KRTK blog

Mennyire versenyképesek a magyar városok a régió többi városához képest?

Mennyire versenyképesek a magyar városok a régió többi városához képest?

Habár több kutatás is foglalkozott a nagytérség különféle a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) tagozódásával, azok általánosnak tekinthető teljesítmény mutatóival, a kelet- és közép-európai országok nagyvárosainak versenyképességi vizsgálatai a hazai kutatásokban nem jelentek meg. Megpróbálom rendszerezni a nemzetközi irodalomban, illetve az üzleti-befektetési tanácsadás, valamint a média világában alkalmazott várossorend-, versenyképesség módszereket, s ezekben a kelet- és közép-európai országok másodlagos központjainak megjelenését. A 40 indexből képzett rangsorban, amik nem kimondottan a városok komplex megítélésére vonatkoztak, hanem egy-egy fejlődési, fejlesztési szegmens (egyetemek, kreativitás, smart cities, üzleti környezet, befektetési lehetőségek) értékelése alapján felállított sorrendet mutattak, a nagytérség másodlagos centrumai differenciáltan jelennek meg. A nagyobb népességszámú, kiemelkedő adottságokkal rendelkező, az adott országok egészében is domináns városok már több indexben felbukkannak. Az elemzés rávilágít arra, hogy szükséges lenne a régió nagyvárosaira komplex és szektorális indexeket készíteni, részben átvenni a nemzetközi versenyképességi mérések módszertanát, részben pedig kidolgozni, éppen a városi sajátosságok alapján egyedi indexeket.

Történelmi megállapodás született a konfliktusos térségben: Kína veszi át az USA vezető szerepét?

Történelmi megállapodás született a konfliktusos térségben: Kína veszi át az USA vezető szerepét?

Néhány nappal ezelőtt szinte felrobbantotta a médiát a hír, hogy kínai közvetítéssel Irán és Szaúd-Arábia megállapodott kapcsolataik rendezéséről és diplomáciai képviseleteik újra megnyitásáról. Miközben a megállapodást – Izrael kivételével – világszerte mindenütt üdvözölték, számtalan, egyelőre nyitott kérdés maradt. Ugyanakkor – az orosz-ukrán háború árnyékában – sok olyan aspektus is felmerül, mely a világpolitika napirendjét is (át)alakíthatja.

Megtilthatja-e az EU, hogy kínai gigaberuházás legyen Magyarországon?

Megtilthatja-e az EU, hogy kínai gigaberuházás legyen Magyarországon?

Az Európai Tanács és a Parlament 2019 márciusában fogadta el a külföldi befektetések átvilágításáról szóló rendeletet (2019/452), amely 2020 októberében lépett érvénybe. Az azóta eltelt két évben sok tapasztalat felhalmozódott a tagállami jelentéseknek köszönhetően, ezekről a Bizottság ősszel szokott kiadni összesített beszámolót. Tavaly szeptemberben érkezett a második ilyen dokumentum, amely az elsőhöz hasonlóan nyomatékosítja az EU szerepét a külföldi befektetések elleni védekezésben, nem elfeledve, hogy továbbra is a tagállamok a végső jóváhagyói vagy tiltói a saját területükre érkező projektek esetében. Mik a tanulságok, és mennyire működik olajozottan a rendszer? Körkép az európai befektetés-átvilágítás helyzetéről.

Itt egy kutatás, amelyről minden munkaadónak tudnia kell: így motiválhatják a dolgozókat

Itt egy kutatás, amelyről minden munkaadónak tudnia kell: így motiválhatják a dolgozókat

Vajon mi történik, ha egy online játékban biztatjuk, dicsérjük vagy piszkáljuk az embereket? És jobb teljesítményt érnek-e el, ha megmutatjuk nekik a top10 eredményt? Kutatásunk során egy kísérletben online játékot játszottak a résztvevőink, és meglepő eredményre jutottunk. Kiderült, hogy mi a legjobb kombináció ahhoz, hogy mindenki kihozza magából a maximumot.

A hazai pálya előnye: mítosz vagy valóság?

A hazai pálya előnye: mítosz vagy valóság?

Az olimpiai játékok megrendezése mellett gyakran hangoztatott érv a hazai pálya előnye és ennek köszönhetően a hazai sportolók által nyert kiugróan magas éremszám. A hazai pálya jelentette előny számos forrásból fakadhat. A rendező ország részvételi költségei minimálisra csökkennek, sportolóik az igényeikhez igazított létesítményekben versenyeznek és készülhetnek fel, ők a hazai közönség előtt motiváltabbak, és a bírók hajlamosabbak a hazai sportoló vagy csapat javára dönteni. Korábbi tanulmányok szerint, részben a hazai olimpiák előtt a sportra fordított kormányzati források növekedése miatt, a házigazda ország jellemzően 1,8 százalékkal több érmet nyer korábbi teljesítményéhez képest. Mostani kutatásunkban arra keressük a választ, hogy ez a hatás valóban általánosan létezik, vagy csak egy-egy, kiemelkedően sikeres olimpiai rendező országnak köszönhető ez a magyarázat?

Miért visel meg egyes régiókat jobban egy válság, míg másokat kevésbé? Íme egy magyarázat

Miért visel meg egyes régiókat jobban egy válság, míg másokat kevésbé? Íme egy magyarázat

Továbbra is nyitott kérdés, hogy egyes térségek miért képesek jobban ellenállni a gazdasági sokkhatásoknak és tudnak új növekedési pályákat kialakítani, míg mások nem. Kutatásunkban megmutattuk, hogy a technológiai tudás kombinálásának hálózatai 269 európai nagyvárosi térségben eltérő mértékben ellenállóak a technológiák véletlenszerű és célzott kiiktatásával szemben. Ez a technológiai hálózati robusztusság összefügg azzal, hogy ezek a régiók képesek voltak-e fenntartani a foglalkoztatási rátáikat a 2008-as globális gazdasági válság kibontakozása során.

Miért áll a bál most Debrecenben? A kínai CATL akkumulátorgyárak európai tanulságai

Miért áll a bál most Debrecenben? A kínai CATL akkumulátorgyárak európai tanulságai

Mint köztudott, a kínai Contemporary Amperex Technology Ltd (CATL) gigaberuházást tervez Debrecenbe. A projekt nemcsak a mérete, hanem a vele kapcsolatos lakossági ellenállás miatt is többször került a médiafigyelem középpontjába. A debreceni gyár lesz a CATL második beruházása Európában, az első tavaly kezdett működni a kelet-németországi Arnstadt városa mellett. A német gyár méretei hatalmasak, de eltörpülnek a Debrecenbe tervezett üzemhez képest.

A munkaalapú társadalom nem helyettesítheti a munkanélküli járadékot

A munkaalapú társadalom nem helyettesítheti a munkanélküli járadékot

Magyarországon a legszigorúbb a munkanélküli ellátás az egész Európai Unióban és a kormány még a koronavírus okozta válság alatt sem volt hajlandó a jogosultsági idő növelésére. Pedig korábbi magyar példa mutatja, hogy egyes esetekben még úgy is lehet több ellátást adni az embereknek, hogy az elhelyezkedés idő hossza egyáltalán nem nő.

Magyarország nagyon aktív a testvérvárosi kapcsolatok terén - de van bármi értelme ennek?

Magyarország nagyon aktív a testvérvárosi kapcsolatok terén - de van bármi értelme ennek?

Az utóbbi években a kapcsolati hálók elemzése egyre népszerűbbé vált a tudományos életben is. A testvérvárosi kapcsolatok Európában az 1900-as évek elején alakultak ki, majd a második világháborút követően világszerte elterjedtek. Ezek a eredetileg a kulturális megértésre és a polgári diplomácián keresztüli békére épültek, azonban a mai társadalomban átalakulóban vannak. Hiszen a testvérvárosi kapcsolatok kialakításában a nemzetközi jelentőségű nagyvárosok és a makroregionális központok nagy lehetőséget látnak a versenyképességük megtartására. Jelenleg azonban a testvérvárosi partnerségek között nincsen tudatos kelet-közép-európai- és tervszerű együttműködés. A testvérvárosi partnerségek elsősorban a kontinens kisnagyvárosaiban a közép-európai földrajzi régióban, azon belül pedig magyar, lengyel és román városok között koncentrálódnak.

Diplomások a munkaerőpiacon: a nők nehezebb helyzetben vannak

Diplomások a munkaerőpiacon: a nők nehezebb helyzetben vannak

Ahogy a diplomás fiatalok aránya emelkedik, egyre több diplomás az első a családjában, aki egyetemre megy. Az írásban bemutatott kutatás azt vizsgálja, hogyan alakulnak az elsőgenerációs diplomás fiatalok bérei a karrierútjuk elején azokhoz a diplomás fiatalokhoz képest, akiknek már a szülei is diplomát szereztek.

Erdoğan kormánya a szakadék szélén egyensúlyoz: mi vár Törökországra a választások előtt?

Erdoğan kormánya a szakadék szélén egyensúlyoz: mi vár Törökországra a választások előtt?

Sorsdöntő év előtt áll Törökország. 2023. júniusában egyszerre lesz parlamenti és köztársasági elnöki választás, ami több szempontból is meghatározó a 86 milliós Törökország életében. Nemcsak azért, mert a választók ezúttal romló gazdasági körülmények és vágtató infláció mellett fogják megítélni a több mint 20 éve kormányzó AKP vezette koalíció, és vezetőjének, Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök tevékenységét, de az időpontja miatt is: 1923. október 29-én kiáltották ki a modern Törökország köztársaságot, így a mostani választások egybeesnek az ország létrejöttének 100. évfordulójával is.

Miért kerüli az Európai Unió a nemzeti kisebbségek kérdését?

Miért kerüli az Európai Unió a nemzeti kisebbségek kérdését?

2022 novemberében az Európai Unió Törvényszéke elutasította a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés szervezőinek az Európai Bizottság azon döntése elleni keresetét, amely szerint a brüsszeli testület nem tesz lépéseket új uniós jogszabályalkotásra a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme érdekében. A keretszabályozási javaslatcsomag az európai kisebbségek védelme érdekében nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politika területén, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétének kérdésében, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén tesz javaslatot további intézkedésekre vonatkozó uniós jogalkotásra.

Oktatási reform: mit tanulhatnak a magyarok a lengyel oktatási reformból?

Oktatási reform: mit tanulhatnak a magyarok a lengyel oktatási reformból?

Az 1997-ben megválasztott lengyel kormány több reformot is végrehajtott, ezeknek egyike volt az 1999-es oktatási reform. A reformnak három célja volt: növelni az iskolázottságot a lakosság körében, mindenkinek egyforma esélyeket biztosítani az oktatásban, és javítani az oktatás minőségét. Az új lengyel oktatási rendszer legfőbb sajátossága az volt, hogy a korábbi nyolc évfolyamos általános iskolát felváltotta egy hatéves általános iskola és egy hároméves – alsó középfokú szintnek megfelelő – alsó gimnázium. Korábban több kutatás is megmutatta már, hogy a reform pozitív hatással volt a lengyel diákok PISA-eredményeire, illetve csökkentette az iskolák közötti tesztpontszámbeli különbségeket. Most, hogy elég idő eltelt már a refom óta, meg lehetett vizsgálni a reform hosszú távú hatásait is. Nemrégiben publikált eredményeink azt mutatják, hogy az elhelyezkedési esélyekre és a bérekre is jó hatással volt az új iskolarendszer, különösen a fiatalabbak, pályakezdők körében.

A nagy téli pénzosztás meg a háborús szankciók esete az infláció elfutásával és a gazdasági növekedés kifulladásával

A nagy téli pénzosztás meg a háborús szankciók esete az infláció elfutásával és a gazdasági növekedés kifulladásával

A gyorsuló hazai inflációt nyilvánvalóan táplálja, a reálgazdasági növekedés visszaesését súlyosbítja Oroszország Ukrajna elleni háborúja és az arra válaszul bevezetett gazdasági szankciók is. Azonban némi utánagondolással beláthatjuk, hogy e káros folyamatok mögött vannak más fontos okok is, sőt, elsősorban azok vannak. És pontosan a fordítottja igaz annak az állításnak, hogy a szankciók többet ártanak nekünk – az Európai Unónak vagy csak Magyarországnak –, mint a célba vett Oroszországnak.

Aki az európai jólét fővárosába költözne, annak nemcsak pénzre lesz szüksége

Aki az európai jólét fővárosába költözne, annak nemcsak pénzre lesz szüksége

Napjainkban egyre több országban szab gátat a társadalmi mobilitásnak a jó gazdasági potenciállal rendelkező területek és városok lakáspiacának telítettsége, illetve a magas ingatlan és albérletárak. Az ilyen típusú korlátokat azonban némileg mérsékelhetik az egyének társas hálózatai. A cikk alapjául szolgáló tanulmány egy, a lakhatási probléma által különösen terhelt ország, Svédország részletes adatait felhasználva hoz bizonyítékot a személyes kapcsolathálózatok fontosságára. Egy adott személyt és egy hozzá tartozó tetszőleges célpontot kiválasztva nagyobb valószínűséggel figyelünk meg költözést, amennyiben az egyénnek (közeli vagy távoli) rokona, egyetemi szaktársa vagy volt kollégája lakik ott. A kimért hatások különösen erősek, amennyiben nehezen elérhető célpontokra, vagy rosszabb háttérrel rendelkező egyénekre fókuszálunk. A kapcsolathálózatok segíthetnek a társadalmi mobilitás elősegítésében.

Égető probléma sújtja Magyarországot, amit még pénzzel sem lehet megoldani

Égető probléma sújtja Magyarországot, amit még pénzzel sem lehet megoldani

A háziorvosi ellátásnak fontos szerepe van a lakosság egészségi állapotának javításában, a betegségek korai felismerésében. Számos nemzetközi tanulmány igazolja (pl. Chang és szerzőtársai 2011 és Macinko és szerzőtársai 2007), hogy a háziorvosi ellátás pozitív hatását a lakosság egészségére. Ugyanakkor a háziorvosok hiánya globális egészségügyi probléma, elsősorban vidéki területeken. Fejlődő és fejlett országok egyaránt próbálnak megoldást keresni a házirovoshiány csökkentésére (WHO 2010), többek között oktatási programokkal és pénzügyi ösztönzőkkel. Jelen írásunkban a magyarországi háziorvosi letelepedési támogatás hatását elemezzük, előzetes eredményeink a KRTK-KTI holnapján elérhető műhelytanulmányunkban olvashatók.

A pedagógusok helyzetét ismerjük, de a magyar oktatási rendszer problémái nem itt kezdődnek

A pedagógusok helyzetét ismerjük, de a magyar oktatási rendszer problémái nem itt kezdődnek

Október 21-én soha nem látott összefogás volt az óvodai dolgozók között, amikor is több mint 700 óvodapedagógus állt bele az egységes polgári engedetlenségbe és szervezett sztrájkot vagy flashmobot. Az eddig példátlan összefogás mértékén túl a hír azért is fontos, mert az óvodapedagógusok eddig viszonylag „láthatatlanok” voltak a pedagógusok, a velük szolidaritást vállaló szülők és a tágabb társadalom megmozdulásaiban. Pedig körükben a tanárokéhoz mérhető  a szakemberhiány, és hasonlóan alacsony bérért és kedvezőtlen munkakörülmények között dolgoznak. Mindeközben mára globálisan, értékrendtől és politikai hovatartozástól függetlenül elfogadott nézet,  hogy a gyermekekbe való befektetés a társadalom jövőjének a záloga. Miért vannak mégis e befektetés legfőbb megvalósítói, a pedagógusok, ilyen kedvezőtlen helyzetben?  Pontosan milyen tényezők állnak a pedagógusok csoportján belül eddig láthatatlan óvodapedagógusok elégedetlenségének hátterében?

Mennyire igaz még az állítás, hogy a luxusipar válságálló?

Mennyire igaz még az állítás, hogy a luxusipar válságálló?

Míg korábban a luxustermékeket főleg a felsőosztály és az arisztokrácia fogyasztotta, addig a divatnak ez a szegmense az elmúlt évtizedekben látványos átalakuláson ment át és jelentősen felhígult. A mohó, terjeszkedni vágyó luxusházak egyre inkább a középosztály felé nyitottak, aminek következményeképpen ennek a rétegnek anyagi lehetőségeiktől is függővé váltak. De vajon milyen társadalmi jelenségek mozgatják a luxustermékek túlzott vásárlását, vagy éppen a teljes, nyilvános megvetésüket? És megállja-e még a helyét a mondás, egy világjárvány idején és egy gazdasági válság peremén, hogy a luxusipar válságálló?

Az uniós gázstratégia hibáiért Magyarország is komoly árat fizethet

Az uniós gázstratégia hibáiért Magyarország is komoly árat fizethet

A szeptember végén üzembe helyezett, Norvégiát Dániával és Lengyelországgal összekötő balti gázvezeték már nem az eső ilyen fejlesztés az elmúlt időszakban. Köztudott, hogy az orosz-ukrán háború és a szankciók miatt a megszokottnál kevesebb gáz áll a rendelkezésünkre és ez az uniós tagországokat új források, szállítási útvonalak felkutatására serkenti. Pedig lehet, hogy a "speciális hadműveletnek" éppen a stratégiailag elhibázott - és esetenként erkölcstelen - uniós energiapolitika ágyazott meg.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Bármikor beleroppanhat Oroszország a háborúba, ha a Nyugat enged a riválisának
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility