• Megjelenítés

Sass Magdolna

KRTK

Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Világgazdasági Intézetének igazgatója.
Cikkeinek a száma: 10
Soha nem volt ennyi kkv Magyarországon – Mégis egyre kisebb a gazdasági súlyuk

2026. augusztus 29. 08:00 | Antalóczy Katalin, Sass Magdolna

Soha nem volt ennyi kkv Magyarországon – Mégis egyre kisebb a gazdasági súlyuk

A magyar gazdaságban soha nem működött annyi kis- és középvállalkozás, mint napjainkban. Ez első látásra sikertörténetnek tűnhet. A számok mögé nézve azonban egészen más kép rajzolódik ki: miközben a KSH adatai alapján 2014 és 2024 között a kkv-k száma (ideértve a mikrovállalkozásokat is) 632 ezerről 894 ezerre emelkedett (csak a kkv-ké 35400-ról 42 ezerre), a szektor részesedése a hozzáadott értékből, az exportból és a beruházásokból egyaránt csökkent. Több lett a vállalkozás, de a gazdasági súlyuk alacsonyabb.

Még a csavarokat is hozzák magukkal? Itt az igazság a hazánkba érkező kínai EV-beruházások hatásairól

2026. augusztus 22. 15:00 | Sass Magdolna, Balla Soma

Még a csavarokat is hozzák magukkal? Itt az igazság a hazánkba érkező kínai EV-beruházások hatásairól

Magyarország a kínai elektromosjármű- és akkumulátoripari beruházások egyik legfontosabb európai célpontjává vált. Ez önmagában sikertörténetnek tűnik. A valódi kérdés azonban nem az, hogy hány új gyár épül, hanem az, hogy ezek a beruházások képesek-e tartósan növelni a magyar vállalatok tudását, versenyképességét és hozzáadott értékét – vagy csupán egy új, technológiailag fejlettebb, de ugyanúgy függőségeket termelő "gyárgazdaságot" építenek. Vállalati interjúkon alapuló kutatásunk eredménye szerint az eddigi tapasztalatok alapján a kínai EV-beruházások a hagyományos autóipari FDI-nél is kisebb pozitív spillover-hatást eredményeznek a fogadó gazdaságban.

Mi a közös a Pepcóban, az eMAG-ban és a Mammutban? Nem is gondolná, mely ország befektetői állnak mögöttük

2026. március 29. 12:00 | Sass Magdolna

Mi a közös a Pepcóban, az eMAG-ban és a Mammutban? Nem is gondolná, mely ország befektetői állnak mögöttük

Amikor valaki a Pepcóban vásárol, az eMAG-ról rendel, vagy a Mammut bevásárlóközpontban sétál, valószínűleg nem gondol arra, hogy egy több ezer kilométerrel arrébb, Dél-Afrikában gyökerező vállalatcsoporttal kerül kapcsolatba. Pedig a budapesti Mammut és az Arena Mall a dél-afrikai hátterű NEPI Rockcastle ingatlanbefektetési társaság portfóliójába tartozik, és 2016-ig még a Dreher és a Kőbányai sör is egy dél-afrikai multinacionális vállalat, a South African Breweries – később SABMiller – terméke volt. A Pepco a dél-afrikai gyökerű Pepkor csoporthoz tartozik, míg az eMAG a dél-afrikai Naspers-csoporthoz tartozó Prosushoz. Ezek a példák arra utalnak, hogy a globalizált gazdaságban egészen váratlan országok között is kialakulhatnak befektetési kapcsolatok.

Mekkora kifektetést végeznek a magyar multik? Az MNB új adataival tisztább lett a kép

2025. október 19. 14:00 | Sass Magdolna

Mekkora kifektetést végeznek a magyar multik? Az MNB új adataival tisztább lett a kép

Mekkora tőkét fektetnek be külföldön a magyar tulajdonú vállalatok? Erre a kérdésre eddig nehéz volt válaszolni, hiszen a hivatalos statisztikák nem a tulajdonosi háttér, hanem a rezidensség elve alapján készültek. Most azonban a Magyar Nemzeti Bank új, egyelőre a világon egyedülálló adatsora pontosabb képet ad: kiderül, hogy a magyar tulajdonban lévő cégek külföldi befektetései az elmúlt évtizedben csaknem megháromszorozódtak. Magyarország tehát már nem csupán befektetési célország, hanem egyre markánsabban tőkekihelyező gazdaság is.

A külföldi befektetések jó része valójában hazai pénz – Így torzítja a körbejáró FDI jelensége a statisztikát

2025. augusztus 30. 08:00 | Sass Magdolna, Fertő Imre

A külföldi befektetések jó része valójában hazai pénz – Így torzítja a körbejáró FDI jelensége a statisztikát

A közvetlentőke-befektetések (foreign direct investment – FDI) globális állománya valójában akár harmadával is kevesebb lehet annál, mint amit a statisztikákban látunk, mivel a hagyományos adatok egyre kevésbé képesek mérni és leírni a valós folyamatokat és nagyságrendeket. A „magasabbra mérés” egyik oka a „körbejáró” FDI jelensége, amikor a belföldön képződött, belföldi kézben levő tőke először külföldre megy, majd „külföldi” befektetésként tér vissza a kiinduló országba. Az így külföldről érkező tőkét statisztikailag bejövő FDI-ként tartják nyilván, valójában azonban hazai erőforrásokról van szó, amelyek mégis külső befektetésként jelennek meg a hivatalos adatokban. Ennek nemcsak adattorzító, hanem reálgazdasági következményei is vannak, tehát fontos foglalkoznunk a témával.

Ha befektetsz, alacsonyabb vámokat kapsz! – Mit üzen Trump EU-val és Japánnal kötött új típusú megállapodása?

2025. július 31. 10:00 | Sass Magdolna

Ha befektetsz, alacsonyabb vámokat kapsz! – Mit üzen Trump EU-val és Japánnal kötött új típusú megállapodása?

Japán után az Európai Unió is részben egy közvetlentőke-befektetési vállalással biztosította magának a Washington által korábban belengetettnél alacsonyabb amerikai vámokat. A Japánnal, illetve az EU-val kötött amerikai megállapodások világosan jelzik, hogy a közvetlentőke-befektetések immár nem csupán gazdasági, hanem (geo)politikai és kereskedelempolitikai eszközként is szolgálnak. Japán és az EU számára más-más okból jelent majd komoly kihívást a megállapodás teljesítése.

Így rázhatják meg a magyar exportot Trump vámjai – Ábrákon mutatjuk az érintett ágazatok kitettségét

2025. április 10. 06:00 | Sass Magdolna

Így rázhatják meg a magyar exportot Trump vámjai – Ábrákon mutatjuk az érintett ágazatok kitettségét

Amikor Donald Trump amerikai elnökjelöltként kampányolt, gyakran hangoztatta, hogy sok ország „kihasználja” az Egyesült Államokat azáltal, hogy több terméket exportál oda, mint amennyit onnan importál. Ezt a retorikát hallva az egyetemi kurzusaimon gyakran hangsúlyoztam, hogy a Trump-csapatban akkoriban valószínűleg senki sem foglalkozott érdemben a globális értékláncokkal. Ha így lenne, tudnák, hogy hozzáadott érték alapon számolva ezek a kereskedelmi mérlegek sokkal kiegyensúlyozottabb képet mutatnak. Sőt, bizonyos esetekben – például Mexikó esetében – akár amerikai többlet is kimutatható. Cikkemben azt is bemutatom, hogy a hazai exportból mely ágazatokat sújthatják leginkább Trump vámjai.

Magyarország európai éllovas a kínai befektetések terén: de ki jár ezzel jól?

2024. szeptember 01. 18:26 | Sass Magdolna

Magyarország európai éllovas a kínai befektetések terén: de ki jár ezzel jól?

Az elmúlt két évtizedben a világgazdaság teljes külföldi közvetlen-tőkebefektetési állományában Kína részesedése rendkívül gyorsan nőtt. Az UNCTAD adatai alapján míg 2000-ben a részaránya elhanyagolható volt, addig 2023-ra már a teljes állomány közel 7%-át tette ki. Ez a gyors növekedés ellentétben áll a többi BRIC-ország stagnáló és a vezető fejlett gazdaságok (különösen az USA) enyhén vagy jelentősen csökkenő részesedésével. 2009 óta minden évben „dobogós” Kína a kifelé irányuló közvetlentőke-befektetések éves nagyságát tekintve, legtöbbször az USA mögött és Japánt megelőzve a rangsorban. De volt már olyan év, amikor a legtöbb közvetlentőke-befektetés Kínából ment külföldre a világgazdaságban: például 2014-ben vagy 2020-ban. 2022-ben a világgazdaság összes kifelé irányuló éves közvetlentőke-befektetéseinek több mint 10 %-a, 2023-ban több mint 9,5 %-a származott Kínából. Hongkonggal együtt ezek a részesedések több mint 17%-ra, illetve több mint 16%-ra nőnek (UNCTAD). (A további növekedést valószínűsíti, hogy 2023-ban Kínában a kifelé irányuló közvetlentőke-befektetések a GDP 16 %-át tették ki, míg az OECD-átlag 52%, de még a kelet-közép-európai országok esetében is 20% körüli ez a mutató.)

Magyarország ki van szolgáltatva Kínának – és a függés egyre csak nő

2024. február 28. 05:55 | Sass Magdolna

Magyarország ki van szolgáltatva Kínának – és a függés egyre csak nő

A globális értékláncokba erősen integrálódott magyar gazdaság jelentős mértékben függ a Kínából érkező alkatrészektől és részegységektől. Új adatok alapján azt is látjuk, hogy ez a függés változik: egyre kevésbé a Kínában működő külföldi vállalatoktól és egyre inkább a helyi tulajdonban levő cégektől érkeznek ezek a termelési inputok. Mivel feltehetően ez jellemzi más országok Kínával folytatott külkereskedelmét is, így az ú.n. leválás vagy decoupling új megvilágításba kerül: nemcsak vállalati profitmegfontolások tehetik nehézzé, hanem a termelési kapacitások mozgatása, fejlett országokba vagy baráti fejlődő országokba való áthelyezése is sokkal problémásabb lehet, ha maga a termelési kapacitás kínai tulajdonban van.

Adóparadicsomokból oda-vissza: a körbejáró tőke jelenségéről

2020. június 30. 07:00 | Sass Magdolna

Adóparadicsomokból oda-vissza: a körbejáró tőke jelenségéről

Melyik lehet az a gazdasági terület, ahol Csehország rendelkezik a legmagasabb mutatóval az OECD-ben, Magyarország pedig a legalacsonyabbal, Izlanddal, Szlovéniával és az USÁ-val együtt? Meglepőnek tűnhet, de a magyar vállalkozások hajlanak az egyik legkevésbé az OECD-országok között a befektetések „körbejáratására”, míg cseh kollégáik igen intenzíven űzik ezt.

Részletes keresés
–

Portfolio Blogger

Ricardo

A csendes közgazdász

Végére érek John Perkins Egy gazdasági bérgyilkos vallomásai című könyvének. A mű bő két évtizeddel ezelőtt zajos siker volt; tökéletesen beleillett a kilencvenes és kétezres évek néps

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility