Dobos Emese

KRTK

A HUN-REN Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének munkatársa.
Cikkeinek a száma: 6
Egyre kedveltebbek az ukrán divattervezők – De kinőheti-e összeszerelő üzem jellegét az ország textil- és ruhaipara?

Egyre kedveltebbek az ukrán divattervezők – De kinőheti-e összeszerelő üzem jellegét az ország textil- és ruhaipara?

Ukrajnában jelentős foglalkoztató a ruhaipar. 2020 elején az ágazatban dolgozók több mint 90%-a nő volt, többnyire alacsony hozzáadott értékű munkakörökben. Az országot több mint három éve támadja Oroszország, sok cég megsemmisült, a nemzetközi megrendelők pedig visszavonták megbízásaikat. Számos cég azonban kiemelkedő helytállásról tett tanúbizonyságot a háború alatt, és Ukrajna hatalmas, egyelőre kiaknázatlan potenciállal rendelkezik a textilgyártás terén. Eközben az EU és Ukrajna közötti kereskedelmi kapcsolatok az elmúlt 10 évben jelentőssé váltak. Melyek a fő kihívások, amelyeket az ukrán textil- és ruhaiparnak le kell küzdenie a feljebb lépés érdekében?

Luxusruhák éhbérért – ki a felelős?

Luxusruhák éhbérért – ki a felelős?

Egyre több szabályozás irányul a globális divatmárkák ellátási láncainak átláthatóságára, és így a megfelelő munkakörülmények biztosítására. Ahogy azonban a folyamatos, a nyilvánosságot is elérő, súlyos kizsákmányolás és jogsértések is mutatják: az 1990-es évek óta hódító vállalati kezdeményezések nem éppen hatékonyak. Na de meddig is terjed a vállalatok felelőssége, ha a divatipar gyártási oldalán dolgozók munkakörülményeiről van szó? Európa perifériáján Magyarország esetét vettük górcső alá. A hazai munkáltatói gyakorlatnak és a jogszabályi kereteknek „köszönhetően” is vihetnek haza a varrónők a minimálbért sem elérő fizetéseket. Továbbá itt is tetten érhetőek a „sweatshopok” (magyarul izzasztóműhely) helyi formái.

Álhírek és tévhitek közt élünk: a divatipar nem is annyira szennyező, mint hisszük

Álhírek és tévhitek közt élünk: a divatipar nem is annyira szennyező, mint hisszük

A divatipar fenntarthatatlanságával kapcsolatos állítások évek óta a döntéshozók, a divatipar vállalatai, valamint a vásárlók érdeklődésének a középpontjában vannak. A gond viszont az, hogy nem is csupán a médiában vagy predátor lapokban, de alapvetően magas impaktfaktorú tudományos folyóiratokban, elismert (és kevésbé ismert) szerzők tollából (és szájából), valamint nagy tiszteletnek örvendő nemzetközi- és nem-kormányzati szervezetek dokumentumaiban keringenek ezek – hamisan. A leggyakrabban előforduló, hamis kijelentéseket vesszük tehát górcső alá – a teljesség igénye nélkül.

Mennyire igaz még az állítás, hogy a luxusipar válságálló?

Mennyire igaz még az állítás, hogy a luxusipar válságálló?

Míg korábban a luxustermékeket főleg a felsőosztály és az arisztokrácia fogyasztotta, addig a divatnak ez a szegmense az elmúlt évtizedekben látványos átalakuláson ment át és jelentősen felhígult. A mohó, terjeszkedni vágyó luxusházak egyre inkább a középosztály felé nyitottak, aminek következményeképpen ennek a rétegnek anyagi lehetőségeiktől is függővé váltak. De vajon milyen társadalmi jelenségek mozgatják a luxustermékek túlzott vásárlását, vagy éppen a teljes, nyilvános megvetésüket? És megállja-e még a helyét a mondás, egy világjárvány idején és egy gazdasági válság peremén, hogy a luxusipar válságálló?

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Hatalmas adóváltozások jönnek 2026-ban, és ez még nem minden
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.