koronavírus járvány sejt betegség
KRTK blog

Járványszerűen terjed a koronavírus a tudományos életben

Orosz Ágnes, KRTK
Számszerű elemzés nélkül is kijelenthető, hogy a koronavírus témaköre uralja a hazai és nemzetközi médiát már több, mint egy éve. Az internetes tartalmak és persze a nyomtatott sajtó esetében is elképzelhetetlen, hogy úgy teljen el egy nap, hogy valamilyen kontextusban ne találkozzunk a kifejezéssel. A vírus magyarországi megjelenésekor, 2020 március elején már 6100 hír született koronavírus témában naponta a különböző magyar híroldalakon, és azóta is rendre a vezető hírek között találjuk a COVID-19 tartalmakat. Ez a tudományos kutatás esetében sincs másképp.

Egyértelműen a koronavírus dominanciáját figyelhetjük meg a tudományos életben. A PubMed, az élettudományi és orvosi tudományos publikációk kereső rendszere szerint 2021 márciusára 110 ezernél is több COVID-19 (SARS-CoV-2) témájú tudományos cikket publikáltak mindösszesen alig több mint egy év alatt, és ez a szám folyamatosan és egyre nagyobb ütemben bővül. Hogy mennyire is nagy ez a szám? Összevetésként összesen 10000 tudományos tanulmány foglalkozik az ebolával és közel 30000 a rubeolával vagy a kolerával. 2020. szeptemberig a rangos New England Journal of Medicine folyóirathoz 30000 tanulmányt nyújtottak be, ami 16 ezerrel több, mint amit 2019-ben összesen ide küldtek be. Látható, hogy példa nélküli, ahogyan a COVID-19 átformálta a tudományt.

További új jellemző az a hihetetlen sebesség, ahogyan az új tudományos eredmények terjednek a 21. századi technológiáknak köszönhetően. A gyorsaságra jó példa, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus első, az összes vakcinafejlesztéshez felhasznált valid szekvenálását már 2020. január 10-én nyilvánosságra hozták, röviddel az első igazolt esetek megjelenését követően. Nagyságrendekkel kevesebb idő alatt, mint amennyi idő például az Ebola-vírus szekvenálásához kellett 2014-ben. Azonban az új eredmények nem csak gyorsak, de többnyire szabadon hozzáférhetőek is. Zhang Yongzhen és Edward C. Holmes nem csak bejelentette a tudományos áttörést, hanem a vírus egy reprezentatív törzsének teljes hosszúságú nukleotidsorrendje bekerült a Génbankba, MN908947 azonosító számmal már 2020. január 10-én, a bejelentés napján. Ez tette lehetővé, hogy számos nukleinsavkimutatáson alapuló diagnosztikai protokoll lásson napvilágot rövid időn belül. Néhány ilyen protokollt a WHO is megosztott a nyilvánosság számára hozzáférhető adatbázisában.

A tudományos eredmények jobb és gyorsabb hozzáférését várhatjuk ezen események hatására, amit csak tovább erősít, hogy a tudományos diskurzus átkerült az online térbe. A nagy éves tudományos konferenciák virtuálissá válása lehetővé teszi, hogy azok a kutatók is részt vegyenek ezeken, akiket a jelentős földrajzi távolságok és az ezzel járó magas költségek eddig megakadályoztak ebben. 

Ahogyan a tudományos kutatás fokozatosan gyorsul, úgy válik egyre fontosabbá, hogy a téves információk helyett a valós tudományos eredmények jussanak el minél közérthetőbb formában, minél több emberhez. Ehhez kapcsolódóan megfigyelhető, hogy a preprint (szakmai elbíráláson még át nem esett kézirat) szerverek váltak az új tudományos eredmények gyors megosztásának elsődleges platformjává. 2020-ban az összes preprint cikk 10%-ának témája a COVID-19 volt. Ez viszont azt a veszélyt rejti magában, hogy a szakmai ellenőrzés hiányában nem megfelelően megalapozott információk kerülhetnek a szélesebb közvélemény birtokába, különösképpen igaz ez a „kattintásvadász” címekkel ellátott tudományos művekre.

Egyre több álhírrel és káros tartalommal is találkozhatnak az internetezők, amelyek kiszűrése, ellenőrzése, szankcionálása habár rendkívül bonyolult, de mindenképpen kardinális kérdés. Természetes folyamat, hogy a nagy hatású negatív események nyomán elburjánzanak a dezinformációk és összeesküvés-elméletek, mint ahogyan ez most is történt.

A koronavírus járvány megmutatta, hogy milyen veszélyei vannak, hogy az emberek tömegei ellenőrizetlen és hamis tartalmú oldalakról tájékozódnak, ennek ellensúlyozása pedig egyértelműen a tudományos élet szereplőinek a feladata, felelőssége.

Egyre több tudományos témával foglalkozó blog, online platform jelenik meg, és várhatóan ezek jelentősége csak tovább nő a közeljövőben. Ezt a feladatot igyekszik többek között a Magyar Tudományos Akadémia is ellátni folyamatosan frissülő cikkgyűjteményével vagy a Könyvtári Intézet munkatársainak összeállítása is.

A tudomány ilyen mértékű felgyorsulása leginkább az élettudományokat érintette. A vakcina kifejlesztése esetében látható, hogy mennyire fontos volt a tudományos eredmények validálásának lerövidítése, hiszen emberéletek múltak, múlnak rajta. Azonban az is megfigyelhető, hogy a gyors tudományos áttörések sokakban gyanút keltenek. A vakcinákkal szembeni ellenállás egyik legfőbb indoka éppen az, hogy viszonylag rövid időn belül sikerült kifejleszteni. A WHO is kiemeli, hogy a koronavírus járvány egyik következő fontos akadálya a vakcina elfogadottságának globális szintű növelése.

Míg az élettudományok dinamikusan átalakulnak, a tudományos eredmények hasznosulása a többi tudományterület esetében azért többnyire a régi mederben folyik tovább. Általánosságban a társadalomtudomány azért reagál lassan a járványra, mivel a neves tudományos folyóiratok bírálati mechanizmusa továbbra is lassú, időigényes. Habár az új tudományos eredmények egyre több online fórumon is megjelenhetnek, és ezek egyre nagyobb visszhangot kapnak, mivel többnyire nem számítanak bele a kutatók tudományos értékelésébe, előmenetelébe, így nem is várható a tudományos eredmények gyorsabb hasznosulása. Alapvető ellentmondás feszül az aktuális társadalmi igények és a kutatás folyamata között, hiszen a kutatók többnyire olyan témában publikálnak, amelyet ismernek, amellyel évek, évtizedek óta foglalkoznak, ez pedig tovább nehezíti, hogy a tudományos eredmények alkalmazkodjanak a jelenlegi helyzethez, az éppen aktuális kihívásokra reagáljanak. A jelenlegi, égető kérdésekhez kapcsolódóan nincsenek feltétlenül adatok, megfelelő módszertan, nagyon specifikus területekre vonatkoznak, éppen ezért nehezen vizsgálhatók a rendelkezésre álló tudományos módszertani eszközökkel.

Örvendetes, hogy mégis azt látjuk, hogy a blogok, rövid tudományos témájú írások, online tanulmányok egyre nagyobb számban jelennek meg, mivel csak ezek képesek aktuális, égető kérdések vizsgálatára. Legyen szó többek között akár a járvány munkaerő-piaci vagy különböző társadalmi csoportokat érintő hatásáról, vagy a koronavírushoz kapcsolódó legfontosabb új tudományos eredmények összefoglalójáról. A többi tudományterületnek is lépést kell tartania ezzel a változással, hiszen a járvány az életünk minden területére hatást gyakorol. Felsorolni is lehetetlen azokat a komplex és szerteágazó hatásokat, amelyeken keresztül megváltozott az életünk, gondoljunk csak a járvány egészségügyi, lelki, mentális, szociológiai és persze a gazdasági hatásaira.

A jelenlegi járvány egyértelműen bizonyítja, hogy mekkora szükség van a nyílt tudományra, amely az emberek érdekét helyezi előtérbe. A nyílt tudomány egy olyan gyakorlat, amely keretében „lehetőség nyílik az együttműködésre, a kutatási adatok, laboratóriumi jegyzőkönyvek és egyéb, a kutatás folyamatában keletkezett információk szabad felhasználására, engedélyezve az újrahasznosítást, a reprodukálást, a terjesztést.”

Ennek a rövid blogbejegyzésnek a fő mondandóját Makara Gábor már 2016-ban megfogalmazta, ami a jelenlegi helyzetben csak még aktuálisabbá vált: „A tudományos eredmények akkor hasznosulnak a legjobban, ha kikerülnek a felfedezők, feltalálók, kutatók szűk környezetéből, és eljutnak mindenkihez, akiket érdekelhetnek. A kutató fiókjában maradó eredményeket másoknak kell újra kutatniuk, felismerniük és közölniük ahhoz, hogy az emberiség tudása gyarapodjon. Az orvosi-biológiai kutatási eredmények iránt különösen nagy az érdeklődés.” Az új koronavírus hatására megkezdett tudományos kutatások eredményei remélhetőleg minél gyorsabban és minél szélesebb körben hozzáférhetővé és megérthetővé válnak, ez mindannyiunk érdeke.

A szerző a KRTK Világgazdasági Intézetének kutatója.

Címlapkép: Getty Images

minimálbér
vlagyimir putyin
vlagyimir putyin
maszk
covid koronavírus maszk getty stock
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021.11.18
Portfolio Property Awards 2021
2021.12.09
Agrárszektor Konferencia 2021
2021.11.18
Global trends in Banking 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Portfóliókezelő menedzser

Portfóliókezelő menedzser
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Vételi és eladási zónákat azonosítunk, melyek a trendekkel kiegészítve szuper hatékony párost alkotnak.
föld globális minimumadó