2026. január 02. 10:30 | Tóth G. Csaba
A rendszerváltást követő három évtizedben 9 millió fővel csökkent Kelet-Közép-Európa lakossága, egyes országokban a népesség negyede tűnt el. A visszaesés azonban még ennél is nagyobb lehetett volna, ha a régió nem viszonylag fiatal korszerkezettel vág neki a rendszerváltás utáni évtizedeknek.
2024. augusztus 23. 11:01 | Páger Balázs, Tóth G. Csaba, Uzzoli Annamária
2020. március eleje és 2022. december vége között közel 49 ezer ember halt meg Magyarországon a COVID-19-fertőzés következtében. Volt olyan időszak a hazai járvány történetében, 2021 tavaszán, amikor hazánk a lakosságarányos mortalitás alapján a negyedik legrosszabb helyzetben volt a világon. Az elhunytak 89%-a 60 év feletti volt, de így is 5500 ember 60 éves kora előtt halt meg a koronavírus-fertőzés miatt. Csak az életkor számított a járvány okozta halálozásokban vagy egyéb társadalmi-gazdasági tényező is szerepet játszott az életesélyek romlásában? Egy 2021-es kutatásunkban már bemutattuk, hogy a járvány a kezdeti időszakban hol okozott nagyobb számban és arányban halálozásokat Magyarországon, azonban azóta olyan összefüggéseket is feltártunk legutóbbi tanulmányunkban, hogy például a meglévő betegségek vagy egyáltalán az iskolai végzettség milyen kapcsolatban lehetett a halálozás valószínűségével?
2019. május 31. 05:50 | Lovics Gábor, Szőke Katalin, Tóth G. Csaba, Ván Bálint
Az online pénztárgépek bevezetésének hatására a kis cégek bejelentett forgalma a kiskereskedelemben 20-26 százalékkal, az összevont szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban 30-40 százalékkal növekedett - derül ki a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyminisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal munkatársainak közös kutatásából. A fehéredési hatás a közepes cégeknél is jelentős volt mind a két szektorban, a nagy cégek esetében viszont csak a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban találtak kapcsolatot az online pénztárgépek bevezetése és a bejelentett forgalom alakulása között.
2019. január 11. 10:02 | Tóth G. Csaba
Tovább csökkent Magyarországon az áfarés, az elméletileg beszedhető adóhoz képest be nem fizetett áfa aránya egy közelmúltban megjelent tanulmány szerint. Hasonló folyamat olvasható ki abból is, hogy évek óta a várakozásokon felül emelkedik a költségvetés áfabevétele, miközben a dinamika meghaladja a főbb adóalapok növekedését. A gyorsan növekvő bevételeket magyarázhatják a gazdaság fehérítése érdekében több hullámban meghozott intézkedések (mindenekelőtt az online pénztárgépek, később az EKÁER, 2018-ban pedig az online számlázás bevezetése). Másfelől a méréssel kapcsolatos kihívások miatt a pontos okok feltárása további kutatásokat igényel, azért is, mert a rejtett gazdaság egészének alakulására vonatkozó nemzetközi becslések egyelőre alig mutatnak változást.
2016. április 19. 08:10 | Tóth G. Csaba
A tavaly kiegészített adósságképlettel együtt jelenleg négy különböző nemzeti szintű költségvetési szabály határozza meg a fiskális politika kereteit Magyarországon. Az alábbiakban azt vizsgáltuk meg, hogy eltérő makrogazdasági körülmények (kibocsátási rés, infláció, növekedés) mellett milyen költségvetési politikát ír elő a szabályrendszer. A bemutatott szimulációk szerint az esetek túlnyomó többségében a középtávú költségvetési célhoz kapcsolódó strukturális egyenleg betartása jelenti az effektív korlátot a költségvetés számára, ami előnyös, mert leginkább ez képes kezelni a gazdasági ciklus hatásait. Viszont amikor a gazdaság tényleges teljesítménye elmarad a potenciális teljesítménytől, akkor pozitív, de alacsony GDP-változás és negatív vagy mérsékelt infláció mellett meglehetősen szigorú, olykor egyensúlyközeli költségvetést ír elő a szabályrendszer, ami prociklikus gazdaságpolitikát eredményezhet, és lassítja a válságból való kilábalást.
Előfordult már, hogy egy teljesítési időpont meghatározása kapcsán több szervezeti egység eltérő álláspontra jutott, mégsem született minden szempontbl megnyugtató válasz? Vagy hogy az ER
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat nézem, 4-5 gyertya születik egy hónap alatt, ennyit már érdemes újra kiért
A nyugdíjkérdés a feszített magyar költségvetés és az egyre indokoltabb korhatáremelés árnyékában az egyik legérzékenyebb politikai téma. Mit hozhat érdemben a Tisza-kormány programja a j
A választás utáni forinterősödés első ránézésre megnyithatná a teret a kamatcsökkentés előtt, a jegybank mozgásterét azonban továbbra is erősen szűkítik az energiaárak és a külső ko
A 2026 nyaráig bevezetendő uniós bértranszparencia-irányelv új helyzetet teremt a vállalkozások számára. A cél a nemek közötti bérkülönbségek csökkentése, a gyakorlati következmények v
A járványt követő években megint nőni kezdett a GDP-arányos államadósság Magyarországon, ami önmagában még nem lenne probléma, de a magyar állam már a GDP közel... The post Veszélyesen s
Mi kell a növekedéshez és a magyar euróhoz?
Számos jótékony hatása lehet a bevezetésnek.
Nem csak a kőolajra van hatással a konfliktus.
