Változnak a közös költség behajtásának szabályai (x)

Korábban évekig lehetőség volt arra, hogy a közös költséget felhalmozó tulajdonos ingatlanára a közgyűlés vagy a közös képviselő jelzálogjogot jegyeztessen be. Ez a szabály jelentősen meggyorsította a társasház követelésének biztosítását, ugyanakkor teret adhatott a rosszhiszemű joggyakorlásnak: számos példa volt arra, hogy a jelzálogjog törlését a közös képviselő nem kezdeményezte, hiába egyenlítette ki az adós a közös költség hátralékot. Erre a tulajdonos pedig csak akkor jött rá, amikor értékesíteni próbálta ingatlanát. Ugyanakkor a jelzálogjog a legtöbb esetben nem jelentett valódi megoldást a társasháznak sem, hiszen a követelés ugyan biztosítva volt, de általában csak jóval később (pl.: ha a tulajdonos eladta ingatlanát) jutott pénzéhez a lakóközösség. A felhalmozódott tartozások pedig, akár el is lehetetleníthetik a társasház működését.

A jogszabályváltozás alapján, 2015. december 24. napja óta nem lehet jelzálogjogot puszta egyoldalú döntéssel bejegyezni az adós ingatlanára: pert vagy fizetési meghagyást kell indítania a társasháznak. A jelzálogjog úgy is bejegyezhető, ha a tulajdonostárs teljes bizonyító erejű magánokiratban elismeri a tartozást. Sajnos a per hosszú, az adós pedig a legritkább esetben ismeri el, hogy tartozik.

A fizetési meghagyás a tartozások érvényesítésének gyors és hatékony eszköze: a jogerős fizetési meghagyásnak ugyanolyan joghatálya van, mint a bírósági ítéletnek: azaz a társasház végrehajtást kezdeményezhet a tartozást felhalmozó adós ellen. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy a társasház hamar pénzéhez juthat, hiszen a végrehajtó az adós munkabérét, egyéb járandóságát vagy akár a bankszámlán található pénzét is végrehajtás alá vonhatja. Így a tartozások nem fognak felhalmozódni, a társasház a pénzt azonnal a működésére fordíthatja. Sokszor látni ugyanis azt, hogy a társasház a felhalmozódott tartozások miatt a legalapvetőbb szolgáltatásokat (pl. világítás) sem tudja biztosítani. Ez pedig elkerülhető a tartozások közjegyző előtti érvényesítésével.

Fizetési meghagyásos eljárást a társasház képviselője bármely közjegyzőnél kezdeményezhet, akár szóban, papíralapon vagy elektronikus úton. A kérelem benyújtása után a közjegyző intézi az ügyet az eljárás szabályai szerint. Miután a fizetési meghagyás jogerőre emelkedett, erre irányuló kérelem alapján a közjegyző elrendeli a végrehajtást. Kiemelendő, hogy 2016. január 1. napja óta a végrehajtás elrendeléséhez a végrehajtást kérőnek tudnia kell az adós születési idejét és születési helyét, valamint anyja nevét, ha pedig szervezet, akkor annak nyilvántartási számát. Amennyiben ez nem áll a végrehajtást kérő rendelkezésére, a jogerős fizetési meghagyás birtokában a lakcímnyilvántartótól megérdeklődheti a természetes személyként nyilvántartott adós személyi adatait, amelynek költségét érvényesítheti az adóssal szemben.

Bármelyik megoldást is választja a társasház, követelése érvényesítése szempontjából nagyon hasznos, ha az adós teljes bizonyítóerejű magánokiratban (vagy közokiratban) elismeri a követelést, hiszen ez a későbbiekben bizonyítékul szolgál a tartozás fennállását és összegszerűségét illetően. Így a későbbi viták lerövidíthetőek, illetve akár meg is előzhetőek, és a jelzálogjogot is be lehet jegyezni a tartozás elismerés alapján. Sajnos, azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy ritkán tesz elismerő nyilatkozatot az adós. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a fizetési meghagyásos eljáráshoz nem szükséges az adós elismerése: a tartozás fennállása elegendő az eljárás megindításához.

A cikk szerzője: dr. Rádonyi Dénes

(x)

• Címkék:
• prémium