Csurilla Gergely

2025. június 08. 12:00 | Csurilla Gergely, Bakucs Zoltán, Fertő Imre

Mennyit érdemes egy magyar borért külföldön elkérni?

A nemzetközi kereskedelem gazdasági növekedésre gyakorolt hatása az utóbbi évtizedekben a közgazdasági kutatások homlokterébe került. A globális kereskedelmi folyamatok makrogazdasági elemzései mellett azonban kevés figyelem irányul az ágazati sajátosságokra, holott ezek gyakran kulcsfontosságú betekintést nyújtanak a helyi gazdaságok dinamikájába. Magyarország borászati szektora ebből a szempontból különösen érdekes esettanulmányt jelent: strukturálisan heterogén iparágról van szó, amelyet az EU-csatlakozást követő sajátos intézményi környezet alakít. A Journal of Wine Economics-ban megjelent tanulmányunkban azt vizsgáltuk, miként befolyásolják a vállalati szintű árképzési döntések – különös tekintettel a profitmarzsokra – a borászatok exportpiaci részvételét és nemzetközi teljesítményét.

2024. december 12. 16:00 | Perényi Szilvia, Polcsik Balázs, Paár Dávid, Csurilla Gergely

Milyen hatással vannak a sportesemények a helyi fejlődésre?

A sportesemények hatásainak mérése és értékelése hosszú ideje kihívást jelent a kutatók és döntéshozók számára. A hagyományos módszerek gyakran nem tudják megragadni a rendezvények összetett gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait, különösen a kisebb, nem megaesemények esetében. Tanulmányunkban egy innovatív perspektívát kínálunk: a területi tőke koncepcióját alkalmazzuk a sportesemények értékelésére, amely lehetővé teszi a hatások átfogóbb és mélyrehatóbb vizsgálatát.

2024. szeptember 07. 18:00 | Csurilla Gergely, Baráth Lajos, Fertő Imre

Íme az olimpia igazi győztesei: hogyan teljesített valójában Magyarország?

Az olimpiai játékok a mai napig a világ egyik legnagyobb sporteseménye. Az emberek általában azokat a versenyszámokat követik figyelemmel, ahol hazájuk sportolóinak van esélye az éremszerzésre. Azonban az érmek megszerzése csak néhány ország számára gyakori esemény, az országok többsége általában érem nélkül zárja az olimpiát. Ezért is tud különösen emlékezetes lenni egy nemzet számára, ha megszerzi első olimpiai érmét, pláne ha az arany, mint ahogy az például Fidzsi-szigetek esetében is történt férfi rögbiben a 2016-os Rio-i játékokon. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy mely országok tudják erőforrásaikhoz képest a leghatékonyabban megszerezni az érmeket a nyári olimpiai játékokon.

2023. február 24. 13:38 | Csurilla Gergely, Fertő Imre

A hazai pálya előnye: mítosz vagy valóság?

Az olimpiai játékok megrendezése mellett gyakran hangoztatott érv a hazai pálya előnye és ennek köszönhetően a hazai sportolók által nyert kiugróan magas éremszám. A hazai pálya jelentette előny számos forrásból fakadhat. A rendező ország részvételi költségei minimálisra csökkennek, sportolóik az igényeikhez igazított létesítményekben versenyeznek és készülhetnek fel, ők a hazai közönség előtt motiváltabbak, és a bírók hajlamosabbak a hazai sportoló vagy csapat javára dönteni. Korábbi tanulmányok szerint, részben a hazai olimpiák előtt a sportra fordított kormányzati források növekedése miatt, a házigazda ország jellemzően 1,8 százalékkal több érmet nyer korábbi teljesítményéhez képest. Mostani kutatásunkban arra keressük a választ, hogy ez a hatás valóban általánosan létezik, vagy csak egy-egy, kiemelkedően sikeres olimpiai rendező országnak köszönhető ez a magyarázat?

2022. május 24. 14:27 | Csurilla Gergely, Fertő Imre

Tényleg a pénzen múlik? Miért lesz az egyik ország sikeresebb a sportban, mint a többi?

Minden olimpiai játék előtt megy a találgatás, hogy a korábban már érmet szerző olimpikonjaink vajon képesek lesznek-e megismételni korábbi eredményüket. A legtöbb sportágban az olimpia a legfontosabb verseny, a résztvevő sportolók minden megtesznek a győzelem érdekében. Viszont minden erőfeszítés és lemondás ellenére a legtöbb olimpikon életében az éremszerzés egyszeri, megismételhetetlen esemény; a sportolók csak egy kis százaléka tud két vagy annál több olimpián érmet nyerni. Az egymást követő olimpiákon a győzelem nemzeti szinten gyakoribb. Vannak sportágak, ahol bizonyos nemzetek sportolói rendszeresen a legjobbak között végeznek. Ezek az országok egyfajta „élsportoló termelő rendszer” megközelítésben gondolkodnak, hogy egy váratlan esemény – pl. sérülés – ellenére is az éremszerzés biztosítva legyen. Jelen kutatásunkban arra keressük a választ, hogy az országok hány olimpiai cikluson keresztül képesek érmet nyerni, valamint mi befolyásolja az éremszerzés sikerességét?

2021. július 27. 18:30 | Csurilla Gergely, Fertő Imre

Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? Itt a válasz

Az olimpiai játékok előtt mindig megindul a találgatás, hogy hány olimpiai arany, ezüst vagy bronzéremre van esélyünk. A közvélemény egy része úgy véli, hogy ilyenkor nemcsak a sportolók, hanem a sportirányítás, és tágabb értelemben az aktuális kormányzat sportpolitikája is vizsgázik. Ezek a megfontolások nem teljesen megalapozatlanok. Az elmúlt évtizedekben számos, korábban sikeres ország más okból döntött úgy, hogy hatalmas erőforrásokat fordít az olimpiai sikerek növelésére. Ausztrália például az 1976-os montreali és a 2000-es sydneyi olimpia között 5 éremről 60 éremre növelte teljesítményét. Az Egyesült Királyság, amely napjainkban a világ egyik legsikeresebb sportirányítási rendszerével rendelkezik, a 2016-os riói nyári olimpiai játékok éremtáblázatán az Egyesült Államok után a második helyen végzett – többek között az 1997-ben bevezetett új sportirányítási rendszernek és az azóta soha nem látott mértékben megnövelt finanszírozásnak köszönhetően.