• Megjelenítés

KRTK blog

A találkozások terei : a szociális infrastruktúra titkos ereje

2024. november 11. 12:39 | Bálint Dóra, Szabó Tamás

A találkozások terei : a szociális infrastruktúra titkos ereje

A modern társadalmi-gazdasági rendszerek egyik recens, részben a technológiai fejlődéshez kötött jelensége a társadalmi törésvonalak elmélyülése, amely egy sor kedvezőtlen folyamatot eredményezhet beleértve az elmagányosodást vagy a demokratikus intézmények meggyengülését, miközben a mikroközösségektől az egész emberiségig bezárólag olyan kihívásokkal kell megküzdeni, amihez az alkalmazkodás társadalmi együttműködést, kohéziót kíván. Ez a fajta széttöredezettség a tereket is érinti: fokozatosan visszaszorulnak azok a helyek, ahol lehetőség nyílna az egyén számára, hogy kilásson saját buborékjából és eltérő nézőpontokkal, társadalmi csoportokkal találkozhasson. Minderre egy lehetséges választ kínálhat az Eric Klinenberg-féle szociális infrastruktúra koncepciója, amely azokat a lokális, fizikai helyeket jelöli, ahol különböző társadalmi csoportok számára lehetőség nyílik a találkozásra.

Melyik a legjobb fűtési módszer? A magyarok nagy része még csak nem is hallott róla

2024. november 03. 19:00 | Muth Dániel

Melyik a legjobb fűtési módszer? A magyarok nagy része még csak nem is hallott róla

Az ukrajnai háború jelentős pszichológiai-, társadalmi- és gazdasági hatásokat váltott ki Európában, különösen az energiaszektorban, ahol az energiaellátás biztonsága vált a legnagyobb kihívássá, miközben az árak drámai módon emelkedtek. Az oroszországi földgáz- és kőolajszállítások lassulása/megakadása arra kényszerítette a kormányokat, hogy felülvizsgálják energiaügyi politikájukat, miközben a polgárok is alkalmazkodtak, új viselkedésmintákat követve, és alulról szerveződő kezdeményezések révén hozzájárulva a megújuló energiaforrások fejlesztéséhez és elterjedéséhez. Ezek az erőfeszítések, különösen a háztartások által létesített napenergiával működő erőművek és az alternatív fűtési megoldások, például hőszivattyúk alkalmazása, a helyi energiaforrások használata felé való elmozdulásra utalnak. A decentralizált megújuló energiarendszerek lehetővé teszik a közösségek számára, hogy saját energiafogyasztásuk felett nagyobb ellenőrzést gyakoroljanak, ezáltal növelve ellenállóképességüket (akár katonai támadásokkal szemben is), és függetlenségüket a külső energiaszolgáltatóktól. Ez az átalakulás nem csupán a fenntartható jövőhöz járul hozzá, hanem jelentős mértékben csökkentheti az energiaköltségeket is. Fontos azonban kiemelni, hogy a válság súlyosbította az energia-szegénységet is számos háztartás számára.

Alkalom szüli a tolvajt?

2024. október 26. 18:30 | Keller Tamás, Kiss Hubert János

Alkalom szüli a tolvajt?

A fenti közmondás azt sugallja, hogy a népi képzeletet is megmozgatja, hogy mi viszi rá az embert rossz cselekedetekre, ebben az esetben a lopásra. Az is érdekes, hogy a népi bölcsesség szerint nem valami rossz emberi tulajdonság (mint mohóság vagy irigység) áll a lopás mögött, hanem az adódó helyzet.

Tömegesen költöznek Magyarországra a külföldi nyugdíjasok: ezért jönnek ide

2024. október 21. 15:58 | Gábriel Dóra, Koós Bálint, Tátrai Patrik

Tömegesen költöznek Magyarországra a külföldi nyugdíjasok: ezért jönnek ide

A nemzetközi vándorlási folyamatokba az utóbbi évtizedekben mind jelentősebb mértékben kapcsolódnak be az idősebb korosztályba tartozók (60+ évesek). A vándorlásnak ez a szelete globális szinten is sajátos változáson megy át, ahogy mind szélesebb társadalmi csoportok kapcsolódnak be, úgy válik mindinkább földrajzilag is differenciálttá a folyamat. Hazai adatok alapján megállapítható, hogy az utóbbi évtizedekben Magyarország az idősek nemzetközi vándorlásának célterületévé vált, a 2022-es népszámlálás során közel 38 ezer 60 évesnél idősebb külföldi állampolgárt írtak össze. Kutatásunk a legnépesebb csoportot alkotó német idősek térválasztásának vizsgálatára irányul: többváltozós statisztikai módszerek bevonásával azt szándékozik felderíteni, hogy milyen települési szintű vonzerők és taszítóerők befolyásolhatják letelepedési döntéseiket.

Rosszul alszik hőségben? Nincs ezzel egyedül

2024. október 13. 15:00 | Hajdu Tamás

Rosszul alszik hőségben? Nincs ezzel egyedül

Az idei nyár ízelítőt adott abból, hogy a klímaváltozás eredményeképpen mi vár ránk a következő évtizedekben. A magas hőmérséklet és az elhúzódó hőhullámok emberi egészségre gyakorolt számos hatása gyakori szereplője a mindennapi híreknek. Tudósítások sora szól például a hőség okozta halálozások növekedéséről. De mi a helyzet például az egészségünket alapvetően befolyásoló alvással? Hatással van-e az alvással töltött időnkre a külső hőmérséklet?

Ezen múlik az egyes munkaerőpiacok ellenállóképessége válságok idején

2024. október 06. 13:10 | Elekes Zoltán, Tóth Gergő

Ezen múlik az egyes munkaerőpiacok ellenállóképessége válságok idején

Egy összekapcsolt globális gazdaságában az egyes régiók, helyi munkaerőpiacok összetett kihívásokkal szembesülnek, amelyek hatással vannak a gazdasági stabilitásukra és ellenállóképességükre. Úgy tűnik, hogy egyes régiók jobban ellenállnak a gazdasági sokkoknak, mint mások, és ez nem kizárólag méretüknek vagy erőforrás-ellátottságuknak köszönhető. Nemrégiben végzett kutatásunk rávilágít a regionális ellenálló képességet befolyásoló egyik kritikus tényezőre: a helyi munkaerőpiacok szerkezetére, és arra, hogy a munkaerő hogyan áramlik az egyes iparágak között. Tanulmányunk Svédország helyi munkaerőpiacain az iparágak közötti munkaerő-áramlások hálózatát vizsgálja, és azt, hogy ezek a hálózatok hogyan járulnak hozzá a gazdasági ellenállóképességhez, különösen a 2008-as pénzügyi válsághoz hasonló válságok idején.

Az agrárium kockázatkezelése: hogyan segíthetnek az állapotfüggő termelési modellek a gazdáknak a bizonytalanság kezelésében

2024. október 03. 12:34 | Baráth Lajos

Az agrárium kockázatkezelése: hogyan segíthetnek az állapotfüggő termelési modellek a gazdáknak a bizonytalanság kezelésében

A mezőgazdaság mindig is a gazdaság egyik legkiszámíthatatlanabb ágazata volt, hiszen a gazdáknak folyamatosan szembe kell nézniük számos bizonytalansági tényezővel. Az időjárás változékonysága, a kártevők és betegségek megjelenése, a piaci árak ingadozása, valamint a globális gazdasági és politikai események mind-mind olyan faktorok, amelyek befolyásolják a mezőgazdasági termelés eredményességét. Az elmúlt években a klímaváltozás hatásai tovább súlyosbították ezeket a kihívásokat, növelve az extrém időjárási események gyakoriságát és intenzitását, mint például az aszályok, árvizek vagy hőhullámok.

Etnikai és etnoregionális pártok az Európai Parlamentben

2024. szeptember 29. 18:19 | Brucker Balázs

Etnikai és etnoregionális pártok az Európai Parlamentben

Az európai parlamenti választások óta eltelt hónapokban számos elemzés jelent meg mind a nemzetközi, mind pedig a hazai sajtóban a mainstream pártok helyzetéről, az euroszkeptikus (szélső)jobboldali pártok térnyeréséről vagy a liberális és a zöldpártok visszaszorulásáról, azonban van az európai politikai térnek egy olyan politikai szegmense, a nemzetiségi és etnoregionális pártok csoportja, amely a legtöbbször elkerülte az uniós választásokkal foglalkozó elemzők figyelmét.

Jelentős mértékben szennyeznek a magyarországi akkumulátorgyárak, de lenne erre megoldás

2024. szeptember 20. 14:01 | Éltető Andrea

Jelentős mértékben szennyeznek a magyarországi akkumulátorgyárak, de lenne erre megoldás

A Portfolio nemrég hírt adott arról, hogy a kormány törvénymódosítással is igyekszik az akkumulátor hulladékfeldolgozó üzemek útját egyengetni, és a gazdasági miniszter Dél-Korea után Kínában számos akkumulátor-újrahasznosító céget győzködött magyarországi befektetésről. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint, mivel az EU 2023-as rendelete szerint az akkumulátorok gyártói felelősek az összes akkumulátor hulladék begyűjtéséért és újrafeldolgozásáért, de nálunk még alig van újrahasznosító üzem, ezért ezt az ágazatot is ki kell építeni „biztonságos és környezetbarát megoldásokat biztosítva a használt akkumulátorok nagy mennyiségű újrahasznosítására.”

Íme az olimpia igazi győztesei: hogyan teljesített valójában Magyarország?

2024. szeptember 07. 18:00 | Csurilla Gergely, Baráth Lajos, Fertő Imre

Íme az olimpia igazi győztesei: hogyan teljesített valójában Magyarország?

Az olimpiai játékok a mai napig a világ egyik legnagyobb sporteseménye. Az emberek általában azokat a versenyszámokat követik figyelemmel, ahol hazájuk sportolóinak van esélye az éremszerzésre. Azonban az érmek megszerzése csak néhány ország számára gyakori esemény, az országok többsége általában érem nélkül zárja az olimpiát. Ezért is tud különösen emlékezetes lenni egy nemzet számára, ha megszerzi első olimpiai érmét, pláne ha az arany, mint ahogy az például Fidzsi-szigetek esetében is történt férfi rögbiben a 2016-os Rio-i játékokon. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy mely országok tudják erőforrásaikhoz képest a leghatékonyabban megszerezni az érmeket a nyári olimpiai játékokon.

Magyarország európai éllovas a kínai befektetések terén: de ki jár ezzel jól?

2024. szeptember 01. 18:26 | Sass Magdolna

Magyarország európai éllovas a kínai befektetések terén: de ki jár ezzel jól?

Az elmúlt két évtizedben a világgazdaság teljes külföldi közvetlen-tőkebefektetési állományában Kína részesedése rendkívül gyorsan nőtt. Az UNCTAD adatai alapján míg 2000-ben a részaránya elhanyagolható volt, addig 2023-ra már a teljes állomány közel 7%-át tette ki. Ez a gyors növekedés ellentétben áll a többi BRIC-ország stagnáló és a vezető fejlett gazdaságok (különösen az USA) enyhén vagy jelentősen csökkenő részesedésével. 2009 óta minden évben „dobogós” Kína a kifelé irányuló közvetlentőke-befektetések éves nagyságát tekintve, legtöbbször az USA mögött és Japánt megelőzve a rangsorban. De volt már olyan év, amikor a legtöbb közvetlentőke-befektetés Kínából ment külföldre a világgazdaságban: például 2014-ben vagy 2020-ban. 2022-ben a világgazdaság összes kifelé irányuló éves közvetlentőke-befektetéseinek több mint 10 %-a, 2023-ban több mint 9,5 %-a származott Kínából. Hongkonggal együtt ezek a részesedések több mint 17%-ra, illetve több mint 16%-ra nőnek (UNCTAD). (A további növekedést valószínűsíti, hogy 2023-ban Kínában a kifelé irányuló közvetlentőke-befektetések a GDP 16 %-át tették ki, míg az OECD-átlag 52%, de még a kelet-közép-európai országok esetében is 20% körüli ez a mutató.)

Luxusruhák éhbérért – ki a felelős?

2024. augusztus 25. 09:03 | Dobos Emese

Luxusruhák éhbérért – ki a felelős?

Egyre több szabályozás irányul a globális divatmárkák ellátási láncainak átláthatóságára, és így a megfelelő munkakörülmények biztosítására. Ahogy azonban a folyamatos, a nyilvánosságot is elérő, súlyos kizsákmányolás és jogsértések is mutatják: az 1990-es évek óta hódító vállalati kezdeményezések nem éppen hatékonyak. Na de meddig is terjed a vállalatok felelőssége, ha a divatipar gyártási oldalán dolgozók munkakörülményeiről van szó? Európa perifériáján Magyarország esetét vettük górcső alá. A hazai munkáltatói gyakorlatnak és a jogszabályi kereteknek „köszönhetően” is vihetnek haza a varrónők a minimálbért sem elérő fizetéseket. Továbbá itt is tetten érhetőek a „sweatshopok” (magyarul izzasztóműhely) helyi formái.

Kiderült az igazság a magyar koronavírus-járványról

2024. augusztus 23. 11:01 | Páger Balázs, Tóth G. Csaba, Uzzoli Annamária

Kiderült az igazság a magyar koronavírus-járványról

2020. március eleje és 2022. december vége között közel 49 ezer ember halt meg Magyarországon a COVID-19-fertőzés következtében. Volt olyan időszak a hazai járvány történetében, 2021 tavaszán, amikor hazánk a lakosságarányos mortalitás alapján a negyedik legrosszabb helyzetben volt a világon. Az elhunytak 89%-a 60 év feletti volt, de így is 5500 ember 60 éves kora előtt halt meg a koronavírus-fertőzés miatt. Csak az életkor számított a járvány okozta halálozásokban vagy egyéb társadalmi-gazdasági tényező is szerepet játszott az életesélyek romlásában? Egy 2021-es kutatásunkban már bemutattuk, hogy a járvány a kezdeti időszakban hol okozott nagyobb számban és arányban halálozásokat Magyarországon, azonban azóta olyan összefüggéseket is feltártunk legutóbbi tanulmányunkban, hogy például a meglévő betegségek vagy egyáltalán az iskolai végzettség milyen kapcsolatban lehetett a halálozás valószínűségével?

A mesterséges intelligencia teljesen átalakítja a felsőoktatást – és nem feltétlen jó irányba

2024. július 31. 12:59 | Benedek Márton, Sziklai R. Balázs

A mesterséges intelligencia teljesen átalakítja a felsőoktatást – és nem feltétlen jó irányba

Az elmúlt 900 évben alig változott valamit az egyetemi oktatás formája. A domináns elem a mai napig is a frontális oktatás: a professzor kiáll a hallgatók kisebb-nagyobb csoportja elé és előadja, amit a tárgyról tudni lehet és érdemes. Nyilván, ami ilyen hosszú ideig fennmarad, az valamilyen szempontból hatékony, akár az erőforrásokat nézzük (prof ideje), akár a kimenetet (hallgatók tudása). Az elmúlt 20 évben azonban megmozdult valami, ami egyre erőteljesebben kérdőjelezi meg a status quo-t.

Nobel-díjas közgazdászok tartottak előadást a Budapesti Corvinus Egyetemen

2024. július 30. 14:58 | Biró Péter

Nobel-díjas közgazdászok tartottak előadást a Budapesti Corvinus Egyetemen

Két héttel ezelőtt rendezték meg a Budapesti Corvinus Egyetemen a 2024 Conference on Mechanism and Institution Design nevű konferenciát, amin mintegy 300 kutató vett részt a világ minden tájáról. Az első napon Vincent Crawford professzor 75. születésnapja alkalmából volt diákjai – Alex Teytelboym, Madarász Kristóf és Nagore Iriberri – tartottak előadást munkásságának legfontosabb eredményeiről, majd a végén Crawford professzor is előadott. Másnap Paul Milgrom beszélt a spektrumok és vízhasználati jogok aukciójáról, aki 2020-ban kapott közgazdásági Nobel díjat az aukciók témakörében. Harmadnap a 2012-es Nobel díjas Alvin Roth előadása a piactervezés etikai kérdéseiről szólt. A konferencia negyedik napján az előadó Tardos Éva volt, a Cornell University számítástudományi professzora, számos matematikai díj kitüntetettje (2006 Dantzig Prize, 2012 Gödel Prize, 2017 EATCS Award, 2019 Neumann Medal). Tardos tanulási modellek elméletéről és gyakorlati alkalmazásairól beszélt a forgalomirányítás és az algoritmikus aukciók témakörében. A konferencia utolsó plenáris előadását Roger Myerson, 2007-es közgazdász Nobel díjas tartotta online egy mechanizmustervezési témában. Beszámoló a konferencia főszervezőjétől, Biró Pétertől.

Megtéveszthetik a magyarokat a rendszeresen használt online platformok

2024. július 18. 15:59 | Somogyi Róbert

Megtéveszthetik a magyarokat a rendszeresen használt online platformok

Manapság egyre több árut és szolgáltatást vásárlunk online ár-összehasonlító oldalakon, másnéven platformokon, például szállást a booking.com-on vagy a szallas.hu-n, repülőjegyet a Skyscanner-en vagy az Expedia-n, vagy koncertjegyeket a TicketSwap-on.  Aki szokott online vásárolni, biztosan találkozott már olyan olcsónak tűnő ajánlattal, amiről a vásárlás végére kiderült, hogy nem is olyan olcsó a közben felbukkanó különböző extra díjak miatt. Ilyen bosszantó extra költség gyakran a kezelési költség, szállítási költség, szállásfoglalás során ilyen lehet a reggeli vagy a parkolás díja, Airbnb esetén a takarítási díj, repülőjegyeknél pedig a feladott poggyász díja, ülőhelyválasztás díja, vagy akár a reptéri illeték is.

Kiderült, mely ágazatok segítik legjobban a gazdaságot, ha beüt a baj

2024. július 03. 15:05 | Kónya István, Váry Miklós

Kiderült, mely ágazatok segítik legjobban a gazdaságot, ha beüt a baj

A nemzetközi tőkeáramlások liberalizációja megnövelte a gazdaságok sérülékenységét a külső finanszírozási válságokkal szemben. Rövid távon az építőiparban és az árutermelő – elsősorban a feldolgozóipari – ágazatokban koncentrálódik a sérülékenység, középtávon, a válság lecsengését követően azonban inkább a szolgáltató szektorokban tapasztalható elhúzódó lassulás. Bár sérülékenyebbek a válság kezdetekor, mégis az ipari ágazatok lehetnek a motorjai a gazdaság kilábalásának a válságot követő recesszióból, ami összefügghet a hazai fizetőeszköz válságidőszakban való leértékelődésével. Ez rámutat az iparpolitikai diskurzusokban felmerülő újraiparosítási elképzelések kétélűségére.

Látványos térképen mutatjuk, hogy Magyarország melyik részeit forgatja fel a jövő forradalma

2024. július 01. 11:00 | Kiss Éva, Páger Balázs

Látványos térképen mutatjuk, hogy Magyarország melyik részeit forgatja fel a jövő forradalma

Az elmúlt évtizedben, de különösen az utóbbi években a magyar ipar számos kihívással nézett szembe, így többek között az Ipar 4.0 technológiák terjedésével, amely révén fokozódik a robotizáció, a digitalizáció és az automatizáció szerepe a termelési folyamatokban. Ezek nemcsak a vállalkozások tevékenységében és a foglalkoztatásban, de az élet más területein is jelentős változásokat eredményezhetnek. Az Ipar 4.0-val kapcsolatos egyre növekvő kutatói érdeklődésre utal a tudományos szakirodalomban megjelent publikációk számának felfutása is, amelyek legnagyobb hányada a műszaki tudományok, az automatizáció és a számítástechnika terén jelent meg. Szintén számottevő a közgazdaságtanhoz, illetve az üzleti tudományokhoz köthető tanulmányok száma. Ezzel szemben eddig kevesebb figyelmet kaptak az Ipar 4.0 alkalmazásokhoz kapcsolódó földrajzi-területi megközelítések, amelyek a térszerveződés különböző szintjein elemzik ezen technológiák alkalmazását, térbeli terjedését és ezek kapcsolódásást a lokális társadalmi, gazdasági adottságokhoz. Cikkünkben különböző indikátorok felhasználásával megyei szinten tárjuk fel az Ipar 4.0 technológiák alkalmazásának térbeli mintázatát, az iparszerkezettel, a digitális infrastruktúra ismérveivel és a társadalmi-gazdasági háttérrel történő összefüggésben.

Elemzés

Címlapról ajánljuk

PR cikk

Portfolio Blogger

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility