Megéri-e a kleptokrata elitnek finanszíroznia az oktatási rendszert?

krtk blog Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

Látszólag három össze nem függő kérdésre kellene válaszolni, de a lehetséges válaszok igazából szorosan összefüggenek. Az első kérdés empirikus vizsgálatával már közvetlenül a II. világháború után foglalkoztak amerikai kutatók. J. S Bruner és S. J. Korchin 1946 tavaszán megjelent cikke azt elemezte egy személyes kikérdezésen alapuló lakossági adatfelvétel segítségével, hogy a választók milyen megfontolások alapján döntöttek 1945 végén három város (New York, Boston és Detroit) polgármester-választásánál. A dolog érdekességét az adta, hogy az egyik város (Boston) polgármesterének korrupciós botrányairól több cikk is megjelent meg a korabeli sajtóban. Mindenki tudhatta, hogy személyében egy korrupt politikus indul újra a polgármesteri posztért. A választók ennek tudatában, vagy ennek ellenére mégis újraválasztották őt. Már ez a tény is figyelemre méltó, de leginkább az, hogy közben kiderült:

minél alacsonyabb iskolai végzettségű volt egy választó, annál inkább támogatta az egyébként korrupt politikust.

Bár általános tapasztalat, hogy a választók képesek megbüntetni és leváltani a korrupt politikusokat, későbbi kutatások arra is felhívták a figyelmet, hogy a választók akkor hajlamosak elnézni a korrupciót egy politikusnál, ha egyébként erős embernek tartják, aki határozottan tud fellépni a rá szavazó választói csoportok érdekében.

Lop, de legalább elintézi a dolgokat!

– mondja ez a választói logika. Ezt az elvet az alacsonyabb iskolai végzettségű választók inkább vallják, mint a magasabb iskolai végzettségűek.

Ha az iskolázottság és a korrupció közötti összefüggéseket nézzük, akkor érdemes két részre bontani ezt a problémát: egyrészt

• (i) mennyire függ össze az iskolai végzettséggel a korrupció elfogadása;
• (ii) másrészt mennyire függ össze egy-egy ország, régió iskolai végzettségével az erre az országra jellemző korrupciós szint.

Az elsőre vonatkozó empirikus eredmények alátámasztják Bruner és Korchin megfigyelését: az alacsonyabb iskolai végzettségűek inkább elfogadják, mint a normális élet részét, a korrupciót, míg a magasabb iskolai végzettségűek inkább elutasítják azt. A World Value Survey adataira alapozott számítások szerint a magas iskolai végzettségűek és a nők inkább elutasítják a megvesztegetést, mint a dolgok elintézésének módját, mint az alacsony iskolai végzettségűek, vagy a férfiak (lásd az 1. ábrát).

Ha a korrupciós és az iskolázottsági szint közötti összefüggést országok között vizsgáljuk és a korrupciós szintet azzal mérjük, hogy szakértők csoportjai mennyire tekintik korruptnak az egyes országokat (a korrupció percepcióját figyeljük meg), akkor

a korrupció és az iskolázottság szintje között fordított irányú összefüggést látunk.

Ez az összefüggés fennáll akkor is, ha kiszűrjük a gazdasági fejlettség hatását. Azokban az országokban ahol magasabb a lakosság iskolai végzettsége, ott a korrupció percepcióját mérő mutatók alacsonyabb korrupciós szintet jeleznek. Ebből arra következtethetünk, hogy ahol a népességen belüli magasabb iskolai végzettség ott kevesebb lesz a korrupció. Glaeser és Saks korrupciós bűncselekményekre vonatkozó amerikai bírósági adatokon alapuló eredményei alátámasztja ezt az összefüggést.

16 EU tagállam 2006-2020 közötti regionális adatainak és a percepciós korrupciós mutató helyett objektív mutató (közbeszerzések korrupciós kockázata) vizsgálata is megerősíti a fentieket. Azokban a régiókban, ahol a népesség iskolai végzettsége magasabb, ott számottevően alacsonyabb volt a közbeszerzések korrupciós kockázata. Akkor is, ha régió más jellemzőit, például a gazdasági fejlettséget is figyelembe vesszük (lásd a 2. ábrát). Továbbá, nemcsak az iskolázottság szintje és a korrupció szintje között van fordított kapcsolat, hanem az is alátámasztást nyert, hogy ha nő egy régióban a lakosság iskolai végzettségi szintje, akkor ez a közbeszerzési korrupciós kockázatok csökkenésével jár együtt.

Ténylegesen többféle úton létrejöhet ez az összefüggés. Az első lehetősége az, hogy a képzettebb lakosság jobban megérti a korrupció káros társadalmi és gazdasági hatásait. Így – ahogy korábban már szó volt erről - a választások során kevésbé lesznek toleránsak a korrupt politikusokkal vagy tisztségviselőkkel szemben. A helyi politikusok ezt tudják és kevésbé is lesznek korruptak. A másik lehetőség az, hogy egy régió magasabb oktatási szintje a közbeszerzési piac mindkét oldalára hatással lehet. A magas iskolai végzettség magasabb aránya a helyi munkaerőpiacon arra is utal, hogy az ajánlatkérők jobban ki tudják választani a képzett szakembereket, és így csökkentik a korrupció kockázatát a közbeszerzési eljárásokban. Továbbá ugyanez a tényező pozitívan befolyásolhatja a piac kínálati oldalát is: a helyi cégek nagyobb mértékben tudnak magasan képzett munkavállalókat, jogászokat, közgazdászokat, közbeszerzési szakembereket alkalmazni, akik nagyobb arányban tudnak ajánlatot tenni a közbeszerzési pályázatokon -- így nő az ajánlatok száma is. E három lehetséges út ugyanabba az irányba mutat:

az iskolázottság növekedése a korrupciós kockázat csökkenésével jár együtt.

A fenti eredmények alapján a harmadik feltett kérdésre már könnyen lehet válaszolni. Az iskolázottság magasabb szintje, illetve növekedése több csatornán keresztül képes gátat vetni egy országban a korrupciónak. Ezek közül az egyik, hogy a magasabb iskolai végzettségű választók jobban megértik a korrupció káros hatásait és inkább büntetik a korrupt politikusokat a választásokon, mint az alacsony iskolai végzettségű választók. Ezzel összefüggésben egy korrupt rendszer kleptokrata vezetője – erre több afrikai és dél-amerikai ország gazdaságtörténete is szolgáltathat példát - akkor jár el ésszerűen, ha elhanyagolja az oktatási rendszer, különösen a felsőoktatás finanszírozását. A felsőfokú iskolai végzettségűek túlságosan magas aránya, illetve arányának növekedése veszélyezteti ugyanis a korrupcióra épülő politikai rendszerek biztonságát.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images