míg a fiatalok körében kimondottan népszerű XI. kerületben már 57 százalék ennek aránya. A főváros olcsóbb, külső kerületeiben ez akár 70-80 százalék is lehet, sőt a legolcsóbb XXIII. kerületben 94 százalék.

A megyeszékhelyek között a legdrágább Debrecenben ez az összeg a bérleti díj közel kétharmadára (65%) elegendő, míg tíz településen a teljes lakbért fedezi.

A legolcsóbb Salgótarjánban és Szekszárdon az arány 136 százalék, de Miskolcon is 130, azaz, ha valaki ott tud élni a maximális lakbértámogatással, akár a felsőbb kategóriából is választhat magának kiadó lakást.

Mennyien élhetnek a lehetőséggel?

Süli Szilvia kiemelte, bármilyen méretű és bármelyik ágazatban működő cég élhet vele, amelyik úgy gondolja, hogy ezzel a juttatási csomaggal a munkaerő megszerzésében, megtartásában segítséget nyújt, cégformára tekintet nélkül.

Balogh László hozzátette, a részletszabályok ismerete nélkül nehéz megbecsülni azoknak a cégeknek a számát, amelyek élnének a lehetőséggel. Az viszont egyre világosabban látszik, hogy az érintett 35 évnél fiatalabb korosztály 60-70 százaléka biztosan igénybe venné ezt a támogatást. Az is elképzelhető, hogy ha a munkaadók ennek ellenére nem élnek ezzel a lehetőséggel, akkor ez jelentős körforgást indíthat be a munkaerőpiacon is. Ez pedig előnybe hozhatja azokat a vállalkozásokat, amelyek adnak lakhatási támogatást a munkavállalóik számára.

A szakember úgy véli, a támogatás leginkább a megyei jogú városokban és a Budapesten székhellyel vagy telephellyel rendelkező cégeket érinti, így ezekben a lokációkban pezsdülhet fel az ingatlan- és munkaerőpiac.

Sok még a nyitott kérdés

Süli Szilvia szerint a program kapcsán azonban van még számos tisztázandó kérdés, többek között, hogy

  • milyen formában kell majd igazolni a felhasználás jogcímét, amennyiben azt a juttatásban részesülőnek igazolnia kell?
  • a havi 150 ezer forintos összeghatár feletti rész egyes meghatározott juttatásként lesz-e adóköteles vagy a munkabérhez hasonlóan adóztatandó?
  • tekintettel arra, hogy a 35 év alatti munkavállalók lennének a juttatásban részesíthető személyek, felmerül a kérdés, hogy vajon a 25 év alattiak adókedvezményét kiterjesztik-e erre a juttatási formára is, vagy marad az ő esetükben is a jelenlegi SZÉP-kártyánál megismert szabályozás? Vagyis a cafeteria juttatások esetében a 25 év alatti munkavállalók esetében is ugyanazok az adóterhek jelennek meg, mint a 25 év felettiek esetében és ezen juttatási forma esetén nem valósul meg adómentesség?
  • havi vagy negyedéves bevallási és fizetési kötelezettség vonatkozik majd erre a juttatásra, tekintettel arra, hogy milyen besorolást kap, béren kívüli juttatásnak, vagy egyes meghatározott juttatásnak fog minősülni?
  • az új lakhatási hozzájárulás esetén is hasonló arányosítás várható, mint a SZÉP-kártya juttatás esetén, azaz a jogviszonyban töltött napokra vonatkozóan arányosítva adható a maximális összeg, vagy minden megkezdett hónap után teljes mértékben adható lesz?
  • több munkáltató esetén össze kell-e számítani a több juttató által adott lakhatási támogatás összegét?

Balogh László is egyetért abban, hogy a kérdések leginkább a munkaadók oldaláról sorjáznak, ezek közül a legfontosabb, hogy miként lehet elszámolni a támogatást.

Ha a bérbeadó számlakötelessé válik, akkor az a szektor fehérítéséhez is hozzájárulhat.

A munkaadók számára az is fontos kérdés, milyen időtávon számolhatnak ezzel a támogatással. Rövidebb távon ugyanis kétséges, hogy érdemes-e átalakítani a kompenzációs stratégájukat, ha például a támogatást néhány éven belül esetlegesen kivezetik.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

Kiszámoló

Új nap, újabb gyászos statisztika

A KSH ma kihozta a tavaly decemberi ipari termelés második becsléséről szóló statisztikai adatot. Egy év alatt 6,4%-kal csökkent az ipari termelés, miután már az előtte való évben is csökke

PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Leleplezték a kormány digitális mestertervét -
Green Transition & ESG 2025
2025. március 6.
Property Warm Up 2025
2025. február 20.
Agrárium 2025
2025. március 19.
Biztosítás 2025
2025. március 4.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Díjmentes előadás

Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!

Előadásunkon bemutatjuk a Portfolio Online Tőzsde egyszerűen kezelhető felületét, a számlatípusokat és a gyors kereskedés lehetőségeit. Megismerheted tanácsadó szolgáltatásunkat is, amely segít az első lépések megtételében profi támogatással.

Díjmentes előadás

Vigyázz, Kész, Tőzsde! Használd ki a legjobb akciókat!

Ne maradj le a legnagyobb számlanyitási akciókról! Megmutatjuk, hogyan indítsd el az első befektetésed, milyen bónuszokat érdemes kihasználni, és hogyan kezdhetsz bele a tőzsdei vagyonépítésbe.

Ez is érdekelhet
Budapest városkép lakás