MKB: a kötvénypiac tűnhet rövidtávon a legjobb befektetésnek

MKB Alapkezelő

Zsugorodik a magyar rejtett gazdaság

A rejtett gazdaság visszaszorítása az elmúlt időszakban kiemelt gazdaságpolitikai céllá vált a legtöbb fejlett országban. Tekintve, hogy egyes elemzések szerint a rejtett gazdaság mérete 2003 és 2015 között a GDP 22-25 százaléka (6000-7000 milliárd forint) körül alakulhatott Magyarországon, a gazdaság fehéredéséből származó potenciális gazdasági hasznok hazánkban is jelentősek lehetnek. Jelen cikkben a magyarországi rejtett gazdaság méretével kapcsolatos irodalom összefoglalása után azokat a csatornákat mutatjuk be, amelyeken keresztül a rejtett gazdaság hatást gyakorolhat a gazdaságra, és amelyeken keresztül a fehéredésből származó potenciális gazdasági hasznok is megvalósulhatnak, illetve azokat a fontosabb intézkedéseket, amelyek 2010 óta az adóelkerülés visszaszorítását, a gazdaság fehéredését célozták. Az intézkedések eredményességét mutatja, hogy egyes nemzetközi elemzések szerint a rejtett gazdaság mérete a GDP több mint 1,5 százalékával csökkenhetett 2010 és 2015 között Magyarországon. Az intézkedések közül kiemelendő az online pénztárgépek bevezetése, amely elsősorban a vállalati bevételek eltitkolásának megakadályozását segíti elő, de hozzájárulhat a szürke- és a feketefoglalkoztatás visszaszorulásához is.

Önfinanszírozás: Nagy Márton válaszol Surányi Györgynek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly áprilisban hirdette meg önfinanszírozási programját, amely idén nyáron kiterjesztésre került. A program sikeresen hozzájárult a magyar gazdaság külső sérülékenységének mérsékléséhez és az adósságszerkezet egészségesebbé válásához. Ezt a kedvező változást mára már számos nemzetközi intézmény, befektetési bank és hazai banki szereplő is elismeri. Ugyanakkor egyes - mára szerencsére már kisebbségben lévő - hazai szakértők vitatják a program eredményeit, elsősorban a jegybank által vállalt kockázatok és költségek felnagyításával és az előnyök kicsinyítésével. Ez a kiegyensúlyozatlan megközelítés tükröződik Surányi György közelmúltban kifejtett gondolataiban is.

Kételkednek a részvényesek az UniCredit vezetésében

Már csak a végső simításokat végzi az UniCredit azon az új stratégiai terven, amelyet következő hónapban mutatnak be a részvényeseknek. A tulajdonosok közül azonban egyre többen kételkednek a bank vezére, Federico Ghizzoni vezetési képességeiben - számol be a Reuters.

Ronthat a lengyel kilátáson az S&P, ha visszafordítják a reformokat

Romolhat Lengyelország államadós-osztályzati kilátása, ha a választások nyomán kialakuló új kormány visszafordítja az eddigi költségvetési és makrogazdasági reformokat - közölte hétfői állásfoglalásában a Standard & Poor's.

A bevándorlók hajtják fel a lakásárakat?

Az elmúlt évtizedekben a globalizációnak, az Európai Unió bővítésének és számos egyéb folyamatnak köszönhetően a világ legtermészetesebb dolgává vált, hogy nem abban az országban dolgozik és él valaki, ahol születetett. A vonzó életkörülményekkel kecsegtető országokban és nagyvárosokban azonban egyre nagyobb problémát jelent, hogy az építkezések nem tudnak lépést tartani a növekvő népességszámmal, miközben az ingatlanárak drasztikusan emelkednek. Az egész Európát - és a világot - megmozgató aktuális menekültválság emberek százezreinek költözését hozza magával, ami egész biztosan hatással lesz a befogadó országok ingatlanpiacaira. A világ különböző részeiről gyűjtött példákon keresztül annak próbáltunk utánajárni, hogyan befolyásolhatja a lakáspiaci folyamatokat - elsősorban az árak alakulását - a bevándorlás.

Ez az oka, hogy Németország befogadja a sok fiatal menekültet?

Rendkívül érdekes táblázatot vettünk észre a JPMorgan havi globális makrogazdasági kitekintőjének egyik oldalán, amely szerint a vizsgált 21 feltörekvő és fejlett ország közül a medián életkort tekintve Németországban és Japánban találhatjuk a legöregebb társadalmakat (46,5 év). A kimutatás szerint bár a német társadalmon belül a 15-64 éves korosztály aránya közel 66% (a japánoknál 61%), de a befektetési bank szerint a demográfiai kilátásokban az hajtja a németek "malmára a vizet", hogy most befogadják a fiatal korosztályhoz tartozó menekültek tömegeit, ami így fiatalítja az egyébként öregnek mondható német társadalmat.

Amiről a bankok hallgatnak: itt a guru nagy leleplezése

Ami nem hangzik el, az néha fontosabb, mint ami elhangzik - figyelmeztet a neves amerikai bankelemző, Richard Bove a CNBC

Elárulta az MNB, meddig marad változatlan az alapkamat

Kiadta a jegybank a kamatdöntés utáni közleményét, amiből hagyományosan az utolsó mondat az érdekes. Eszerint "a jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintje és a laza monetáris kondíciók tartós, a teljes előrejelzési időhorizonton való fenntartása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével." Az előrejelzés horizont jelenleg 2017 második fele.

Varga Mihály: Biztosítási ügynök voltam

A legjobb, amit a kormány tehet a Volkswagen-botrány következményeit illetően, az a kivárás - mondta a nemzetgazdasági miniszter a MABISZ szerdai éves konferenciáján. Varga Mihály úgy vélte, a januártól érvényes szja-csökkentés kedvezően fog hatni a magyar biztosítási piacra is.

Imádjuk az új iPhone-t, de kinek jó ez?

Töretlen a rajongás az Apple okostelefonjai iránt, az új iPhone eladási rekordokat döntöget. Meglepően jól alakulnak az értékesítések a mindenféle makrogazdasági bizonytalanság és az okostelefon-piac telítődése ellenére - írja a Morgan Stanley legfrissebb elemzésében. Jó befektetést jelenthetnek most az Apple részvényei, de az amerikai technológiai óriáson kívül más cégek is profitálhatnak a mániából.

A Magyar Nemzeti Bank elemző munkatársat keres (x)

SAP: erre senki sem számított

Még a legoptimistább elemzői becsléseket is felülmúlta az SAP a harmadik negyedévben - derült ki a német szoftvercég tegnap este közzétett előzetes negyedéves számaiból. A működési eredmény szintjén 19%-os növekedésről számolt be a cég és a menedzsment megerősítette az idei évre vonatkozó várakozásait. Az árfolyam 5%-os pluszba ugrott a hírre.

Ma kiosztják a közgazdasági Nobel-díjat

A legtöbb friss makrogazdasági adat az Egyesült Államokból érkezik a héten, de a kínai külkereskedelem alakulását is kiemelt figyelemmel kísérhetik a befektetők. Az uniós állam-, és kormányfők ismét összeülnek Brüsszelben, hogy a migrációs válsággal kapcsolatban tárgyaljanak. Ma pedig meg tudjuk, hogy 2015-ben kinek ítélték oda a közgazdasági Nobel-díjat.

Két héten belül földrengés jöhet a régióban

Október 25-én tartanak parlamenti választásokat Lengyelországban, az esemény miatt hónapok óta aggódnak a befektetők. A legfrissebb közvéleménykutatások szerint a jelenleg ellenzékben lévő Jog és Igazságosság (PiS) szerezheti meg a legtöbb mandátumot, azonban nagy kilengéseket mutatnak a becslések, ráadásul nehéz lehet koalíciót alakítani még egy sikeres választási eredmény után is. A kampányban több gazdasági téma is a felszínre került már, többek között a svájci frank alapú hitelek átváltása, illetve a költségvetési politika voltak a fő hadszínterek a két legnagyobb párt között.

Devizatartalékok: jóból is megárt a sok?

A Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Állam az elmúlt két évben számos olyan intézkedést hozott, amelyek a pénzügyi stabilitás és a belföldi finanszírozás erősítését szolgálták. Ezek az intézkedések jellegüknél fogva csökkentették a devizatartalékot, és egyben a külső sérülékenység megítélésének érdemi javulásához is hozzájárultak. A kisebb tartalék is lehet jobb. A kisebb mértékű devizatartalék, és ezáltal a jegybankmérleg külső sérülékenységgel egyidejű szűkítése a tartaléktartás költségeinek csökkentésének köszönhetően összességében előnyös. Magyarország esetében a devizatartalék-szint továbbra is érdemben meghaladja a befektetők által elvárt, illetve optimálisnak tekintett szintet, sőt előretekintve további fokozatos mérséklésre is megvan a mozgástér. Jelen elemzés a devizatartalékokkal kapcsolatos szakirodalom és nemzetközi tapasztalatok alapján bemutatja a devizatartalék tartásának és a túltartalékolásnak a költségeit, melyek hazánk esetében is relevánsak.

Jön a sztárközgazdász, aki összeráncolja miattunk a homlokát

Jövő keddi bécsi konferenciánk nyitóelőadását nem más, mint "A jó és a rossz közgazdaságtana" című sikerkönyv szerzője, Tomas Sedlacek tartja "A jövő közgazdaságtana, a jövő európai gazdasága" címmel. A cseh sztárközgazdász válaszolt most néhány kérdésünkre is. Sedlacek nem tartja sokra a növekedési statisztikákat, de Magyarország miatt is gyakran összeráncolja a homlokát.

Javul a konjunktúra az eurózónában

A kínai gazdaság lehűlése ellenére az idén érezhető növekedésre lehet számítani az euróövezetben.

Mennyibe fájhat a büdzsének az EU-pénzek teljes lehívása?

A 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus 8800-8900 milliárd forintos kifizetett összeg mellett zárulhat le, amiből árfolyamváltozással együtt 8500-8600 milliárd forint lehet a teljes, Brüsszeltől kapott keretösszeg, "az efölötti részt a nemzeti költségvetés terhére fizeti ki a kormány" - írta meg ma a Magyar Idők Csepreghy Nándorra, a Miniszterelnökség helyettes államtitkárára hivatkozva. Ebből elsőre az adódik, hogy a magyar költségvetésnek akár 200-300 milliárdos hiánynövelő tétellel is szembe kell néznie az EU-források teljes lehívásának következményeként, de a Portfolio tudomása szerint félrevezető eredményre vezet ez a logika.

A japánok Kínát is szívesen látnák a TPP-ben

Jelentősen hozzájárulna az ázsiai-csendes-óceáni térség stabilitásához, ha Kína csatlakozna a Csendes-óceáni Partnerség (TPP) szabadkereskedelmi megállapodáshoz - jelentette ki Abe Sindzó japán kormányfő kedden.