szerencsejatek roulette
KRTK blog

Karcolás vagy sebhely? - Kockázatvállalás a pandémia idején

Kiss Hubert János
Az egyik leggyakrabban feltett kérdés a COVID-19 kapcsán az, hogy miben és hogyan változtat meg minket. Ebben az írásban azt szeretném körüljárni röviden, hogy a COVID-19 járvány következtében fellépő általános bizonytalanság (elveszítem-e a munkahelyemet? elkapom-e a vírust? mikor lesz oltás?) hogyan érinti az emberek kockázatokkal szembeni attitűdjét. A kockázatvállalási hajlandóság számos döntésünkben szerepet játszik. Például a biztonságot jobban értékelő emberek a megtakarításaik kisebb hányadát fektetik bizonytalan részvényekbe, illetve ők hajlamosabbak olyan munkahelyeket választani, amely biztonságosabbak az elbocsátás szempontjából.

Először nézzük meg röviden, hogy van-e bizonyítékunk arra, hogy a bizonytalanság tényleg megváltoztatja-e a kockázathoz való hozzáállásunkat. Laboratóriumi kísérletek azt mutatják, hogy a válasz egyértelműen igen. Például, Mengel és szerzőtársai (2016) véletlenszerűen három csoportra (A,B és C) osztották a kísérleti alanyokat. A véletlen besorolás lényeges, mert így három ugyanolyan csoportot kaptak az egyéni jellemzőket illetően. Mindhárom csoport tagjai egyenként 32 döntést hoztak. A 17-32 döntések megegyeztek mindhárom csoportban. Ezen döntések során a résztvevőknek választaniuk kellett egy biztos nyeremény (ami 6 és 8 euró között mozgott) és egy bizonytalan kimenetelű szerencsejáték között, amely egy alacsony vagy egy magas összeget adott különböző valószínűséggel (például 60 százalék eséllyel 4 eurót, 40 százalék eséllyel pedig 14 eurót).

A választás után aztán számítógép segítségével meghatározták a szerencsejáték kimenetelét és minden kör végén megmondták a résztvevőknek a nyereményüket. A kísérlet végén minden játékos egy véletlenszerűen kiválasztott körben hozott döntése alapján kapott valóban pénzt, a kísérletben való részvételért járó összegen felül. A csoportok közötti különbség az 1-16 döntésekben volt. Az A csoportba tartozóknak itt is nagyon hasonló döntéseket kellett hozni, mint a későbbi körökben, azzal a különbséggel, hogy a szerencsejátékhoz több kifizetés (és így valószínűség) tartozott. A B csoport tagjainak is egy biztos nyeremény és egy szerencsejáték között kellett választaniuk, de nekik nem mondták meg, hogy a különböző kifizetésekhez milyen valószínűségek tartoznak. Érezhetően az A csoporthoz képest itt nagyobb a bizonytalanság. A C csoport tagjai voltak a legbizonytalanabb helyzetben, ugyanis nekik a szerencsejáték kifizetései közül sem árultak el mindent (azaz azt sem tudták, hogy az adott választás milyen következménnyel jár) és továbbra is titokban tartották előttük a kifizetésekhez tartozó valószínűségeket.

A tanulmány fő eredménye az, hogy a kísérlet második felében a B, illetve a C csoportba tartozó résztvevők kisebb valószínűséggel választották a kockázatos kimenetelű szerencsejátékot a biztos nyeremény helyett, mint az A csoportba tartozó résztvevők.

Összehasonlítva a B és a C csoport tagjainak döntését, hasonló eredményt látunk. Mindez arra utal, hogy nagyobb korábbi bizonytalanság erőteljesen kihat a későbbi kockázatvállalásra és a csoportok véletlenszerű kialakítása miatt azt is tudjuk, hogy itt az 1-16 döntések közötti különbségek (azaz a bizonytalanság különböző mértéke) okozta a különböző mértékű kockázatvállalást a kísérlet második felében.

A kísérletek szépsége az, hogy egyértelműen kimutatható a segítségükkel az oksági kapcsolat, azonban a művi laboratóriumi környezet sokszor kérdésessé teszi az eredmények értelmezését. Például, a fenti hatások mennyire hosszú távúak? Ha a kísérlet második felére egy nappal később kerül sor, akkor is találnánk számottevő különbséget a csoportok között? A hatások hosszú távú természetére (vagy annak hiányára) empirikus tanulmányok alapján következtethetünk. Számos tanulmány azt találja, hogy a hatások hosszú távúak. Például, Kim és Lee (2014) megmutatják, hogy azon dél-koreaiak, akik a koreai háború idején voltak gyerekek, öt évtizeddel később is kisebb kockázatvállalási hajlandósággal rendelkeztek (amit a korábban bemutatott biztos nyeremény vs. bizonytalan nyeremény közötti választással mértek), mint akik már nagyobbak voltak vagy még meg sem születtek. Sőt, az érintettek körén belül azok vállaltak kevesebb kockázatot, akik a háborútól jobban sújtott területen éltek. A traumák élethosszig tartó hatását kimutatták más esetekben is. Például Malmendier és szerzőtársai (2011) azt találják, hogy azon egyesült államokbeli vállalatvezetők, akik a nagy gazdasági világválság alatt voltak gyerekek („depression babies”), inkább a vállalat belső forrásaira támaszkodtak a (kockázatosabbnak vélt) külső adósság helyett.

Más esetekben azonban azt látjuk, hogy a negatív sokkok hatása az idő múlásával alábbhagy. Malmendier és Nagel (2011) azt vizsgálják, hogy az egyének pénzügyi kockázatvállalására miként hatnak az életük során tapasztalt hozamok. Kevésbé fektetnek-e részvénybe azok, akik alacsony hozamokkal találkoztak? A tanulmány érdekessége az, hogy igyekszik meghatározni, hogy a korábbi tapasztalatok milyen súllyal határozzák meg a kockázatvállalást.

Azt találják, hogy az időben közelebbi tapasztalatok súlya nagyobb, míg a régebbieké egyre kisebb, azonban az utóbbiaknak is van még hatása a kockázatvállalást.

Lássuk a hatást a szerzők által bemutatott példán! A S&P 500 részvényindex 2008-as reálhozama -36% volt, és ez az abban az évben 30 éves befektető súlyozott megélt hozamát kétszer jobban csökkentette, mint egy 60 éves befektetőét. Azaz a rövidebb élettapasztalattal (és kevesebb megélt hozammal) rendelkező fiatalok kockázatvállalására jobban hat egy ilyen negatív esemény. Mindezek következtében a 30 éves befektetők részvényvásárlási hajlandósága körülbelül kétszer annyival csökken, mint a 60 éves befektetőké. Az idő múlásával azonban ezen negatív sokk súlya csökken és egyre kevésbé határozza majd meg a befektetők döntéseit.

Mindezek tükrében mit mondhatunk arról, hogy milyen hatása lesz a COVID-19 járványnak az emberek kockázatvállalására? A rövid távú hatásokról tudunk mondani konkrétumokat három adatfelvétel segítségével. A TÁRKI közreműködésével 2017 januárjában, 2020 júniusában és 2020 novemberében a magyar felnőtt lakosság nemre, korra, végzettségre és településtípusra reprezentatív 1000 fős mintáján lemértük a kockázatvállalást a korábban bemutatott tanulmányokban használt (hipotetikus) kérdéssel. A válaszadók mintánként eltértek (kivéve egy csoportot az utolsó két felvételnél, akiket csak a 2020 júniusi adatoknál veszünk figyelembe). A kérdés arra vonatkozott, hogy a válaszadó 10000 Ft-ból mennyit tenne fel egy olyan szerencsejátékban, melyben ha eltalálja, hogy fej vagy írás lesz, akkor megduplázzuk a feltett összeget, ellenkező esetben elveszíti azt. Fontos megjegyezni, hogy 2017 és 2020 között sok minden történt, így a két év közötti különbséget nem lehet egy az egyben a COVID-19-nek tulajdonítani. Azonban talán nem túlzás kijelenteni, hogy a járvány kitörése egy olyan jelentős sokk volt, ami – a korábban bemutatott tanulmányok tükrében - valószínűleg hatással volt az emberek kockázatvállalására.

Az  ábrán láthatóak a három felmérés eredményei a teljes mintát tekintve, illetve nő-férfi, 30 évnél fiatalabb vagy idősebb, illetve végzettség szerinti megbontásban.

Egyértelműen látszik, hogy bármely megbontásban nézzük is, a válaszadók kockázatvállalási hajlandósága minden csoportban csökkent.

A nemzetközi irodalomhoz illeszkedve Magyarországon is nagyobb a férfiak kockázatvállalási hajlandósága, de látható, hogy a férfiak esetében a csökkenés nagyobb volt, mint a nőknél. Összhangban a korábban bemutatott tanulmánnyal, a fiatalabbakra egy ilyen sokk jobban hat, náluk jobban csökkent a kockázatvállalás, mint az idősebbeknél. Az is látható, hogy míg békeidőkben a diplomások kockázatvállalóbbnak tűnnek, mint az érettségivel nem rendelkezők, addig 2020 végén pont az ellenkezőjét látjuk.

Felmerül, hogy a COVID-19 által érintettek kockázatvállalási hajlandósága kisebb-e, mint azoké, akiket nem érintett negatívan a járvány? A válaszadók ötfokú skálán megadták, hogy a saját, illetve közvetlen rokonaik egészségét hogyan érintett a járvány és arról is beszámoltak, hogy az anyagi helyzetükre hogyan hatott a COVID-19. Nem látunk meggyőző bizonyítékot amellett, hogy a járvány által érintettek kockázatvállalása nagyon eltérő lenne másokétól, ami azt sugallja, hogy nem a konkrét járványügyi érintettség, hanem az általános bizonytalanság lehet a meghatározóbb a kockázatvállalásra ható tényezők közül.

Úgy látszik az ábra alapján, hogy a járvány csökkentette a kockázatvállalási hajlandóságot. Idővel majd elválik, hogy ez egy rövid távú hatás, azaz - a címhez kapcsolódva - csak egy karcolás, vagy egy maradandó sebhely lesz.

A szerző a KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetének kutatója és a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója.

Címlapkép: Getty Images

A cikkben idézett hivatkozások:

Kim, Y. I., & Lee, J. (2014). The long-run impact of a traumatic experience on risk aversion.Journal of Economic Behavior & Organization,108, 174-186. https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0167268114002479

Malmendier, U., & Nagel, S. (2011). Depression babies: do macroeconomic experiences affect risk taking?.The Quarterly Journal of Economics,126(1), 373-416. https://www.nber.org/papers/w14813

Malmendier, U., Tate, G., & Yan, J. (2011). Overconfidence and early‐life experiences: the effect of managerial traits on corporate financial policies.The Journal of Finance,66(5), 1687-1733. https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=1749068

Mengel, F., Tsakas, E., & Vostroknutov, A. (2016). Past experience of uncertainty affects risk aversion.Experimental Economics,19(1), 151-176. https://link.springer.com/article/10.1007/s10683-015-9431-6

mercedes-benz kecskemét
krém
vakcina koronavírus oltás
észak-korea határszakasz
GettyImages-1211246460 (6)
pfizer vakcina oltás

Kiszámoló Zöld lakáshitel

Az MNB októbertől úgynevezett zöld lakáshitelt vezet be 200 milliárd forint kerettel, 25 évig fix, maximum 2,5%-os...

Alapblog Hülye voltam

Archívumunkból (2017): Mennyiszer hallottam ezt a szöveget barátoktól, spekiktől, befektetőktől. Egyszerű magyarázat...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021.09.07
Sustainable World 2021
2021.09.21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021.09.08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021.09.15
Property Investment Forum 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
budapest város városkép