magyarország magyar falu vidék nem is tudom hol van ez
KRTK blog

Lakóhelytől is függhet a koronavírus-fertőzés túlélési esélye – melyek a leginkább veszélyeztetett területek a járvány idején?

Szabó Tamás, KRTK
Uzzoli Annamária
A COVID-19-járvány másfél éve alatt 30 ezer ember belehalt a fertőzésbe Magyarországon, de azoknak voltak a legrosszabbak a túlélési esélyeik, akik társadalmi és gazdasági értelemben hátrányos helyzetű területeken éltek. Az összefüggések és az egymásra hatások feltárása a jövő feladata, de már most feltételezhető, hogy az egyén egészségi állapota, valamint életkörülményei nagymértékben befolyásolhatták a fertőzés veszélyét, a betegség lefolyásának súlyosságát, a kórházba kerülést és a túlélést.

A közép-európai egészségparadoxon következménye, hogy hazánkban rosszabbak az életkilátások, mint ami az ország gazdasági fejlettségéből következne. A magyar népesség nemzetközi viszonylatban kedvezőtlen egészségi állapota miatt sereghajtók vagyunk a világ fejlett országai között a főbb egészségmutatók alapján. Rövidebb ideig élünk, mint nyugat-európai embertársaink, már fiatalon megbetegszünk, számos krónikus betegségünk rosszabbítja életminőségünket, amelyek miatt korábban is halhatunk meg.

A rossz egészségi állapot az egyik kockázati tényező volt a járvány okozta halálozásokban!

Ráadásul a rosszabb egészségi állapot az országon belül markáns területi különbségekkel párosul, amely a COVID-19-megbetegedés okozta halálozások területi mintázatában is tetten érhető.

A SARS-CoV-2 vírus térbeli terjedése, a járvány földrajzi gócpontjai, valamint a megbetegedések és a halálozások területi eloszlása alapján is indokolt a világjárvánnyal kapcsolatos területi különbségek tanulmányozása. Ez a fő oka annak, hogy elemzésünkben a magyarországi járványhullámok területi jellemzőit vizsgáljuk a rendelkezésre álló megyei és járási bontású fertőzöttségi és halálozási esetszámok segítségével.

A területi alapú vizsgálatnak kettős célja volt:

  • egyrészt bemutatni a hazai járványhullámok területi mintázatait,
  • másrészt körülhatárolni azokat az országrészeket, amelyek a leginkább veszélyeztetettek, sérülékenyek a járvány idején.

Ennek egyik lehetséges eszköze a járvány által közvetlenül, illetve áttételesen érintett sérülékeny társadalmi csoportok és területi elhelyezkedésük azonosítása. Elemzésünkben a hazai egészségi állapot és járványhullámok területi különbségein keresztül értelmezzük a koronavírus-járvány potenciális veszélyeit és egészségkockázatait.

A földrajzi gócpontok és a fertőzési láncolatok hatása a hazai járványhullámokra

A SARS-CoV-2 új típusú koronavírus 2020. március 4-e óta három hullámban tört az országra. A járványhullámok területi mintázatai információhordozók a járvány terjedésének sebességéről, földrajzi irányáról és a fertőzési láncolatok területi különbségeiről. Az új koronavírus-fertőzések földrajzi elterjedése 2020-ban és 2021-ben területileg eltérő módon történt meg Magyarországon a járványhullámok idején.

Az eltérések fő okai elsősorban a csoportos és tömeges megbetegedések átalakult földrajzi gócpontjai voltak.

Az igazoltan COVID–19 fertőzöttek megyei megoszlása az első járványhullám idején felhívta a figyelmet az országosan magas esetszámokra a fővárosban és Pest megyében, illetve az ország nyugat-keleti megosztottságára (1. ábra). Az összes fertőzött 100 000 főre vetített értéke alapján az ország keleti fele kevésbé volt érintve a járvány által (kivéve Csongrád-Csanád megye). Az új fertőzések legnagyobb száma – Budapest és Pest megye mellett – az első hullám csúcsán Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém, Zala megyéket érintette.

A járvány térbeli terjedésében területi (Budapest, Pest megye) és intézményi gócpontok (kórházak, idősek otthona) voltak leginkább jellemzőek 2020. első félévben.

A nyári átmeneti időszakban az új fertőzések izolált közösségi terjedése (például csoportos közösségi rendezvényen) eredményezett egy-két hétig tartó esetszám-növekedést néhány megyében (Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar).

A második járványhullám alatt a fertőzések földrajzi terjedése és területi különbségei átalakultak az első járványhullámhoz képest. Egyrészt, a hullám kezdetétől fogva az esetszám-növekedés minden megyét érintett, így fertőzési láncolatok alakultak ki az országban, amely tömeges megbetegedéseket okoztak (2. ábra). Másrészt, az országban mindenhol magasak voltak az új esetszámok, azonban egy-egy intézményi gócpontban kialakult tömeges fertőzés miatt hetente változott a megyék sorrendje az esetszám-növekedés alapján. Meg kell jegyezni, hogy a növekvő tendencia intenzitása is hetente változott. Harmadrészt, Budapest és Pest megye, mint földrajzi gócpont fokozatosan elveszítette vezető szerepét az új esetszámok növekedésében, és inkább már csak lakosságarányosan jelentette részbeni elsőbbségüket a megyék sorrendjében). Sőt, 2020. november közepétől kezdve több olyan hét is volt, amikor az új esetszámok magasabbak voltak egy-egy megyében, mint Budapesten vagy Pest megyében. Negyedrészt, a fertőzések területi különbségeiben már kevésbé volt jellemző a nyugat-kelet megosztottság, mert mindenhol magasak voltak az esetszámok, és lényegében

a második járványhullám idején az országon belüli fertőzési láncolatok határozták meg a járvány terjedését.

A második járványhullám leszállóága nem tudta elérni az első hullám idején tapasztalt nagyon alacsony esetszámot, mert időközben „beköszöntött” a harmadik hullám 2021. február végétől. A kezdeti időszakban a 100 000 lakosra jutó összes eset alapján a legfertőzöttebb Nógrád megye volt (3. ábra). A harmadik hullám felszállóága magas esetszámokkal indult meg február harmadik hetében, de már az első napok után is tapasztalható volt, hogy lakosságarányosan sem Budapest, sem Pest megye nem vált fertőzési gócponttá. Általánosságban megfigyelhető volt

a harmadik járványhullám észak–déli és nyugat–keleti megosztottsága,

továbbá feltűnő volt az északi és északnyugati határ menti megyék magasabb esetszáma. A harmadik hullám alatt szintén az egész országra kiterjedő fertőzési láncolatok befolyásolták a tömeges megbetegedéseket, az eddigi legmagasabb esetszámok minden megyét érintettek. A fertőzés közösségi terjedése alapvetően a koronavírus brit variációján alapult. A harmadik járványhullám leszállóága több héten keresztül lassú esetszám-csökkenéssel párosult, de megmaradt az ország megosztottsága az összes fertőzött 100000 lakosra jutó esetszáma alapján.

Összességében megállapítható, hogy a második járványhullám területi mintázata Magyarországon – a korábban nem tapasztalt magas szintű esetszám-növekedés és annak eltérő intenzitása miatt – másként alakult az első járványhullámhoz képest. Míg az első hullám idején, 2020. tavasszal a fertőzések földrajzi gócpontja Budapest és Pest megye volt, addig ez a területi koncentráció mérséklődött 2020. ősz végére. A korábban jellemző csoportos megbetegedéseket a tömeges fertőzések váltották fel a második hullám során, így az országban kialakult fertőzési láncolatok a közösségi szintű térbeli terjedést eredményezték.

Különösen a második járványhullám idején volt megfigyelhető, hogy ugyan mindenhol magas volt az új fertőzések száma, mégis az egyes megyékben és országrészekben különböző időpontokban következett be az esetszám-emelkedés csúcspontja.

Így lényegében a járványgörbe országos alakulását a megyei különbségek is befolyásolhatták. Például 2020. decembertől az országos járványgörbére jellemző járványplató az országosan magas esetszámok stagnálására vezethető vissza, miközben egyes területeken (például Budapest) már csökkenni kezdett az új esetek száma, míg máshol (például Győr-Moson-Sopron megyében) továbbra is növekedett az új esetszám. A harmadik járványhullám területi mintázata részben átalakult, és markáns formában jelent meg az országban a fertőzések földrajzi elterjedésében az észak-déli megosztottság. Az országon belüli fertőzési láncolatok a hazai járványtörténetben korábban nem tapasztalt rendkívül magas esetszámokat eredményeztek. A harmadik hullám végére az összes fertőzött megyei megoszlása alapján egyértelművé vált az ország nyugat-keleti megosztottsága, és különösen az északnyugati országrészben tapasztalhatók a legmagasabb esetszámok.

Egészségkockázatok a járvány idején

Az új típusú koronavírus-járvány legveszélyeztetettebb csoportjai az idősek – elsősorban a 65 év felettiek –, valamint a krónikus betegségekben – magas vérnyomás, szívbetegség, tüdőbetegség, anyagcserezavar stb. – szenvedők. Körükben nagyobb az esély a fertőzés súlyosabb, életveszélyes lefolyására, a komplikált esetek kialakulására, a szövődmények miatt hosszabb kórházi kezelésre, és magasabb a fertőzés okozta halálozási kockázat is.

Különösen fontos figyelemmel kísérni a járvány alakulását és lefutását azokon a területeken, ahol országosan kedvezőtlen a helyi népesség egészségi állapota, vagyis rosszabbak az életkilátások (4-5. ábra), magasabb a krónikus betegek aránya. Az egészségi állapot szempontjából is hátrányos helyzetű területek, országrészek földrajzi elhelyezkedése egyrészt utal a kockázati csoportok (idősek, krónikus betegek) térbeli jelenlétére, másrészt jelzi azokat az egészségkockázatokat, amelyek befolyásolhatták a járvány súlyosabb eseteinek előfordulását és a koronavírus-fertőzés miatti magasabb halálozási kockázatot (4. ábra).

2020. március 4. – 2021. február 14. között összesen 387462 fő igazoltan fertőzöttet regisztráltak Magyarországon, és közülük 13706 fő hunyt el. A magyarországi 3230 település közül 71 olyan település volt, ahol egyetlen fertőzöttet sem regisztráltak az első és a második hullám során. Ugyanezen időszak alatt pedig 1197 olyan település volt Magyarországon, ahol egyetlen koronavírusos halálozás sem történt, ami a hazai települések 37%-a.

Az összes igazolt COVID-19 fertőzött száma 100 000 lakosra északról és északnyugatról dél és északkelet felé csökkenő előfordulást mutat a hazai járvány 2020. március 4. – 2021. február 14. közötti időszakában.

Egyelőre települési bontású adatok nem állnak rendelkezésre a harmadik járványhullámra vonatkozóan, így még nehezen eldönthető, hogy az első és a második hullám területi mintázata milyen mértékben és irányban változott meg 2021. tavasz során. Azonban az megállapítható, hogy az első és a harmadik hullám kezdete között eltelt szűk egy év alatt a fertőzöttek magasabb száma elsősorban a kedvezőbb gazdasági helyzetben lévő országrészekben volt tapasztalható. Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy a vírus szétterjedését felerősítették az országon belüli népességmozgások (például ingázás). A térbeli terjedés mintázatában meghatározó volt a hierarchikus diffúzió – a településhierarchia mentén felülről lefelé haladó – és a vonzáskörzeteken belüli kapcsolatokra épülő terjedés.

A koronavírus-fertőzöttek földrajzi elhelyezkedésében megfigyelhető területi különbségek ugyanakkor máshogyan alakultak a COVID-19 fertőzés okozta halálozások alapján (5. ábra). Ha adott járásban azt vizsgáljuk, hogy az ott élő fertőzöttek közül hányan haltak meg, akkor éppen ellentétes földrajzi eloszlást látunk az országon belül. A járások között akár háromszoros különbség is lehetett a fertőzés okozta halálozási arányban. Az ország keleti felében viszonylag alacsony volt a fertőzöttek száma az első és a második hullám alatt, mégis országosan

a koronavírus okozta magasabb halálozási számokat és arányokat a társadalmi és gazdasági értelemben hátrányosabb területeken figyelhetjük meg.

Tulajdonképpen ezek olyan a területek Magyarországon, ahol eleve alacsonyabb a születéskor várható átlagos élettartam, magasabb a krónikus betegségek aránya, és az itt élők egészségi állapota is rosszabb az országos átlagokhoz képest.

krtk_biro_szabo-morvai_abra_03
Adatok forrása: K-Monitor.

Az emberek egészségi állapotát számos társadalmi és gazdasági tényező befolyásolja, így az iskolai végzettség, a jövedelmi helyzet, a lakás- és munkakörülmények, az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, a szubjektív jóllét, a boldogságérzet stb. komoly hatással van arra, hogy mikor és mibe betegszünk meg, és hogy meddig élünk. Ugyanezek a tényezők szintén fontos szerepet tölthettek be abban is, hogy az esetleges koronavírus-fertőzés során a beteg milyen súlyos és életveszélyes állapotba került, kórházi ellátásra vagy lélegeztetőgépre szorult-e, és hogy milyenek voltak a túlélési esélyei.

A járvány „rejtett” betegei

A COVID–19 új koronavírus-betegség okozta világjárvány újszerű társadalmi és gazdasági helyzetet teremtett a világ országai számára. A hatások az élet minden területén érzékelhetők, a hosszú távú következmények egyelőre kiszámíthatatlanok. A járvány közvetlen hatásai először az egészségügyben jelentkeztek: a fertőzöttek szűrése és gyógyítása, a súlyos esetek kórházi ellátása, a halálozások számának csökkentése, az adekvát egészségügyi szolgáltatások és ellátásfajták megfelelő kapacitással való fenntartása, az egészségügyi szakdolgozók egészségvédelme súlyos terheket rótt az ellátórendszerre, a készletgazdálkodásra és az ellátásszervezésre.

Az „akut” egészségügyi problémák a járványügyi veszélyhelyzet idején jelentkeztek, amikor a tömeges számú fertőzött ellátása az egészségügyi ellátórendszer túlterheltségével és kapacitáshiányokkal járt együtt. Ugyanakkor a „krónikus” problémák megjelenése közép- és hosszútávon várható, hisz a járvány idején számos feltétel akadályozta a nem koronavírus- fertőzöttek számára az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, ami egészségromláshoz, de akár elkerülhető halálozáshoz is vezethet.

A járvány idején – kényszerűen – elmaradt orvosi beavatkozások és szünetelő szolgáltatások rontották az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés esélyeit. A legtöbb krónikus betegség rendszeres orvosi kontrollt követel meg, de a járvány idején ez az alap- és szakellátás szintjén csak részlegesen valósult meg. Az elmaradó rehabilitáció a későbbiekben súlyos, maradandó károsodásokat okozhat. A szűrővizsgálatok hiányában számos daganatos betegség diagnózisa elmaradt vagy később történt meg, ezzel csökkentve a túlélési esélyeket. A bizonytalanság, a bezártság, a fertőzéstől és egyéb betegségektől való félelem szorongással és depressziós tünetegyüttes kialakulásával járhat, orvosi felismerés és kezelés hiányában pedig már rövid időn belül különböző pszichoszomatikus betegségekhez vezethet. Ez a nem járványügyi, de a

járványhoz kötődő „járulékos tünetegyüttes” a COVID–19-járvány következménye,

és elsősorban azokat a betegeket sújtja, akik az egyéb, nem koronavírushoz köthető betegségük ellátásában, gondozásában, gyógykezelésében, szűrésében és diagnózisában akadályozva voltak, a járvány miatt csak késve kapták meg az ellátást, vagyis az ellátórendszer számára az elmúlt másfél évben rejtve maradtak.

Az egészségi állapot és az egészségügyi ellátórendszer meglévő területi különbségei alapján feltételezzük, hogy a koronavírus-járvány következtében a jövőben egyes országrészekben és társadalmi csoportoknál egészségromlás következhet be. Eredményeink hasznosak lehetnek az ellátásszervezés számára arról, hogy a térbeli igazságosság, méltányosság elve hogyan érvényesíthető az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés biztosításában a jövőben.

Páger Balázs, Szabó Tamás és Kovács Sándor Zsolt a KRTK Regionális Kutatások Intézetének munkatársai, Uzzoli Annamária a CSFK Földrajztudományi Intézet munkatársa (2011-2020 között KRTK RKI).

Címlapkép: Getty Images

autópálya sztráda torlódás
trader23
koronavírus 2020 03 14
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021.09.07
Sustainable World 2021
2021.09.21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021.09.08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021.09.15
Property Investment Forum 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Online előadás
Mire kell figyelned? Melyek az első lépések?
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
olimpia úszás verseny érem