• Megjelenítés

KRTK blog

Dolgozni kisgyermek mellett? A Covid hosszabb távon súlyosbította az anyák helyzetét

2025. április 06. 13:00 | Szabó-Morvai Ágnes, Vonnák Dzsamila

Dolgozni kisgyermek mellett? A Covid hosszabb távon súlyosbította az anyák helyzetét

Az elmúlt évek egyik legfontosabb társadalmi és gazdasági kérdése volt, hogy a COVID-19 járvány milyen hatást gyakorolt a munkaerőpiacra. Különösen igaz ez azokra a társadalmi csoportokra, amelyek már a pandémia előtt is hátrányos helyzetben voltak. Egy friss kutatás azt vizsgálta, hogy a kisgyermekes anyák miként tudtak visszatérni a munka világába a járvány után, és az eredmények nem túl biztatóak.

Valódi támogatást adnak vagy függőségbe taszítanak? – Csendes forradalom zajlik a nemzetközi segélyezés terén

2025. március 30. 07:00 | Kiss Judit

Valódi támogatást adnak vagy függőségbe taszítanak? – Csendes forradalom zajlik a nemzetközi segélyezés terén

A nemzetközi segélyezési rendszer már régóta válsággal küzd, működésével sem a donorok, sem a kedvezményezettek nem elégedettek. Miközben a donor országok azt tapasztalják, hogy a segélyek nem hozzák a várt tartós eredményeket, addig a kedvezményezettek sokszor függőségbe, segélycsapdába kerülnek. Emiatt a segélyezésről szóló szakirodalomban több évtizede gyökeret vert az aid exit koncepció, vagyis a segélyezés fokozatos kivezetése a humanitárius és sürgősségi segélyek kivételével. Kérdés, mennyire megvalósítható ez a koncepció.

Mi lett Európa hidrogénálmaival? Óriási összegekre lenne szükség a kereslet és a kínálat összekötésére

2025. március 22. 13:00 | Szabó John

Mi lett Európa hidrogénálmaival? Óriási összegekre lenne szükség a kereslet és a kínálat összekötésére

Az európai zöld átállás visszatérő eleme a hidrogén, mint energiahordozó kérdése, melynek esetén sehogy sem akar összeérni a kereslet és a kínálat. Az ENSZ tavaly novemberi klímacsúcsán (COP 29) elfogadták a Hidrogén Deklarációt jelezve az energiahordozó politikai támogatását. Az európaiak számára és gyakorlati szempontból viszont fontosabbak az EU-s szakpolitikák, mint például a Hidrogén Bank újabb aukciói és a február végén bemutatásra került Tiszta Ipari Megállapodás. Ezek a politikai támogatás mellett jelentős pénzösszeget csatornáznak a szektor fejlesztésébe.

Az élelmiszerek tesztelői félre is vezethetik a termékfejlesztést – Így szűrhetők ki a nem megbízható értékelések

2025. március 16. 07:00 | Sipos László, Ágoston Kolos Csaba, Biró Péter, Bozóki Sándor, Csató László

Az élelmiszerek tesztelői félre is vezethetik a termékfejlesztést – Így szűrhetők ki a nem megbízható értékelések

Az élelmiszeripar számára kulcsfontosságú, hogy melyik termékfejlesztési iránynak megfelelően változtatják, módosítják az élelmiszereket, hogy a végtermékeket a fogyasztók leginkább preferálják. Egy friss tanulmányunk azt mutatja be, miként mérhető és értékelhető a fogyasztói válaszok konzisztenciája érzékszervi teszteken. Kutatásunkban két különböző skálát használtunk, majd ezeket külön-külön és együttesen is elemeztük. Eredményeinkben rámutatunk, hogy a következetlen, véletlenszerű fogyasztói válaszok befolyásolják a tesztek eredményeit. Az érzékszervi teszt során azok a fogyasztók, akik szélesebb tartományban használják mindkét skálát, azok válaszai következetesebbnek mutatkoztak. Mivel az élelmiszeriparban a termékfejlesztések kulcstényezője a fogyasztói megítélés, ezért lényeges a következetlen, nem megbízható fogyasztói válaszok kiszűrése.

Ettől függ, hogy kit zavarnak az országok közti gazdasági egyenlőtlenségek

2025. március 09. 10:00 | Gáspár Attila

Ettől függ, hogy kit zavarnak az országok közti gazdasági egyenlőtlenségek

A leggazdagabb országok egy főre jutó nemzeti jövedelme akár kétszázszor akkora is lehet, mint a legszegényebbeké. A nemzetközi együttműködésben készült kutatásom szerint ez azonban leginkább azokat zavarja, akiket a saját országának gazdasági egyenlőtlenségei is aggasztanak, illetve akik magukat szegényebbnek tartják a honfitársaikhoz képest. Hogy országuk vagy ők maguk egyébként ténylegesen mennyire szegények vagy gazdagok, az jóval kevésbé számít. A kutatás újabb bizonyítékot ad arra, hogy a gazdaság objektív valóságáról is mennyire szubjektív tényezők alapján gondolkodunk.

Így váltak a globális diplomácia egyre fontosabb szereplőivé a városok

2025. március 02. 07:00 | Egyed Ildikó, Horeczki Réka

Így váltak a globális diplomácia egyre fontosabb szereplőivé a városok

A globális kihívások a jelenlegi társadalmi-gazdasági problémákkal terhelt világban összekapcsolódnak, ma már többdimenziós krízisek sújtják az egyes régiókat, országokat. Gondolunk itt a világon egyszerre jelen lévő túlnépesedésre és népességfogyásra, éhezésre és túltermelésre, háborúkra, egészségügyi vészhelyzetre és természeti katasztrófákra. Ezen problémák legélesebben talán a városokban (főként a nagy- és globális városokban) rajzolódnak ki. Jelenleg is folyamatosan növekszik a városi lakosság száma, 2023 végén elérte a 4,6 milliárd főt az ENSZ adatai alapján. A városi kormányzás, együttműködési képesség, a városok polgárainak, funkcionális térségeiben élők jólétének kérdésköre állandóan jelen lévő fejlesztéspolitikai és fenntarthatósági tématerület.

Elnéptelenedő falvak, növekvő városok és a Schengen-hatás – Így változott meg Közép-Európa népességszerkezete

2025. február 22. 15:01 | Horeczki Réka, Nagy Dávid, Lados Gábor

Elnéptelenedő falvak, növekvő városok és a Schengen-hatás – Így változott meg Közép-Európa népességszerkezete

Az elmúlt két évtizedben az EU népessége jelentős változásokon ment keresztül, amelyek egyenlőtlen területi eloszlást mutatnak. Míg egyes tagországok, például Luxemburg, Málta és Írország lakossága jelentősen nőtt, addig több közép- és kelet-európai tagállam népességcsökkenéssel küzd. Cikkünk kiemelten a közép-európai térség vonatkozásában mutatja be a népességmozgások mögött húzódó okokat és azok következményeit. Régiónkon belül a schengeni övezet és az EU külső határain lévő területek folyamatosan vesztenek lakosságukból, az elvándorlás kettős: mind a központokba (nagyobb városokba), mind nyugati irányba.

Jóval több idénymunkás kell ugyanahhoz a szürethez – Ezt teszi a klímaváltozás az agráriumban

2025. február 16. 08:00 | Koós Bálint

Jóval több idénymunkás kell ugyanahhoz a szürethez – Ezt teszi a klímaváltozás az agráriumban

A mezőgazdaság a klímaváltozás által leginkább érintett ágazatok közé tartozik, ami drámai kérdéseket vet fel az élelmiszerellátás biztonságával, az agráriumban dolgozók megélhetésével, illetve tágabban a vidéki közösségek anyagi-kulturális viszonyainak fenntarthatóságával kapcsolatban. A klimatikus viszonyok változása miatt több kockázati tényező is felmerül: a termés mennyisége és minősége évről-évre mind kiszámíthatatlanabbá válik, rontva az ágazat jövedelmezőségét és csökkentve a munkaerő-keresletét. Annak vizsgálata, hogy a klímaváltozás miként hat a leginkább érintett – mező- és erdőgazdasági, illetve építőipari – munkavállalói csoportokra, csupán a 2010-es évektől került fókuszba. A témával kapcsolatos érdeklődés fokozódása azzal is összefüggésben lehet, hogy a pusztító hőhullámok egy elméleti jövőbeli lehetőségből fokozatosan hétköznapi valósággá váltak.

Így lehet egy bevásárlóközösség szélesebb rétegek számára is vonzó

2025. február 08. 07:00 | Benedek Zsófia, Fertő Imre

Így lehet egy bevásárlóközösség szélesebb rétegek számára is vonzó

A bevásárlóközösségek egyre népszerűbb alternatívát kínálnak a hagyományos élelmiszer-kereskedelmi csatornákkal szemben. Egy friss kutatás azonban feltárta, hogy az elkötelezettség szintje alapján a vásárlók jelentősen különböznek egymástól, nemcsak motivációikban, de vásárlási szokásaikban és attitűdjeikben is. Az eredmények olyan tanulságokkal szolgálnak, amelyek hozzájárulhatnak a helyi élelmiszerrendszerek hatékonyabb működéséhez és fejlődéséhez.

Pár éve még alig ismerte valaki a BYD-t – Így vált a világ e-autópiacának domináns szereplőjévé Kína

2025. február 01. 09:00 | Szunomár Ágnes

Pár éve még alig ismerte valaki a BYD-t – Így vált a világ e-autópiacának domináns szereplőjévé Kína

Miközben Európában az elektromos autók értékesítési számai messze elmaradnak a várttól, addig Kínában ennek épp az ellenkezője a helyzet: tavaly a világon itt nőtt a leggyorsabban az elektromos járművek iránti kereslet, sőt, 2024-ben Kína már a globális elektromosautó-eladások több mint 60%-át adta. A kínai elektromosautó-ipar a 2012-es 13 000 darabos termelésről 2024-re 1,2 millióra nőtt, s a mintegy 100 kínai elektromosjármű-márka immár a világpiac 76%-át foglalja el. Tíz évvel ezelőtt, kis túlzással, Kínán kívül még senki ismert olyan autómárkákat, mint a BYD, Geely, Chery vagy Nio, de napjainkra ez is megváltozott. Mint oly sok esetben, ha Kínáról van szó, e folyamatok mögött is a kínai államot kell keresnünk.

Kevesebb antidepresszánsra van szüksége annak, akinek szélesebb a kapcsolatrendszere

2025. január 26. 08:00 | Lengyel Balázs, Tóth Gergő, Bíró Anikó

Kevesebb antidepresszánsra van szüksége annak, akinek szélesebb a kapcsolatrendszere

A mentális egészség megőrzésében régóta ismert a közeli kapcsolatok szerepe, hiszen baj esetén tőlük várhatunk segítséget. Kevésbé kutatott azonban, hogy a tágabb kapcsolatrendszerünk is hatással lehet-e a pszichés jólétünkre. Egy új kutatásunkban 270 ezer ember közösségimédia-hálózatát és antidepresszáns-fogyasztását vizsgálva mutattuk ki, hogy a diverz kapcsolatokkal rendelkezők gyógyszerhasználata csökken. Az eredmények szerint a mentális egészség javulhat, ha több közösséghez tudunk kapcsolódni. A probléma újszerű, adattudományi megközelítése akár új terápiás lehetőségeket is felvethet.

Valóban növelik az agrár-környezetvédelmi programok az öko-hatékonyságot?

2025. január 21. 07:00 | Baráth Lajos, Bakucs Zoltán, Benedek Zsófia, Fertő Imre

Valóban növelik az agrár-környezetvédelmi programok az öko-hatékonyságot?

Az agrárszektor kényes egyensúlyozás előtt áll: növelnie kell az élelmiszer-termelést a növekvő globális kereslet kielégítése érdekében, miközben csökkentenie kell a mezőgazdaság által okozott környezeti károkat. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (CAP) keretében megvalósított agrár-környezetvédelmi programok (AKG) az elsődleges eszközök arra, hogy a gazdálkodókat környezetbarát gyakorlatok bevezetésére ösztönözzék. De vajon ezek a programok valóban növelik az öko-hatékonyságot, segítve a gazdákat abban, hogy kevesebb erőforrás felhasználásával és kisebb környezeti hatással termeljenek többet? Legújabb tanulmányunk ezt a kérdést vizsgálja a magyar szántóföldi gazdaságok példáján keresztül.

Mennyire erős Magyarország és Lengyelország barátsága? A települések őrzik a lángot

2025. január 09. 13:58 | Baranyai Nóra

Mennyire erős Magyarország és Lengyelország barátsága? A települések őrzik a lángot

A lengyel-magyar kapcsolatok és barátság hosszú időre tekintenek vissza, s a közös uralkodók, dinasztikus kapcsolatok, közös szentek mellett számos olyan eseményt is felidézhetünk, ahol a két nép/állam közötti együttműködésre különleges körülmények között került sor: lengyelek harcoltak az 1848-49-es szabadságharcban, magyarok vettek részt az 1863-as januári felkelésben, majd az 1944-es varsói felkelésben; a II. világháború idején Magyarország nemhogy nem üzent hadat Lengyelországnak, de még a lengyel menekülteket is befogadta; az államszocialista időszakban az elégedetlenséget kifejező társadalmi megmozdulások közötti kapcsolatok pedig végül az ellenzéki együttműködésben öltöttek testet. Ezek a viszonylag széles körben ismert közös pontok, összekapcsolódások a sokasodó történeti munkáknak köszönhetően mára tudományosan is jól dokumentáltak (ld. Szokolay,  Tischler,  Mitrovits).

Szerbia mentheti meg az európai autóipart? Superman kristályához hasonló ásvány segíthet ebben

2024. december 30. 13:36 | Túry Gábor

Szerbia mentheti meg az európai autóipart? Superman kristályához hasonló ásvány segíthet ebben

Az európai autóiparnak az ellátásbiztonság és nem utolsó sorban a gyártás versenyképessége érdekében ki kell alakítani saját, a kínai cégektől független akkumulátor-ellátási láncát. Ennek egyik Achilles-pontja az alapanyag-termelés, vagyis a bányászat. Ezért valószínű, hogy az akkumulátorgyárak létesítése mellett a lítiumbányászat lesz az iparág új forró krumplija Európában. Szerbiának ebben a folyamatban van szerepe.

Mi vezetett az Aszad-rendszer bukásához?

2024. december 20. 18:00 | N. Rózsa Erzsébet

Mi vezetett az Aszad-rendszer bukásához?

Közel 50 év után a szíriai Aszad-rendszer egyik pillanatról a másikra megbukott. Bár voltak jelek, melyek ebbe az irányba mutattak, a gázai és a libanoni háború, a kétszeri közvetlen izraeli-iráni csapásváltás, valamint a globális környezetben Oroszország ukrajnai háborúja, illetve az amerikai elnökválasztás árnyékában Szíria, úgy tűnt, legalábbis nyugvóponton van, és mint ilyen, nem került a nemzetközi figyelem középpontjába. Egészen addig, míg a szíriai kormánnyal szembenálló fegyveres csoportok, élükön a Haj’at Tahrír as-Sámmal rajtaütésszerűen el nem foglalták Szíria második legnagyobb városát, Aleppót, majd egy villámhadjárat keretében Homszot, Hamát és végül a fővárost, Damaszkuszt.

Milyen hatással vannak a sportesemények a helyi fejlődésre?

2024. december 12. 16:00 | Perényi Szilvia, Polcsik Balázs, Paár Dávid, Csurilla Gergely

Milyen hatással vannak a sportesemények a helyi fejlődésre?

A sportesemények hatásainak mérése és értékelése hosszú ideje kihívást jelent a kutatók és döntéshozók számára. A hagyományos módszerek gyakran nem tudják megragadni a rendezvények összetett gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait, különösen a kisebb, nem megaesemények esetében. Tanulmányunkban egy innovatív perspektívát kínálunk: a területi tőke koncepcióját alkalmazzuk a sportesemények értékelésére, amely lehetővé teszi a hatások átfogóbb és mélyrehatóbb vizsgálatát.

Öko-innováció a magyar borászatban: Út a fenntarthatóság felé

2024. december 08. 10:01 | Fertő Imre, Lekics Valéria

Öko-innováció a magyar borászatban: Út a fenntarthatóság felé

A globális borágazat egyre nagyobb kihívással szembesül: hogyan lehet az gazdasági növekedést összehangolni a környezeti felelősségvállalással. A vízfogyasztás és vegyszerhasználat csökkentésétől a szén-dioxid-kibocsátás minimalizálásáig a borászok világszerte keresik a fenntartható innováció lehetőségeit. Magyarország, amely híres gazdag borkészítési hagyományairól, szintén nem kivétel. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogyan alkalmazzák a magyar borászatok az öko-innovációs gyakorlatokat, és  az egyes vállalatok stratégiái miben különböznek egymástól.

Így küzdenek a magyar önkormányzatok az uniós forrásokért

2024. december 01. 07:00 | Brucker Balázs

Így küzdenek a magyar önkormányzatok az uniós forrásokért

Amikor a hazai szereplők uniós érdekérvényesítő tevékenységéről esik szó, leggyakrabban a kormány uniós érdekérvényesítésére gondolunk. Természetesen a legtöbb kérdésben a kormány tud a leghatékonyabban fellépni a hazai érdekek érvényesítésében, hiszen rendelkezésére állnak azok az eszközök (szakembergárda, nemzetközi kapcsolati háló), amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a magyar érdekek becsatornázódjanak az uniós döntéshozatalba. Ugyanakkor – különösen az utóbbi néhány évtizedben – számos más szereplő (civil, üzleti, multinacionális szervezet, települési és területi önkormányzat) jelent meg közvetlenül a nemzetközi térben. Nemzetközi kapcsolatrendszereik révén az önkormányzatok világszerte kiterjesztik mozgásterüket, tanulnak egymástól, átveszik egymás jó gyakorlatait, közpolitikai modelleket cserélnek. Ráadásul a nemzeti szint alatti szereplők érdekrendszere és értékválasztása nem feltétlenül esik egybe a kormányéval, mint ahogy azt láthattuk Budapest Ukrajnával kapcsolatos városdiplomáciai tevékenysége vagy a Szabad Városok Szövetségének a városok által közvetlenül elérhető uniós források növeléséért folytatott fellépése kapcsán.

Rezidens allokáció házaspárokkal

2024. november 22. 10:23 | Csáji Gergely Kál

Rezidens allokáció házaspárokkal

Tanulmányunkban a frissen végzett orvostanhallgatók/leendő rezidensek hatékony beosztásának problémáját vizsgáltuk. Ez egy gyakorlatban is rendkívül releváns probléma, hiszen számos országban központi mechanizmusok bonyolítják le ezt a feladatot, többek közt az USA-ban, Kanadában és Japánban is. A feladat egy fontos tulajdonsága, hogy a kapcsolódó piac (kórházak és leendő rezidensek) mindkét osztálya rendelkezik preferencia listákkal a lehetséges kimeneteleken, amiket figyelembe kell vennünk az igazságosság érdekében. A rezidenseknél ez azt jelenti, hogy megadhatják, hogy mely kórházi pozíciókat tartják elfogadhatónak, illetve hogy ezek között melyiket szeretnék legjobban, második legjobban, stb. A kórházaknál pedig a preferenciák a hozzájuk jelentkező hallgatókat rangsorolják valamilyen sorrendben.

Súlyos: a dolgozók negyede szinte nem is találkozik átlagbér felett keresővel a munkahelyén

2024. november 17. 06:58 | Boza István

Súlyos: a dolgozók negyede szinte nem is találkozik átlagbér felett keresővel a munkahelyén

Mindamellett, hogy egyre nagyobb részét birtokolják a kereseteknek, az elmúlt évtizedekben a fejlett gazdaságokban megfigyelhető a magas keresetűek fokozódó elkülönülése a munkahelyeken, amit az alacsonyabb keresetűekkel való kapcsolódási pontok jelentős csökkenése kísér. Tizenkét ország adatain végzett kutatásunk alapján látható, hogy a magas keresetűek mind kisebb valószínűséggel dolgoznak együtt az alsóbb kereseti kategóriákba tartozó munkavállalókkal, ami hosszú távon jelentősen átalakíthatja a társadalmi szerkezetet.

Elemzés

Címlapról ajánljuk

PR cikk

Portfolio Blogger

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility