Mit tehetünk, ha lakossági fizetőképességi kockázatot akarunk kezelni? (x)

Az MNB, mint felügyeleti szerv rendszeresen publikál NPL (nemteljesítő hitelek) adatokat és számos statisztika is rendelkezésre áll a lakosság eladósodottságáról. Mi hívta mégis életre az indexet, mi az index célja?

Valóban számos adat rendelkezésre áll a lakosság jövedelméről, de ezek tendenciáját soha nem vizsgálták. Piacvezetőként arra a következtetésre jutottunk, hogy ezeket az adatokat összegyűjtve és saját adatainkkal kiegészítve pontosabb képet tudunk adni a lakosság fizetőképességi állapotáról. Ennek a munkának az eredménye ez a reprezentatív kutatás, melyet a GKI Gazdaságkutatóval együttműködve készítettünk el.

Az index célja, hogy megmutassa a magyar háztartások fizetőképességét, vagyis azt, hogy a magyar háztartások tudják-e és akarják-e fizetni kintlévőségeiket. Minél magasabb az index értéke, annál jobban javul a lakosság fizetőképessége. A mutató képes arra, hogy rövidtávú prognózist adjon a magyar háztartások anyagi helyzetéről is.

A statisztikát böngészve egy laikus számára is egyértelmű, hogy összetett adathalmazról van szó. Pontosan milyen változókat vesz figyelembe az index és mitől mondható egyedinek?

Az index rendkívül komplex, hiszen négy változó mentén vizsgálja a háztartások anyagi helyzetét és fizetőképességét:

• Az Intrum adatvagyonából kinyert arányszám alapján, amely azt mutatja meg, hogy az adott hónapi törlesztések hogyan aránylanak az ugyanabban a hónapban meglévő teljes követelésállományhoz.
• A GKI felméréséből, mely a magyar lakosság anyagi helyzetéről készült.
• A GKI felméréséből, mely a magyar lakosság pénzügyi várakozásainak indexe.
• Az MNB nyilvánosan elérhető adatbázisából kinyerhető adatokból.

Kérem segítsen a számok értelmezésében! Mikor volt negatív tartományban az index, mikor vette fel a legmagasabb értékét és mit mutatnak az aktuális számok?

Az index 2010 óta vizsgálja az adatokat, de magától értetődő, hogy a 2008-ban kezdődő pénzügyi válság még éreztette hatását ebben az időszakban is. Éppen ezért az index legalacsonyabb értékét a válság lecsengését követő recessziós időszakban, 2012 és 2013 között vette fel (-58,72).

A válságot követő 2010-2013-as konszolidációs időszak után párhuzamosan javultak az ország gazdasági eredményei és a fizetőképességi index, ami már az adatokban is megmutatkozott. Ahogy a gazdaság kilábalt a válságból és a globális konjunktúra is jelentősen javult az index adatai növekedésnek indultak: az eddigi maximumot pedig 2018 második felében mértük (56,75 pont).

Jelenleg az index értéke 54,68 pontot mutat. Ez ugyan egy hajszállal elmarad a legmagasabb adattól, de az eddigi tendenciákat figyelembe véve úgy látjuk, hogy további javulás várható a lakosság fizetőképességét illetően.

Az indexről további információ az alábbi linken érhető el: https://www.intrum.hu/media/4984/2019_marc_intrum_fizetokepessegi_index.pdf.


(x)

• Címkék:
• prémium