• Megjelenítés
Új szintre lépett az invázió Magyarországon: a legtöbb ember nem is tud róla

2026. április 23. 16:17 | agrarszektor.hu

Új szintre lépett az invázió Magyarországon: a legtöbb ember nem is tud róla

Egzotikus halak a hévízi tóban, tengeri tarisznyarákok a Dunában, aranyszínű sárgaságot terjesztő amerikai lepkekabóca a magyar borvidékeken. Csupa olyan hírek, amelyek az elmúlt években sokkolták a szakmát. De vajon miért érezzük azt, hogy egyre több inváziós faj jelenik meg hazánkban és mi áll ennek a hátterében? És tehetünk-e valamit azért, hogy az általuk okozott károkat mérsékeljük? Erről beszélt az Alapvetés podcast eheti műsorában Weiperth András hidrobiológus.

Kimondták a tudósok: egy súlyos félreértés tetézi a durva vízhiányt Magyarországon

2026. április 08. 08:05 | Portfolio

Kimondták a tudósok: egy súlyos félreértés tetézi a durva vízhiányt Magyarországon

A száraz homokhátsági tájakon az erdők nem feltétlenül javítják, hanem akár ronthatják is a vízháztartást. Tölgyesi Csaba, a Szegedi Tudományegyetem kutatója szerint a Kiskunság és a Nyírség erdőtelepítései hozzájárulhatnak a táj szárazodásához, mert a zárt erdők csökkentik a csapadék talajba szivárgását, miközben a fák jelentős mennyiségű vizet párologtatnak el. A megoldás nem feltétlenül több erdő, hanem a táj adottságaihoz igazodó tájhasználat: a száraz homoki területeken a nyílt gyepek területe nőhetne, a vízjárta ártereken viszont kifejezetten kedvező lehet az erdők terjeszkedése. Így egyszerre javulhat a vízgazdálkodás, a biodiverzitás, és összességében erdeink területe sem csökken.

Katasztrófa a Balatonnál, fény derült az okokra is

2025. december 30. 13:48 | Portfolio

Katasztrófa a Balatonnál, fény derült az okokra is

Állásfoglalást közölt a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet a Balaton déli partján létesített kikötők ökológiai kockázatairól, a téli oxigénhiányos állapotokról és a halpusztulásról. A szervezet hangsúlyozza, hogy a Balaton déli partján az egyes kikötők térségében tapasztalható téli halpusztulások mögött nem elszigetelt, helyi problémák, hanem egy összetett, rendszerszintű jelenség áll, amely a klímaváltozás és az elmúlt évek intenzív partmenti beépítéseinek együttes következménye.

Beporzás mint természeti tőke: mennyit érnek a méhek a pénzügyi piacoknak?

2025. december 11. 08:01 | Veres Dóra

Beporzás mint természeti tőke: mennyit érnek a méhek a pénzügyi piacoknak?

A természet értékének pénzügyi döntésekbe való beépítése, a biodiverzitás védelme és a fenntartható gazdasági fejlődés összehangolása áll a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Pénzügyek Kutatóközpontjának (SFRC) munkájának középpontjában. Naffa Helena, a kutatóközpont alapító-vezetőjét többek között arról kérdeztük, hogyan lehet az ökoszisztéma szolgáltatásait pénzben kifejezni, és miért fontos a természeti tőke beépítése a vállalati és befektetői döntésekbe. A kutatóközpont interdiszciplináris csapata konkrét projekteken keresztül – mint a természetpozitív napelemparkokat célzó BioSolar vagy az önkormányzati fejlesztéspolitikát támogató NatureFIN – mutatja be, hogyan lehet a gyakorlatban is alkalmazni a fenntartható pénzügyi megközelítést, miközben a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap a természeti kockázatok értékelésében.

A műanyagkrízis megoldható - De hogyan?

2025. november 11. 10:00 | Tóth Levente

A műanyagkrízis megoldható - De hogyan?

Az életmódunk fenntarthatatlanságának megszüntetése irányába a műanyagkrízis megoldásán keresztül vezet az út, mert a műanyagok túlhasználata az egész ökológiai túllövést, amiben élünk, önmagában szimbolizálja, ráadásul a megoldás több együttes előnnyel is kecsegtet. A kérdések kérdése egyszerű és mégis bonyolult: Hogyan? Az akut problémát megoldani hivatott nemzetközi egyeztetések elakadásából jól látszik, hogy a politika még nem tudja a választ és a megoldás elúszni látszik.

Most akkor pusztul vagy bővül a Nagy-korallzátony? Nem mindegy, miként tálalják a klímaváltozáshoz kapcsolódó híreket

2025. október 12. 10:00 | Bjorn Lomborg

Most akkor pusztul vagy bővül a Nagy-korallzátony? Nem mindegy, miként tálalják a klímaváltozáshoz kapcsolódó híreket

Olvasva a híreket azt hihetnénk, hogy a Nagy-korallzátony – az Ausztrália partjainál található vízi csoda – a halálán van, a klímaváltozás miatt a felismerhetetlenségig kifehéredett. Mostanában a szalagcímek egybehangzóan azt harsogták: „A Nagy-korallzátony az eddigi legsúlyosabb korallpusztulást szenvedi el.” A környezetvédelemmel foglalkozó újságírók pánikba estek a visszafordíthatatlan károk miatt. A médiának ez a fajta kampányolása, nem pártatlan tudósítása folyamatosan negatív történeteket közöl, függetlenül attól, hogy mit mutatnak az adatok.

Mi állt a szokatlan balatoni invázió mögött?

2025. szeptember 23. 14:54 | Portfolio

Mi állt a szokatlan balatoni invázió mögött?

Rekordméretű árvaszúnyog-rajzást regisztráltak idén a Balatonnál, amely az elmúlt három évtized legnagyobb ilyen jelenségének bizonyult. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet megfigyelései szerint a rajzás több hullámban, elhúzódva jelentkezett, és a tó teljes területét érintette - írja a Balaton Science.

Siófok elesett, megbénult a turizmus

2025. július 29. 14:04 | Portfolio

Siófok elesett, megbénult a turizmus

Árvaszúnyog-invázió bénítja Siófok vendéglátóhelyeit és a turizmust. A milliós tömegben rajzó rovarok miatt vendéglátóhelyek zárnak be, a szálláshelyek vendégei sötétben kénytelenek üldögélni, miközben a szakemberek szerint a védett faj irtása tilos és ökológiailag káros lenne - közölte a Sonline.

Címlapról ajánljuk

Részletes keresés
–

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility