Sass Magdolna

2025. augusztus 30. 08:00 | Sass Magdolna, Fertő Imre

A külföldi befektetések jó része valójában hazai pénz – Így torzítja a körbejáró FDI jelensége a statisztikát

A közvetlentőke-befektetések (foreign direct investment – FDI) globális állománya valójában akár harmadával is kevesebb lehet annál, mint amit a statisztikákban látunk, mivel a hagyományos adatok egyre kevésbé képesek mérni és leírni a valós folyamatokat és nagyságrendeket. A „magasabbra mérés” egyik oka a „körbejáró” FDI jelensége, amikor a belföldön képződött, belföldi kézben levő tőke először külföldre megy, majd „külföldi” befektetésként tér vissza a kiinduló országba. Az így külföldről érkező tőkét statisztikailag bejövő FDI-ként tartják nyilván, valójában azonban hazai erőforrásokról van szó, amelyek mégis külső befektetésként jelennek meg a hivatalos adatokban. Ennek nemcsak adattorzító, hanem reálgazdasági következményei is vannak, tehát fontos foglalkoznunk a témával.

2025. július 31. 10:00 | Sass Magdolna

Ha befektetsz, alacsonyabb vámokat kapsz! – Mit üzen Trump EU-val és Japánnal kötött új típusú megállapodása?

Japán után az Európai Unió is részben egy közvetlentőke-befektetési vállalással biztosította magának a Washington által korábban belengetettnél alacsonyabb amerikai vámokat. A Japánnal, illetve az EU-val kötött amerikai megállapodások világosan jelzik, hogy a közvetlentőke-befektetések immár nem csupán gazdasági, hanem (geo)politikai és kereskedelempolitikai eszközként is szolgálnak. Japán és az EU számára más-más okból jelent majd komoly kihívást a megállapodás teljesítése.

2025. április 10. 06:00 | Sass Magdolna

Így rázhatják meg a magyar exportot Trump vámjai – Ábrákon mutatjuk az érintett ágazatok kitettségét

Amikor Donald Trump amerikai elnökjelöltként kampányolt, gyakran hangoztatta, hogy sok ország „kihasználja” az Egyesült Államokat azáltal, hogy több terméket exportál oda, mint amennyit onnan importál. Ezt a retorikát hallva az egyetemi kurzusaimon gyakran hangsúlyoztam, hogy a Trump-csapatban akkoriban valószínűleg senki sem foglalkozott érdemben a globális értékláncokkal. Ha így lenne, tudnák, hogy hozzáadott érték alapon számolva ezek a kereskedelmi mérlegek sokkal kiegyensúlyozottabb képet mutatnak. Sőt, bizonyos esetekben – például Mexikó esetében – akár amerikai többlet is kimutatható. Cikkemben azt is bemutatom, hogy a hazai exportból mely ágazatokat sújthatják leginkább Trump vámjai.

2024. szeptember 01. 18:26 | Sass Magdolna

Magyarország európai éllovas a kínai befektetések terén: de ki jár ezzel jól?

Az elmúlt két évtizedben a világgazdaság teljes külföldi közvetlen-tőkebefektetési állományában Kína részesedése rendkívül gyorsan nőtt. Az UNCTAD adatai alapján míg 2000-ben a részaránya elhanyagolható volt, addig 2023-ra már a teljes állomány közel 7%-át tette ki. Ez a gyors növekedés ellentétben áll a többi BRIC-ország stagnáló és a vezető fejlett gazdaságok (különösen az USA) enyhén vagy jelentősen csökkenő részesedésével. 2009 óta minden évben „dobogós” Kína a kifelé irányuló közvetlentőke-befektetések éves nagyságát tekintve, legtöbbször az USA mögött és Japánt megelőzve a rangsorban. De volt már olyan év, amikor a legtöbb közvetlentőke-befektetés Kínából ment külföldre a világgazdaságban: például 2014-ben vagy 2020-ban. 2022-ben a világgazdaság összes kifelé irányuló éves közvetlentőke-befektetéseinek több mint 10 %-a, 2023-ban több mint 9,5 %-a származott Kínából. Hongkonggal együtt ezek a részesedések több mint 17%-ra, illetve több mint 16%-ra nőnek (UNCTAD). (A további növekedést valószínűsíti, hogy 2023-ban Kínában a kifelé irányuló közvetlentőke-befektetések a GDP 16 %-át tették ki, míg az OECD-átlag 52%, de még a kelet-közép-európai országok esetében is 20% körüli ez a mutató.)

2024. február 28. 05:55 | Sass Magdolna

Magyarország ki van szolgáltatva Kínának – és a függés egyre csak nő

A globális értékláncokba erősen integrálódott magyar gazdaság jelentős mértékben függ a Kínából érkező alkatrészektől és részegységektől. Új adatok alapján azt is látjuk, hogy ez a függés változik: egyre kevésbé a Kínában működő külföldi vállalatoktól és egyre inkább a helyi tulajdonban levő cégektől érkeznek ezek a termelési inputok. Mivel feltehetően ez jellemzi más országok Kínával folytatott külkereskedelmét is, így az ú.n. leválás vagy decoupling új megvilágításba kerül: nemcsak vállalati profitmegfontolások tehetik nehézzé, hanem a termelési kapacitások mozgatása, fejlett országokba vagy baráti fejlődő országokba való áthelyezése is sokkal problémásabb lehet, ha maga a termelési kapacitás kínai tulajdonban van.

2020. június 30. 07:00 | Sass Magdolna

Adóparadicsomokból oda-vissza: a körbejáró tőke jelenségéről

Melyik lehet az a gazdasági terület, ahol Csehország rendelkezik a legmagasabb mutatóval az OECD-ben, Magyarország pedig a legalacsonyabbal, Izlanddal, Szlovéniával és az USÁ-val együtt? Meglepőnek tűnhet, de a magyar vállalkozások hajlanak az egyik legkevésbé az OECD-országok között a befektetések „körbejáratására”, míg cseh kollégáik igen intenzíven űzik ezt.