Az agrárium kockázatkezelése: hogyan segíthetnek az állapotfüggő termelési modellek a gazdáknak a bizonytalanság kezelésében

krtk blog Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

Ebben a kiszámíthatatlan környezetben a gazdáknak szükségük van olyan eszközökre és módszerekre, amelyek segítik őket a bizonytalanságok kezelésében és a termelési döntések optimalizálásában. Az agrárközgazdászok ezért egyre inkább egy innovatív koncepcióhoz, az állapotfüggő megközelítéshez fordulnak, amely lehetővé teszi a termelési folyamatok részletesebb és pontosabb elemzését a bizonytalanság közepette.

Új tanulmányunkban mélyreható elemzést nyújtunk az állapotfüggő termelési modellekről, bemutatva, hogyan alkalmazhatók ezek a modellek a mezőgazdasági terméshozamok elemzésére. Különös hangsúlyt fektetünk arra, hogyan lehet a terméshozamokat redukált formájú ökonometriai modellekkel megfogalmazni, ezáltal világosabb és pontosabb képet nyújtva a gazdákat érintő bizonytalanságokról és kockázatokról.

Mi is az állapotfüggő megközelítés?

Az állapotfüggő megközelítés egy olyan elméleti keretet kínál, amely a termelési döntések elemzését a bizonytalanság kontextusában helyezi el. Ahelyett, hogy a hagyományos modellekhez hasonlóan azt feltételeznénk, hogy a gazdák teljes bizonyossággal rendelkeznek a jövőbeni körülményekről, az állapotfüggő modell elfogadja a valóságot: a gazdák döntéseiket a természet számos lehetséges állapotának figyelembevételével hozzák meg. Ezek a "természet állapotai" különböző bizonytalan eseményeket vagy körülményeket reprezentálnak, amelyek befolyásolhatják a termelési eredményeket, mint például az időjárás változása, a piaci árak ingadozása vagy a kártevők megjelenése.

Az állapotfüggő megközelítés lényege, hogy a termelési technológia és a gazdák döntései függnek a természet állapotaitól. A gazdák stratégiáikat úgy alakítják ki, hogy azok a lehető legjobban alkalmazkodjanak a különböző lehetséges kimenetekhez. Ez a modell lehetővé teszi a kutatók számára, hogy jobban megértsék a gazdák döntéshozatali folyamatát, és hogy hogyan reagálnak a bizonytalanságra.

Azonban ennek a megközelítésnek az alkalmazása gyakran akadályokba ütközik az adatok hiánya miatt. A mezőgazdasági termelés számos bizonytalan tényező befolyása alatt áll, és nehéz minden lehetséges természetállapotot és azok hatásait rögzíteni. A rendelkezésre álló adatok általában csak a megvalósult kimeneteket tükrözik, anélkül, hogy információt nyújtanának arról, mi történt volna más körülmények között.

A redukált formájú modellek szerepe.

A redukált formájú ökonometriai modellek olyan statisztikai eszközök, amelyek segítenek magyarázni a változók közötti kapcsolatokat anélkül, hogy részletesen meg kellene határozni az alapul szolgáló folyamatokat. Új tanulmányunkban ezen modellek segítségével kapcsoltuk össze az időjárás változásait a terméshozamokkal, gyakorlatilag egy térképet hozva létre arról, hogyan hatnak a különböző időjárási minták a mezőgazdasági kimenetekre. Ezáltal képesek szimulálni, hogyan reagáltak volna a gazdák különböző időjárási körülmények között az évek során, így teljesebb képet nyújtva a termelési bizonytalanságokról. Ez a megközelítés különösen értékes azoknak a gazdáknak, akik több növényt termesztenek, mivel az egyes növények eltérően reagálnak az időjárási sokkokra. Például egy aszály súlyosan befolyásolhat egy növényt, míg egy másik viszonylag érintetlen maradhat. Az állapotfüggő megközelítés e változékonyság figyelembevételével pontosabb előrejelzéseket tesz lehetővé a mezőgazdasági teljesítményről bizonytalan körülmények között.

Alkalmazás a magyarországi növénytermesztésre

Tanulmányunkban a módszer gyakorlati alkalmazását mutatjuk be a magyarországi növénytermesztés példáján keresztül. Különösen a kukorica- és búzatermelésre fókuszáltunk, amelyek Magyarországon a legfontosabb szántóföldi növények közé tartoznak. Az ország mezőgazdasága jelentős kihívásokkal néz szembe az időjárási kockázatok, különösen az aszályok gyakori előfordulása miatt.

A redukált formájú ökonometriai modellek segítségével elemeztük, hogyan befolyásolják a különböző időjárási események a terméshozamokat. Azonosítottuk a természet különböző állapotait, amelyek tükrözik az időjárási viszonyok együttes hatásait, mint például a hőmérséklet és a csapadék kombinációi. Ezen elemzések révén pontosabb képet kaptunk arról, hogyan reagálnak a különböző növények a változó környezeti feltételekre.

Az eredmények alapján a gazdák számára hasznos információkat tudtunk nyújtani a termelési döntések optimalizálásához.

Például, ha egy gazda tudja, hogy a kukorica terméshozama jelentősen csökken egy bizonyos hőmérsékleti és csapadékviszonyok mellett, akkor ennek megfelelően módosíthatja a vetési időpontot, választhat szárazságtűrőbb fajtákat, vagy más növényekre helyezheti a hangsúlyt az adott időszakban.

Politikai vonatkozások: Új irány a kockázatkezelésben

Tanulmányunk eredményei nemcsak a gazdák számára nyújtanak értékes információkat, hanem jelentős hatással lehetnek az agrárpolitika alakítására is. Az állapotfüggő termelési modellek alkalmazása lehetővé teszi a döntéshozók számára, hogy jobban megértsék a mezőgazdasági kockázatok regionális és növényspecifikus jellemzőit.

Ennek eredményeként célzottabb és hatékonyabb támogatási programokat lehet kidolgozni, amelyek figyelembe veszik a különböző régiók és termelők sajátos kockázatait és szükségleteit. Például olyan szubvenciók bevezetésére nyílik lehetőség, amelyek ösztönzik az éghajlatálló mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását, vagy támogatják azokat a beruházásokat, amelyek csökkentik a gazdák kitettségét az időjárási kockázatoknak, mint például az öntözőrendszerek kiépítése vagy a talajmegőrző technológiák alkalmazása.

Emellett az állapotfüggő megközelítés hozzájárulhat a terménybiztosítási rendszerek fejlesztéséhez is. Pontosabb kockázatelemzéssel a biztosítótársaságok és a gazdák is jobban megérthetik a kockázatok természetét, ami igazságosabb és hatékonyabb biztosítási termékek kialakításához vezethet.

Bokusheva, R., & Baráth, L. (2024). State‐contingent production technology formulation: Identifying states of nature using reduced‐form econometric models of crop yield. American Journal of Agricultural Economics, 106(2), 805-827.

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.